Iszlamistákkal nem lehetséges kompromisszum
A tömeges bevándorlás ellehetetlenítette az integrációt – figyelmeztetett Ayaan Hirsi Ali világhírű aktivista, aki szerint a politikai elit nem foglalkozik a valósággal - írja a Magyar Hírlap.
A tömeges bevándorlás mellett nem lehetséges az integráció, az európai politikusok pedig nem értik, mivel állnak szemben – erről beszélt lapunknak Ayaan Hirsi Ali, az iszlám nemzetközi hírű kritikusa. A szomáliai származású, Hollandiában menedéket kapott, jelenleg az Egyesült Államokban élő aktivista a múlt hétvégi budapesti migrációs konferencián nyilatkozott.
– A múlt heti regionális választások után az egyik legnagyobb frakciót alakíthatja a holland felsőházban a bevándorlás- és iszlámellenes Fórum a Demokráciáért (FvD) párt. Meglepi az eredmény?
– Nem. Annyit azért megjegyeznék, hogy sem az FvD, sem pedig a Szabadságpárt (PVV) nem utasítja el teljesen a bevándorlást, és az iszlámnak is csak azon elemeit, amelyek ellentétesek a holland értékekkel. A holland gondolkodás az, hogy tárgyaljunk, ne alkalmazzunk erőszakot. Pim Fortuynt azzal vádolták, hogy támogatói erőszakosan fognak fellépni, de nem ez történt, hanem éppen hogy a baloldal tört az életére, pár évvel később pedig Theo Van Goghot gyilkolta meg egy muszlim, és a hollandiai muszlim közösség ünnepelt (az iszlámellenes politikust 2002-ben lőtte le egy környezetvédő aktivista, Volkert van der Graaf, mert szerinte Fortuyn bűnbaknak használta a „kiszolgáltatott muszlimokat”, a filmrendező Van Gogh pedig a muszlim nők elnyomásáról készített dokumentumfilmet Hirsi Alival közösen, egy marokkói származású férfi szúrta le – a szerk). Az erőszak, amit nemrég Új-Zélandon vagy gyakran Európában láthattunk, elfogadhatatlan.
– Mi lehet amögött az ellentmondás mögött, hogy a liberális elit meghátrál, ha a saját értékeit támadják, mondjuk a muszlim hitszónokok, vagy a terroristák?
– Azoknak az embereknek, akik most hatalmon vannak, de még az előttük lévő generációnak sem kellett a szabadságért harcolnia. Európában a legtöbb velem egyidős ember nem nagyon látott erőszakot, legfeljebb a tévében, a délszláv háborút is csak onnan ismerik. Abban hisznek – és támogatom is ezeket az értékeket –, hogy tárgyalni kell, kompromisszumot kell kötni, de ez csak akkor lehetséges, ha van közös alap. A kereszténydemokrata párt és a liberálisok tudnak félúton találkozni. De ha a liberális európai demokráciáról és az iszlámról van szó, akkor nincs ilyen kompromisszum. Valakinek le kell győznie a másikat. De Európában még mindig azt hiszik, hogy ha engedményeket tesznek, akkor majd látják rajtuk, hogy jót akarnak. És valóban jót akarnak, de akkor is hibáznak. Az iszlamisták ezt nem jó szándéknak, hanem gyengeségnek látják. Azoknak, akik meg akarják védeni az európai civilizációt, azoknak meg kell érteniük ezt a különbséget.
– Mit gondol azokról a politikusi ötletekről, hogy európai iszlámot kellene létrehozni?
– Lehetetlen, nincs európai iszlám. Inkább arról kellene beszélni, hogy a muszlimoknak Európában el kell fogadniuk a liberális demokrácia szabályait, aztán otthon gyakorolhatják a saját vallásukat. Nem a vallás, nem az iszlám ellen beszélek. De az iszlám nem csak vallás, hanem filozófia és politikai gondolkodás is, az iszlám kormányzás pedig egyszerűen nem lehet Európa része. Persze homokba dughatjuk a fejünket, de attól még ez van. Az emberek ezt már értik, és ez meg is látszik a már említett választási eredményeken. Szemben a politikai elittel, a valóságban élő emberek tudják, mi történik, és nemet mondanak rá.
– A kudarcot vallott integrációra gondol?
– Az integráció igenis lehet sikeres. Volt idő, amikor a muszlim országokból érkezők beilleszkedtek Európába, az európai oktatásba, elfogadták a normákat. De a tömeges bevándorlás ennek véget vetett. Vegyük csak a franciaországi helyzetet. Most Európában két országra kell figyelni: Svédországra és Franciaországra. Svédországban belehajszolták magukat ebbe az erényfitogtató őrületbe. Nagyon sajnálom a svéd nőket, az ott élő zsidóságot és a muszlimok egy részét, akik pont azzal a szélsőségességgel találkoznak, amiről azt hitték, hátrahagyták. A kormány pedig csak közhelyeket pufogtat.
- magyarhirlap.hu -
A rovat további hírei: Közélet
Az emberi kapcsolatok számára és minőségére a legbüszkébb
2025. jan. 27.
Motyovszki Mátyás a 3-as választókerület önkormányzati képviselője, aki a legtöbb, a körzetében megválasztott képviselőtársához hasonlóan tavaly októberében a második ciklusát kezdte a "Rajta, Újváros!" Egyesület színeiben. A következő beszélgetés szól a múltról, a jelenről és természetesen a jövőről is.
Dunaújváros oktatásáért – évtizedeken át
2025. jan. 26.
Dunaújváros közgyűlése minden évben kitüntetéseket adományoz a város különböző területein végzett kiemelkedő munka elismerése céljából. Összeállításunkban hétről hétre felelevenítjük a 2019-2024-es önkormányzati ciklusban díjazottak névsorát, életútját – ezúttal újra az oktatási szféra kitüntetettjei következnek!
Pálhalma, a legcsendesebb városrész
2025. jan. 24.
Ahány városrésze van Dunaújvárosnak, annyiféle képet mutat. És ez természetesen igaz Pálhalmára is, ami mindig is egy különleges településrésze volt városunknak. Orosz Csaba, a terület önkormányzati képviselője szerint itt szinte mindig csend van és nyugalom.
DSTV: karitatív kezdeményezéssel rukkol ki a kórház
2025. jan. 24.
Jótékonysági bált szervez a Szent Pantaleon Kórház és "Az emberek egészségéért" Alapítvány. A leendő támogatók nemes cél mögé állhatnak be – a szervezők ugyanis modern, emlőrák szűrésére alkalmas mammográfiai berendezésre gyűjtenek. Hangkép.
Vita nélküli döntések az év első közgyűlésén
2025. jan. 23.
Közel 20 témát tárgyalt nyilvánosan városunk közgyűlése, további kettőről pedig zárt ajtó mögött határoztak a képviselők a naptári év első testületi ülésén. A tanácskozás során szinte kivétel nélkül egyhangú döntések születtek a Városháza "C" szárnyában, a napirendre került témák nem hoztak vitát.
Éri Jenő kapta a Pro Cultura Intercisae díjat
2025. jan. 23.
Neves képzőművész vehette át a kulturális szféra legrangosabb elismerését a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen az evangélikus templomban szerdán. A 77. Pro Cultura Intercisae díjat Éri Jenő grafikus- és festőművész érdemelte.
Sokaknak segítség a szociális konyha
2025. jan. 22.
Városunk két pontján is működik szociális konyha, amire érezhetően nagy szükség van. A kertvárosi ételosztó pontra látogattunk el, ahol magunk is megtapasztalhattuk, hogy milyen sokan veszik igénybe az ingyenes meleg ételt.