Év végi összesítést készített a Magyar Idők a magyar pártok támogatottságáról négy közvélemény-kutató intézet adataira támaszkodva. Ebből általánosságban az derül ki, hogy az ellenzék rengeteg szavazót vesztett, míg a választások óta tovább nőtt a kormánypártok támogatottsága - írja az Origo.
A Jobbik és az LMP a legnagyobb vesztesei a mögöttünk álló évnek – írja a Magyar Idők. Ez azért fontos megállapítás, mert mindkét párt új, XXI. századi pártnak nevezhető, ezek ellenére az ő biztos szavazótáboruk jelentősen zsugorodott.
A négy legnagyobb hazai közvélemény-kutató intézet – a Századvég Alapítvány, a Nézőpont Intézet, a Závecz Research, valamint a Publicus Intézet – felméréséből kiderül, hogy a néppártosodó Jobbik a biztos szavazóinak közel harmadát veszítette el a választások előestéje és az év vége között.
Ez azt jelenti, hogy az elkötelezett Jobbik-szimpatizánsok aránya 19-ről 12, illetve 13 százalékra zsugorodott. Az LMP esetében mind a négy elemzőközpont nagyjából ötvenszázalékos csökkenést regisztrált.
Botrányok
A Jobbik félresikerült balratolódása és a tiltott pártfinanszírozás miatt kipattant botránya miatt már az év elején kevesebb biztos szavazót tudhatott maga mögött, mint korábban, s a választás után kirobbant pártszakadás és vezetői válság – Vona Gábor lemondása, egyes vezető képviselőik eltávolítása, a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása számos országosan ismert jobbikos politikus részvételével – további komoly vérveszteséget jelentett az egykori állítólagos radikálisok számára.
A stabil szavazók elpártolásának több személyes botrány is oka lehet – például a parlamenti mandátumáról végül is lemondott Szávay Istváné –, amelyek azt mutatják, hogy a párt nem szakított a szélsőséges, rasszista és antiszemita múltjával. A Simicska Lajostól érkező „zacskós pénzekről" szóló híradások is tovább rongálták a Jobbik hitelességét, így a népszerűségét – írja a lap.
Az LMP esetében szintén súlyos belső válságról beszélhetünk, amely a párt 6-8 százalékos biztos szavazótáborának nagyjából a felébe került. A Ron Werber nevével fémjelzett és a párt korábbi arculatától idegen választási kampánystratégia, majd az urnáknál mutatott várakozáson aluli szereplés, amelyet Szél Bernadett vezetői pozíciójának meggyengülése, majd a társelnöki posztról való lemondása és kilépése követett, a párt jelenleg is tartó széthullását indította be.
A különböző lehallgatási és verekedési botrányok, eltiltások és egyéb belharcok azt eredményezték, hogy az év végén mind a négy elemzőintézet az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérte az LMP-t.
A kormánypártok támogatottsága nőtt
A Fidesz–KDNP a választás előtti támogatottságához képest három közvélemény-kutató mérése szerint is növelni tudta biztos szavazóinak a táborát; a legtöbbel a Závecznél és a Publicusnál, amelyek márciusban 47 százalékot mértek, novemberben pedig 55, illetve 54 százalékot regisztráltak a kormánypártoknál.
A választásokat követően stabil maradt a konzervatív pártkoalíció támogatottsága, amelyben szerepe lehetett
- az illegális migráció megakadályozására megszavazott Stop Soros! törvénycsomagnak,
- a családok támogatására hozott intézkedéseknek és
- a témában indított nemzeti konzultációnak is,
- valamint a széles körű béremeléseknek.
Erőszakos akciók
Az év végi tüntetéseken az LMP utcai és parlamenti „gerillapolitizálása" leginkább az egy-két százalékon mért Momentum Mozgaloméhoz hasonlítható, s a mérések szerint egyik párt népszerűségének sem tettek jót az erőszakos akcióik.
A DK egész évben 5 százalék felett állt, míg az MSZP–Párbeszéd 14-15 százalékot tudhat magáénak.
- origo.hu -
