Mindenki gyanús lesz a Bartókban?
Újabb olvasópróba kezdődött el a Bartók színházban, de ehhez hasonló előadás még soha nem készült a Bartókban korábban, a darab második felét ugyanis a nézők rendezhetik majd.
Rendhagyó krimi készül a Bartók színházban. Paul Pörtner Hajmeresztő című krimije egy igazán különleges előadásnak ígérkezik, a klasszikus gyilkossági ügy megoldása ugyanis egyedül a nézőkön múlik majd. Adott egy fodrász szalon, a Hajmeresztő, benne borbélyok és vendégek. Az üzlet fölött pedig egy gazdag öreg hölgy lakik. A visszavonultan élő idős zongoraművészt azonban valaki megölte, a tettes pedig még mindig a szalonban van. Rosetti nyomozó (Őze Áron) a gyilkosság idején épp az üzletben volt, az ő feladata lesz felgöngyölíteni az ügyet, de az sem kizárt, hogy ő is a gyanúsítottak között van. A potenciális gyilkosok közt van még Kiss Attila, Tőkés Nikoletta, Kovács Vanda, Csadi Zoltán és Gasparik Gábor is, a tettest pedig a nézők csíphetik nyakon. Ebből is látható, hogy Sipos Imre rendezése nem egy hagyományos színházi előadás lesz, hanem annál sokkal több, egy valódi interaktív detektív játék.
Mint mondta, az Őze Áron által alakított Rosetti nyomozó lesz az, aki "játékmesterként" végigvezeti a nézőket a nyomozás különböző részein, a kihallgatásokon át a szembesítésig, de a színpadon álló hat szereplő közül bárki lehet a gyilkos. Az olvasópróbák hétfő délelőtt kezdődtek, a szövegkönyv pedig rendkívül vastag, hiszen több befejezése is van a történetnek, attól függően, hogy a nézők kit "csukatnak le" a sztori végén. Egy ponton túl ugyanis, mikor már mindenki indítékait és tetteit megismertük, a nézők is kérdezhetnek, bekapcsolódhatnak a nyomozásba és együtt oldhatják meg az ügyet. Nem csak a szereplőktől kérdezhetnek majd, hanem a szünetben egymással is, sőt, még Rosetti nyomozóval is értekezhetnek a látottakról, a cselekmény pedig az ő döntéseiktől függően folyik tovább a végkifejletig. Ennek érdekében a színészeknek különleges feladatuk lesz, végig a szerepben kell maradniuk és rengeteget kell improvizálniuk a nézőkkel való interakcióik során. Az biztos, hogy hasonló előadásra még nem volt példa a Bartókban, a rendkívül izgalmas krimi premierjére viszont már nem kell sokat várnunk, május 3-án este megoldódhat ez a hajmeresztő gyilkossági ügy.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.