Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A faegér papája

Várkonyi Balázs - 2019. január 30. 15:57

Az elegancia, barátom, az elegancia az ok! Nagy hirtelen ezt adtam magyarázatként, amikor szomszédom megkérdezte, mi a csudának nekem laptophoz egér.

Az elegancia, barátom, az elegancia az ok! Nagy hirtelen ezt adtam magyarázatként, amikor szomszédom megkérdezte, mi a csudának nekem laptophoz egér. Azt mégse akartam bevallani, hogy e nélkül kínosan ügyetlen vagyok.
A szomszéd – amúgy informatikus – megkönyörült rajtam, és a gazdag egérkollekciójából adott egyet kölcsön. Faegér momentán nincs – mondta. Néztem rá bután, enyhe cinizmust véltem felfedezni – fakezűnek faegér –, de nem: míg ugyanis a kapott vendégkávét ittam, kiselőadást rögtönzött, s abban említette, hogy az „ősegér” még fából készült. Ha érdekel, nézz utána – biztatott.
Kíváncsivá tett. Eme príma segédeszköz 1970-ben állt szolgálatba. Feltalálója, Douglas Engelbart 1925-ben született, épp a mai napon, január 30-án. Találmánya először a kicsit komplikált x-y helyzetindikátor nevet kapta, majd végül a mai nevén vált ismertté.

Az első darabok még valóban fából készültek, a későbbi formáját és anyagát mérnök kollégája, Bill English kísérletezte ki. Az idők során aztán megjelentek a vezeték nélküli, optikai elvű, lézeres változatok. Nem csak ezt a remek eszközt köszönhetjük a tudósnak! A kétdimenziós szerkesztésnek, az egységes utasítási nyelvnek, a szöveges-ábrás vegyes fájlok alkalmazásának is a kidolgozója, meg számos olyan csoda elterjesztője, mit a grafikus interfész – amiről a magamfajta laikus azt se tudja, mi fán terem.
Emlékezzünk jó szívvel születésnapján a feltalálóra, az egér szülőatyjára – különösképp mi, akik a laptophoz is ezt használjuk. Douglas Engelbart olyan dolgot adott a kezünkbe, amely a legszemélyesebbé teszi a számítógéppel való kapcsolatot.

A rovat további hírei: Kultúra

ICA-D: kortárs zenei est

ICA-D: kortárs zenei est

2025. nov. 06.

 

Új sorozat első állomására várják a komolyzene iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézetben pénteken délután. Hallott már élőben kortárs csellózenét? Itt a remek alkalom!

 

Eredményes betűvetők – díjátadó a gyermekkönyvtárban

Eredményes betűvetők – díjátadó a gyermekkönyvtárban

2025. nov. 04.

Ünnepélyes, író-olvasó találkozóval egybekötött eredményhirdetéssel ér véget a SZÓforgató – BETŰvető 2025 elnevezésű játékos sorozat a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtárában.

Írás a löszfalon – Egresi Zsuzsa emlékére

Írás a löszfalon – Egresi Zsuzsa emlékére

2025. nov. 03.

Egresi Zsuzsára, Dunaújváros rendkívüli képzőművészére emlékeztek a József Attila Könyvtárban még múlt csütörtökön délután. Rézkarcai és grafikái mellett versei is szerves részét képezték az eseménynek – az Írás a löszfalon című kötetéből válogattak írásokat, ezzel is megidézve a művésznő szellemét.

DSTV: Feltóti Sándor emlékezete

DSTV: Feltóti Sándor emlékezete

2025. okt. 31.

Rendhagyó bemutatót láthatnak a Rosti iskola vendégei, idézi fel a DSTV összeállítása. A Tantermi tárlatok a Rostiban sorozat keretében a 2023-ban elhunyt költő, fotós, tanár, Feltóti Sándor alkotásaiból válogattak össze páratlan kiállítást. Hangkép.

DSTV: egy orvos oltára a múzeumban

DSTV: egy orvos oltára a múzeumban

2025. okt. 29.

Időről-időre érdemes felkeresni az Intercisa Múzeum hivatalos oldalát, derül ki a DSTV összegzéséből. A szakemberek érdekes történelmi emlékek történetét dolgozzák fel – dr. Szabó Antal Tibor régész-muzeológus legutóbb "egy orvos oltáráról" mesélt. Hangkép.

"Írás a löszfalon" – Egresi Zsuzsa emlékére

"Írás a löszfalon" – Egresi Zsuzsa emlékére

2025. okt. 27.

Kötetének címét kölcsönözve szervez emlékezést Egresi Zsuzsa dunaújvárosi képzőművészre a József Attila Könyvtár – méghozzá az elhunyt alkotó versei, művei, barátai visszaemlékezései tükrében csütörtökön délután.

DSTV: Szoborváros V.

DSTV: Szoborváros V.

2025. okt. 24.

Újabb érdekes epizóddal folytatódott a DSTV köztéri szobrokat ismertető városjáró sorozata. A Szoborváros című magazin V. epizódjában két, a Béke téren található köztéri alkotást mutatnak be Hodik Mónika történész-muzeológus közreműködésével. Hangkép.