Dunaújváros Hetilap

Iszlamistákkal nem lehetséges kompromisszum

doszerk - 2019. március 28. 19:16

A tömeges bevándorlás ellehetetlenítette az integrációt – figyelmeztetett Ayaan Hirsi Ali világhírű aktivista, aki szerint a politikai elit nem foglalkozik a valósággal - írja a Magyar Hírlap.

A tömeges bevándorlás mellett nem lehetséges az integráció, az európai politikusok pedig nem értik, mivel állnak szemben – erről beszélt lapunknak Ayaan Hirsi Ali, az iszlám nemzetközi hírű kritikusa. A szomáliai származású, Hollandiában menedéket kapott, jelenleg az Egyesült Államokban élő aktivista a múlt hétvégi budapesti migrációs ­konferencián nyilatkozott.

–  A múlt heti regionális választások után az egyik legnagyobb frakciót alakíthatja a holland felsőházban a bevándorlás- és iszlámellenes Fórum a Demokráciáért (FvD) párt. Meglepi az eredmény?

–  Nem. Annyit azért megjegyeznék, hogy sem az FvD, sem pedig a Szabadságpárt (PVV) nem utasítja el teljesen a bevándorlást, és az iszlámnak is csak azon elemeit, amelyek ellentétesek a holland értékekkel. A holland gondolkodás az, hogy tárgyaljunk, ne alkalmazzunk erőszakot. Pim Fortuynt azzal vádolták, hogy támogatói erőszakosan fognak fellépni, de nem ez történt, hanem éppen hogy a baloldal tört az életére, pár évvel később pedig Theo Van Goghot gyilkolta meg egy muszlim, és a hollandiai muszlim közösség ünnepelt (az iszlámellenes politikust 2002-ben lőtte le egy környezetvédő aktivista, Volkert van der Graaf, mert szerinte Fortuyn bűnbaknak használta a „kiszolgáltatott muszlimokat”, a filmrendező Van Gogh pedig a muszlim nők elnyomásáról készített dokumentumfilmet Hirsi Alival közösen, egy marokkói származású férfi szúrta le – a szerk). Az erőszak, amit nemrég Új-Zélandon vagy gyakran Európában láthattunk, elfogadhatatlan.

–  Mi lehet amögött az ellentmondás mögött, hogy a liberális elit meghátrál, ha a saját értékeit támadják, mondjuk a muszlim hitszónokok, vagy a terroristák?

–  Azoknak az embereknek, akik most hatalmon vannak, de még az előttük lévő generációnak sem kellett a szabadságért harcolnia. Európában a legtöbb velem egyidős ember nem nagyon látott erőszakot, legfeljebb a tévében, a délszláv háborút is csak onnan ismerik. Abban hisznek – és támogatom is ezeket az értékeket –, hogy tárgyalni kell, kompromisszumot kell kötni, de ez csak akkor lehetséges, ha van közös alap. A kereszténydemokrata párt és a liberálisok tudnak félúton találkozni. De ha a liberális európai demokráciáról és az iszlámról van szó, akkor nincs ilyen kompromisszum. Valakinek le kell győznie a másikat. De Európában még mindig azt hiszik, hogy ha engedményeket tesznek, akkor majd látják rajtuk, hogy jót akarnak. És valóban jót akarnak, de akkor is hibáznak. Az iszlamisták ezt nem jó szándéknak, hanem gyengeségnek látják. Azoknak, akik meg akarják védeni az európai civilizációt, azoknak meg kell érteniük ezt a különbséget.

–  Mit gondol azokról a politikusi ötletekről, hogy európai iszlámot kellene létrehozni?

–  Lehetetlen, nincs európai iszlám. Inkább arról kellene beszélni, hogy a muszlimoknak Európában el kell fogadniuk a liberális demokrácia szabályait, aztán otthon gyakorolhatják a saját vallásukat. Nem a vallás, nem az iszlám ellen beszélek. De az iszlám nem csak vallás, hanem filozófia és politikai gondolkodás is, az iszlám kormányzás pedig egyszerűen nem lehet Európa része. Persze homokba dughatjuk a fejünket, de attól még ez van. Az emberek ezt már értik, és ez meg is látszik a már említett választási eredményeken. Szemben a politikai elittel, a valóságban élő emberek tudják, mi történik, és nemet mondanak rá.

–  A kudarcot vallott integrációra gondol?

–  Az integráció igenis lehet sikeres. Volt idő, amikor a muszlim országokból érkezők ­beilleszkedtek Európába, az európai oktatásba, elfogadták a normákat. De a tömeges bevándorlás ennek véget vetett. Vegyük csak a franciaországi helyzetet. Most Európában két országra kell figyelni: Svédországra és Franciaországra. Svédországban belehajszolták magukat ebbe az erényfitogtató őrületbe. Nagyon sajnálom a svéd nőket, az ott élő zsidóságot és a muszlimok egy részét, akik pont azzal a szélsőségességgel találkoznak, amiről azt hitték, hátrahagyták. A kormány pedig csak közhelyeket pufogtat.

- magyarhirlap.hu -

A rovat további hírei: Közélet

"A mi dolgunk, hogy tovább vigyük a lángot" (galériával)

"A mi dolgunk, hogy tovább vigyük a lángot" (galériával)

2024. okt. 23.

Méltó módon, együtt tisztelgett a hősök előtt Dunaújváros az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 68. évfordulóján. Ez alkalomból elsőként a temetői kopjafánál koszorúzással emlékeztek, majd a Bartók Kamaraszínházban ünnepélyesen átadták a Dunaújvárosért díjat, amelyet idén Petrás Gábor érdemelt ki. 

A fenntartható jövő, az élhető város a tét

A fenntartható jövő, az élhető város a tét

2024. okt. 23.

"Zöld sivatag, vagy vadvirágos televény?" – a hasábjainkról kölcsönzött címmel tartott előadást a Jelen! Tiszasziget-Dunaújváros közössége felkérésére Für Tibor az ÖKO Klub részéről a Pentele városrészi Mondbach kúriában a közelmúltban. A beszámoló tapasztalatairól és legfontosabb tényezőiről az előadót kérdeztük.

Újabb diákcsapat járt a Városházán

Újabb diákcsapat járt a Városházán

2024. okt. 22.

Szándékaink szerint rendszeresen hírt adunk arról, ha diákok, gyerekek látogatnak a Városházára, hogy a vizit révén bepillantást nyerhessenek az ott zajló munkába, hogy egy-két óra erejéig megízleljék az önkormányzat feladatait, hétköznapjait.

Ünnepi események október 23-án

Ünnepi események október 23-án

2024. okt. 21.

Megemlékezés a temetői kopjafánál, a "Dunaújvárosért" díj ünnepélyes átadása a Bartókban: méltó módon emlékezhetünk városunkban az '56-os forradalom és szabadságharc hőseire október 23-án, szerdán. A plakáton az összes esemény, minden ünneplőt várnak! 

Akinek szükséges, de nincs tűzifája, igényeljen

Akinek szükséges, de nincs tűzifája, igényeljen

2024. okt. 21.

Ahogy a korábbi években, idén is lehet tűzifa támogatást igényelni. Ezt azok a dunaújvárosiak tehetik meg, akik egyrészt fával fűtenek, másfelől pedig rászorulnak. Az igényeket az Útkeresés Segítő Szolgálatnál kell jelezni.

Szabó Zsolt: "Politikusnak lenni állandó tanulási folyamat"

Szabó Zsolt: "Politikusnak lenni állandó tanulási folyamat"

2024. okt. 18.

Szabó Zsolt harminchat éves, és fiatal kora ellenére már jó ideje a közéletben dolgozik. 2010-től önkormányzati képviselő, 2019 óta pedig Dunaújváros gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. A június 9-i választáson, a "Rajta, Újváros!" Egyesület színeiben elsöprő fölénnyel ismét mandátumot szerzett, így közgyűlés tagja maradt. Interjú.

Megérkezett a Magyar Posta engedélye, hamarosan nyitás!

Megérkezett a Magyar Posta engedélye, hamarosan nyitás!

2024. okt. 18.

A Béke városrészben élőknek már évek óta fejtörést okoz a postahivatal hiánya, és főleg az idősebb korosztály az, aki leginkább elszenvedi ennek hiányát. De már látszik az alagút vége! A kampányidőszakban ígérte meg a "Rajta, Újváros!" Egyesület, hogy lesz a Békében posta. És lesz!