Juncker a saját irháját mentegette Brüsszelben
Jean-Claude Juncker politikai karrierjét számos botrány lengi körül. Többek között ezeket is felidézi a V4NA nemzetközi hírügynökség összeállítása.
2014-ben robbant ki Jean-Claude Juncker körül az úgynevezett LuxLeaks botrány. A Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Szövetsége (International Consortium of Investigative Journalists–ICIJ) ebben az évben 28 ezer oldalnyi titkos dokumentumot dolgozott fel, és ezek alapján terhelő bizonyítékokat mutatott be arról, hogy körülbelül 340 nemzetközi nagyvállalat (például: Pepsi, Ikea, E.ON, FedEx, Deutsche Bank) eurómilliárdos adófizetést spórol meg a Luxemburgi Nagyhercegség segítségével. A módszer szinte offshore szintű: a kis országban 10 százalék alá szorították le a nyereségarányos adózást, több cég adókulcsa pedig egy százalék (!) alá csökkent.
Az ICIJ által nyilvánosságra hozott dokumentumok többsége Jean-Claude Juncker luxemburgi „regnálásának” időszakából való. A kvótakirály miniszterelnöksége (1995-2013) idején legalább 548 egyedi adómegállapodást kötöttek, amelyekben a luxemburgi hatóságok elismerték: támogatják az adóoptimalizáló terveket.
Az ICIJ tényfeltárásából az is kiderült: az adómegállapodásokkal kihasználták a nemzetközi adójogi kiskapukat, hibrid kölcsönökkel pedig elkerülték az adófizetést.
A V4NA nemzetközi hírügynökség információi szerint léteznek olyan dokumentumok is, amelyek azt bizonyítják, hogy Juncker még luxemburgi miniszterelnökként személyesen akadályozta az adóelkerülés elleni uniós szabályok megalkotását.
A LuxLeaks botrány kapcsán megszólalt Juncker egyik közvetlen munkatársa, Christian Rollmann is, aki elmondta: a konszerneket azzal az ajánlattal csábították Luxemburgba, hogy ha az Európai Unió (EU) más országaiban realizált nyereségüket az országba csatornázzák, akkor ezek az összegek – az adóalap megváltoztatásával – sokkal alacsonyabb adókulcs alá esnek.
Az EB jelenlegi elnökének luxemburgi bukásához egy titkosszolgálati botrány vezetett: 18 évnyi kormányzás után 2013-ban azért mondott le kormányfői pozíciójáról Jean-Claude Juncker, mert a luxemburgi parlament vizsgálóbizottsága szabálytalanságokat tárt fel az általa felügyelt titkosszolgálatnál. A szervezet vezetői illegális lehallgatásokat végeztek, és mintegy 13 ezer titkos fájlt tároltak szabálytalanul. Bár a kvótakirály mindent tagadott, 2017-ben ismét felmerült a neve az ügy kapcsán, miután az akkortájt előkerült bizonyítékok arra utaltak, hogy stábjának egyes tagjai utólag manipulálhatták egy kulcsfontosságú telefonbeszélgetés leiratát. A titokban felvett 2007-es beszélgetés során Juncker és a hírszerzés akkori főnöke, Marco Mille egy olyan személy lehallgatásáról értekezett, aki korábban azt állította, hogy a luxemburgi uralkodócsalád több terrortámadással is összefüggésbe hozható. A bizottsági elnök tagadta, hogy ő valaha is jóváhagyott volna ilyesmit.
Juncker a saját irháját mentegette Brüsszelben
A lehallgatási ügy kapcsán 2017. november 21-én lett volna tárgyalás, Jean-Claude Junckert tanúként idézték be a luxemburgi bíróságra. Csakhogy a kvótakirály jelezte, nem tud megjelenni a tárgyaláson, ezért azt el is halasztották. Ugyanebben az évben, december 4-én a hatóságok ismét nekifutottak az ügynek, hogy kiderítsék: hogyan módosították a szóban forgó beszélgetés leiratát. Az ügy mind a mai napig folyamatban van, Juncker eddig megúszta a felelősségre vonást.
Juncker mélységesen lenézi az európai polgárokat:
A V4NA összeállítása kettő példát is hoz annak kapcsán, hogy milyen cinizmussal kezeli az emberek véleményét az EB elnöke, Jean-Claude Juncker.
Az úgynevezett lisszaboni szerződés kapcsán az akkori brit miniszterelnöknek, Gordon Brownnak például azt mondta: „Természetesen lesz szuverenitástranszfer. De vajon intelligens dolog lenne, ha erre felhívnám a közvélemény figyelmét?” Az euró bevezetését előkészítő folyamatról is lenéző hangnemben nyilatkozott: „Döntünk valamiről, aztán megvárjuk, hogy mi történik. Ha senki nem háborodik fel – mert ugye a legtöbben nem is értik, miről állapodtunk meg –, akkor lépésről lépesre haladunk tovább addig a pontig, ahonnan már nincs visszaút”.
Juncker állítólagos „isiásza”:
Jean-Claude Junckerről mostanában elég sok kínos felvétel került elő. Például egy olyan, amin egy uniós brüsszeli csúcson (miközben egy sajtótájékoztatóra igyekszik) beletúrt kollégájának hajába. A szőke hölgy arcára minden rá volt írva. Egy másik felvételen Juncker a pulpituson lévő dossziékat látványosan ledobta a földre, majd rögtön a poharához nyúlt. Az EB-elnökkel olyan is előfordult már, hogy felemás cipőben ment el egy tárgyalásra. És arról a pillanatról se feledkezzünk meg, mikor a magyar kormányfőnek, Orbán Viktornak kellett kitámogatnia Jean-Claude Junckert egy szobából.
-888.hu-
A rovat további hírei: Közélet
Helyben is fontos a víz világnapja
2025. már. 21.
Minden évben március 22-én ünnepeljük a víz világnapját – ennek apropóján osztotta meg gondolatait elkötelezett zöld politikusként Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Sajnos érezni már a klímaváltozás hatásait, a városi vízháztartás azonban biztonsággal üzemel.
Széleskörű segítség négylábúakkal
2025. már. 21.
Az állatasszisztált terápiás módszerek hazánkban is egyre népszerűbbek. Városunk is büszkélkedhet egy olyan csapattal, aminek két- és négylábú tagjai segítik az emberek jólétét. A közelmúltban a Duna Dog Center Alapítvány több intézménnyel is együttműködésbe kezdett.
Több mint 30 napirendről hoztak döntést
2025. már. 20.
Eltelt egy újabb hónap, és a képviselő-testület megtartotta márciusi ülését. A közgyűlésen több mint 30 napirendről döntöttek a képviselők ma délelőtt.
Elfogadhatatlan a gyűlöletbeszéd – feljelentette a miniszterelnököt
2025. már. 20.
Nem egyedül, de az elsők között terelte jogi útra az Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én mondott beszédében foglaltakat Nagy Ákos. A városunkból elszármazott zeneszerző szerint a kormányfő "poloskázós" szavai elfogadhatatlanok – ezért lépett.
Jelentős anyagi segítséget kapott a kórház
2025. már. 20.
Sajtótájékoztatót tartott Pintér Tamás polgármester és dr. Szilágyi Örs, a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet főigazgatója. Szó volt az elengedett 32 millió forintos tartozásról, és a támogatások szerepéről.
Pályázati forrásból újulhatnak meg a város tagóvodái: fókuszban a Csillagvirág
2025. már. 19.
A TOP Plusz projekt keretén belül bruttó 673 millió forintos, közvetlenül az Európai Unió biztosította forrásból újulhat meg Dunaújvárosi Óvoda három tagintézménye, az Aranyalma, az Eszterlánc és a Csillagvirág Tagóvoda. Utóbbi intézmény felújításának terveiről már korábban is olvashattak – küszöbön a munkálatok.
Vállalkozásfejlesztési tájékoztató a kamarában
2025. már. 18.
A Demján Sándor Programról, valamint a GINOP Plusz és más pályázatok kínálta lehetőségekről szervez vállalkozásfejlesztési tájékoztatót a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara (DKIK). A csütörtöki eseményre még lehet regisztrálni!