A „jégtörőnek” nem akadt dolga
Mátyással nincs szerencsénk, lehet, hogy komisz idő vár ránk, már hogyha beválik a népi regula. Mert a régi időjósok úgy tartották, ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál. Vagyis még hidegebb napok várhatóak.
Egy másik régi mondás úgy tartja: Mátyás, Gergely két rossz ember. Ugyanis a megfigyelés szerint mindkettő neve napján szinte mindig nagy hideg van, február 24-én, Mátyáskor, meg a tavaszi Gergely-napon, március 12-én is. Amúgy két jóakaratú, szent emberről van szó: a neves egyháztanítóból lett pápa, I. Gergely iskolák alapítója és az elesettek támogatója volt, Mátyás pedig tudós ember, akit Júdás árulása után Jézus tanítványai maguk közé fogadtak apostolnak. Vértanúhalált halt, lefejezték, sorsjelképe így lett a bárd. És a népi hiedelem szerint ezzel a bárddal vagy szekercével töri meg a jeget, így vet véget a tél uralmának, hogy végre szép tavaszi idő legyen. Ám, amint szól a mondás, ha nem talál, csinál, ha nem is jeget, de erős hideget.
Úgy tűnik, ebben az évben csinálnia kell, mert noha elég hideg ez a nap, de jég közel s távol sincs. Igaz, a Balatonban Mátyás talál még némi jégmaradványt, töredezett, kásás darabokat, ez viszont már aligha számít. Ám hogy valóban beválna a jövendölés, annak ellentmond a meteorológusok számítása: a következő időszakban melegedés jön, sok napsütéssel. De hát, mint tudjuk, a hajdani népi időjósok is tévedtek már. És hányszor!
Egyébként az ókori szent nevének jeles viselői közt a legjelesebb, Mátyás király azért kapta a keresztségben ezt a nevet, mert épp az ókori szent emléknapjának előestéjén született, február 23-án, 1443-ban.
A rovat további hírei: Napraszóló
A nullává nem lett ember
2019. szeptember 15. (vasárnap)Mi a csuda lehet egy ajtón a házmester-luk? Aztán miféle a bagolyműszak? Emlékszem, először csak a türelmetlen kíváncsiság vezetett, hogy végére járjak, mit rejtenek e szavak. Aztán rájöttem: a könyv, amelyet olvasok, sokkal több nyelvi fordulatot kínál föl, mintsem hogy leragadhatnék egyes szavakon.
Szembejött a véletlen
2019. szeptember 08. (vasárnap)Már a jövő sem a régi. Ezt a bizarr mondatot Géza préselte ki magából, miután szerelmi bánatának borús részleteit megosztotta ismerősével a sarki presszóban. Az ismerős csak bólogatott. Közben azon eszelt, vajon a nem túl olvasott Géza hogyan talált ki ilyen különös bölcsességet.
Szomjoltó közkutak
2019. szeptember 01. (vasárnap)Az újságoshoz tartottam. Kerülővel, ahogy máskor is. Mehettem volna rövidebb úton, de akadt egy különös, parancsoló szempont: csak azért választottam azt az irányt, hogy útba ejtsem az iskolát, ahol a gyerekeim töltik napjaikat.
1526, úton a végzet felé
2019. augusztus 25. (vasárnap)Laji, a kanászlegény megállt. Erősen fülelt. Mintha morajlana valami a távolban. De hogy mi, abban dűlőre nem jutott, így aztán ostorával csapott egyet, és a kesedisznóival indult a kövérebb fű irányába.
Ünnepidőben
2019. augusztus 19. (hétfő)Jól van, fiam, nem haragszunk, nem haragszunk. – Mi sem, felség, mi sem, felség. Egy fordulat a király és a furfangos juhász párbeszédéből. Az eltüsszentett birodalom című mesejátékban figyelt föl rá a keresztfiam. Nem hagyta nyugodni a dolog: ilyen pimaszul lehetett beszélni egy királlyal?
Délidő, éjsötét
2019. augusztus 11. (vasárnap)Akkor is nyár volt, augusztus. Ifjúkora élményeinek színhelyén csatangoltak a barátokkal. A Lápastói-dűlőben leültek az évszázados csőszharang tövébe. Hallgattak. Fullasztó meleg volt.
Ez már a nyárutó?
2019. augusztus 04. (vasárnap)Bizony, ez már az – hangzott a kérdésre az atyai válasz. A gyermek amúgy tudta, hisz a térdére fektetett színes lapban éppen a hónapok régies neveiről olvasott: Augusztus – egyenlő Kisasszony hava, Új kenyér hava, Nyárutó.