Csúfos vereséggel búcsúztak a Bikák

A szezon utolsó meccsét játszotta ma este a Dunaújvárosi Acélbikák együttese, akik a Fehérvári Titánokat fogadták. Az újvárosiak hangulatáról bizonyára mindenkinek lehet elképzelése, hiszen a Bikák ennyire gyenge szezont fennállásuk alkalmával még soha nem zártak. Ráadásul ma azért kellett küzdeniük, hogy ne végezzenek az Erste Liga utolsó helyén, melyhez arra is szükségük volt, hogy a Gyergyó hazai pályáján verje a Vasas csapatát. Már az első percben nagyot hibázott a hazai védelem, amikor Péter Arnoldot hagyták lőni, de az azt követő fél percen belül Pinczésnek még két alkalommal kellett hárítania. A negyedik percben Németh Péter került gólhelyzetbe, lövés helyett azonban még egy cselt húzott meg, majd Uski a kapu mögül próbálta meg a rövid sarokba behelyezni a pakkot, az azonban elcsúszott a gólvonal előtt. A kezdő bedobás után közel nyolc percet kellett várni ahhoz, hogy a csapatok felvegyék a játék sebességét, de igazán nagy tempóról ekkor sem beszélhetünk.

A nyolcadik percben megint egy hazai védelmi hiba kellett ahhoz, hogy gólt kapjunk. Ekkor Beukeboom hagyta faképnél védőjét, majd nemes egyszerűséggel lőtte ki laposan a botos húsz centit (0-1). A középkezdés után Németh szólóját állította meg szabálytalanul Mihály, de az emberelőnnyel nem tudtak mit kezdeni a Bikák. A folytatásban is a Titánok akarata érvényesült, mely a második gólt eredményezte. Miután a hazai védelem nem tudott felszabadítani a korong az üresen álló Szita elé került, aki közelről nem hibázott (0-2). A következő találathoz pedig mindössze 24 másodpercre volt szükségük a fehérváriaknak. Egy eladott korongból indult minden, majd a lehetőséget sakk-matt helyzetig játszó Titánok találatát Láday szerezte (0-3). A második húsz perc Tóth kétperces kiállításával indult, majd miután kiegészült a DAB Bennett korcsolyázta le könnyedén a hazai védőket, aki pontosan helyezve helyezte a korongot Pinczés mellett a hálóba (0-4), amely azonnal kapuscserét is eredményezett. A folytatásban a hazaiak ugyan kapuvasig eljutottak, de ekkor sem látszott rajtuk, hogy a becsületükért játszanának.

A találkozó színvonala egyértelműen egy felkészülési meccset idézett komolyabb ütközések, vagy igazán nagy tempó hiányában. Törvényszerűen következett ebből a Titánok ötödik találata, melyet egy kontrajáték végén Szita szerzett (0-5). A befejező játékrész ott folytatódott, ahol az előtte lévő befejeződött, vagyis sokáig lövőhelyzetekig sem jutottak a felek. A Fehérvár jól őrizte előnyét, míg a DAB inkább a szezon végét várta. Igazából hosszú percekig semmi nem történt a jégen azon kívül, minthogy a két kapu között korcsolyáztak a fiúk. A vége felé egy-egy védeni valójuk akadt a kapusoknak, A kegyelemdöfést, vagyis a Titánok hatodik gólját Dubek kiállításának legvégén Mihály vitte be, aki a kékvonalról engedte el lövését (0-6). Fájdalmas volt látni az Acélbikák hibáktól hemzsegő, lélektelen, nagyon gyenge játékát, amely nem volt méltó az újvárosi hoki múltjához. Összességében a csalódottság ma még tovább mélyült Dunaújvárosban. Azt, hogy ebből hogyan lehet kilábalni megmondani egyáltalán nem a mi dolgunk, de azt nem lehetett felfedezni, hogy ebből a csapatból ki, vagy kik lehetnek azok, akikkel a szezon meccsein, illetve a mai meccsen mutatott teljesítményük miatt vezetőség a jövő évre tervezhetné a szerződése meghosszabbítását, vagyis a jövő csapatának kialakítását.

DAB – Fehérvári Titánok 0-6 (0-3, 0-2, 0-1)

DAB: Pinczés B. – Franssila, Léránt, Nagy, Németh, Uski, Hruby, Lencsés, Makovics, Tóth, Török, Hüffner, Mestyán, Dubek, Iossafov, Saluga, Szabó, Barna, Gulási, Pinczés O., Zaharcsenko (kapus). Vezetőedző: Borbás Gergely.

Fehérvári Titánok: Gyenes (1) – Beukeboom 1 (1), Kiss, Bennett 1 (1), Lewis, Szita 2, Láday 1 (1), Reiter, Buzás (2), Mihály 1, Péter (2), Imre, Szabó, Császár (1), Madácsi (1), Mazzag, Sándor, Vas. Vezetőedző: Kiss Dávid.