Egy hirdetésben bukkanok rá: Kucorgó tér. Hangulatos, kedves név, a terecske is biztosan rászolgált erre; de mitől lett kucorgó?
Ismertem már eddig is jó néhány különös utcanevet, furcsa topográfiai azonosítót – mint a váci Limbus, pedig ezt még nem is olyan nehéz értelmezni: a teológiai elmélkedésekben a limbus a pokol tornácát azonosítja. És az e névvel illetett városrész erősen veszélyeztetett, számos hátrányt visel. Nomen est omen…
És honnét vajon egy félkörbástya efféle neve Budán: Savanyúleves-rondella? Középkori elnevezés, török szavak egyszerű fordítása még a hódítás korából, ám hogy miből alakult ki, nem egészen világos. Aztán emlékszem, vagy tizenöt éve még láttam Kecskeméten, a Széchenyi-város mögötti területen ezt a hihetetlennek tűnő nevet: Umcacca utca. Képzeljük el, ahogy ezt egy külföldinek próbáljuk elmagyarázni; vagy csak egy hétköznapi igazoltatás során a rendőrnek… Tán nem véletlen, hogy ma már nincs az utcajegyzékben. Benne van viszont Zalaegerszegen a Szélhordta út, Csömörön a Kacérgiliszta utca, Rákoscsabán a Sisakos sáska utca.
Ezzel szemben az újvárosi utca- vagy dűlőnevek közt nincs semmi bizarr. Pedig egykor volt néhány: 1937-ben még ismert volt a Pilka köz, a Lebuk utca, a Héthercegség, a Bikalaposi meg a Dögtéri dűlő, a Vörös part, a Bánom sor vagy a Czigány utca. 1938-ban aztán már írók, politikusok vették át a „terepet”. Két olyan név is eltűnt, amelyek pályázhatnának az országban a legfurcsább névre. Az egyik ’37-ben még ismert Nix-kród utca; a nix még érthető, a sötétség istennője, na de mi az a kród? A másik még különlegesebb, a Venyimi út közelében lévő valami, ami ezt a nevet viselte: Nyalóka. Nagyon bizarr. És talán megfejthetetlen is…
