Alig telt el egy nap a Fidesz-KDNP fölényes európai parlamenti győzelme óta, és az újabb súlyos vereséget szenvedő ellenzéki erők kétségbeesésükben politikai mítoszkeltésbe, az őket kiszolgáló sajtóorgánumok pedig tudatos álhírgyártásba kezdtek - írja az Origo.
Az ellenzék régi-új vezére, Gyurcsány Ferenc kijelentése nyomán a balliberális médiumok a kormánypártok „bukásáról”, „egymillió elvesztett kormánypárti szavazóról” és ellenzéki „áttörésről” beszélnek. Érdemes közelebbről megvizsgálni e kijelentések valóságalapját, szigorúan a tények és számok tükrében.
A választópolgárok a legnagyobb érdeklődést hagyományosan az országgyűlési választások iránt mutatják, mivel úgy vélik, a hétköznapi életüket ez befolyásolja leginkább, hiszen a hazánkat érintő leglényegesebb kérdésekben az Országgyűlés dönt, mely döntéseket a parlamenti választásokon győztes politikai erőkből álló kormány hajtja végre.Ez a politika nyelvére lefordítva egyrészt azt jelenti, hogy az egyes pártok is ennek megfelelően szervezik a kampányukat (minden elérhető anyagi és emberi erőforrással támogatóik mozgósítására koncentrálnak), illetve e voksoláson a politika iránt egyébként kevésbé érdeklődő szavazópolgárok is általában részt vesznek.
Félúton
Az önkormányzati választások a részvételi arány szempontjából félúton vannak a parlamenti és az EP-választások között: a helyi hatalom megválasztásának kérdését a választók közelebb állónak érzik magukhoz, mint a brüsszeli testület megválasztását, de az érdeklődés nem szokta elérni az országgyűlési választásokon szokásos szintet (az elmúlt másfél évtizedben körülbelül 45-55 százalék között mozgott). Vagyis a szavazópolgárok a helyi közügyek iránt hagyományosan mérsékeltebb érdeklődést tanúsítanak,ami természetesen azzal is együtt jár, hogy az egyes politikai erők sem folytatnak oly mértékű felfokozott kampányt, mint a parlamenti választások alkalmával, a napi politikai eseményeket nem követő választókat pedig jóval nehezebb meggyőzni a voksoláson való részvételről.
Az utolsó helyen voltak
A politikai aktivitás szempontjából az utolsó helyen mindig is az európai parlamenti választások álltak. A 2004-es és 2009-es EP-választásokon a hazai részvétel a 40 százalékot, míg 2014-ben a 30 százalékot sem érte el. A jelenség hátterében az áll, hogy a legtöbb választópolgár a brüsszeli döntéshozatalt távolinak, a mindennapi életét kevésbé befolyásoló tényezőnek tartja, általában úgy érzik, e választás „tét nélküli”. Külön érdekesség, hogy e megállapítás nem választható el attól a körülménytől, amelyet a Századvég Project28 kutatása kimutatott:a magyar válaszadók több mint 60 százaléka szerint Brüsszel eltávolodott tőlük, nem az ő érdekeiket képviseli az uniós testület, melyből logikusan következhet egyfajta választói érdektelenség is.
Nagyobb volt a tét, mint máskor
Az idei voksolásnak azonban sokkal nagyobb volt a tétje, mint bármelyik megelőző EP-választásnak, hiszen a kampányban valóban egy összeurópai kérdés, az illegális migráció problémája dominált.Ezen összeurópai krízis példátlan mobilizáló hatással járt: a magyarok világosan látták, hogy a biztonságuk és az ország, illetve Európa hagyományos, keresztény arculata forog veszélyben, melynek egyenes következménye lett, hogy hazánkban még soha nem láthattunk olyan kiemelkedő részvételi arányt az uniós szavazáson, mint most vasárnap.Miután pedig kutatások sora bizonyítja, hogy a magyar társadalom határozottan elutasítja a brüsszeli elit felelőtlen bevándorláspolitikáját, nem kell meglepődnünk, hogy a hazai választók annak a politikai erőnek adtak megkérdőjelezhetetlen felhatalmazást, amely az elmúlt években egyedüliként állt ki következetesen az illegális migráció megfékezése mellett: a jelenlegi kormánypártoknak.
Egyértelmű felhatalmazást kapott a Fidesz-KDNP FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO
Tekintettel arra, hogy az egyes választások (országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti) eltérő részvételi aránnyal, más intenzitású kampánytevékenységgel, a pártok részéről pedig másfajta követendő stratégiával járnak,nem pusztán szakmai felelőtlenség összehasonlítani például az idei európai parlamenti választást a 2018-as országgyűlési voksolással, hanem tudatos politikai manipulációnak, a választópolgárok megtévesztésének tekinthető.Amikor bizonyos politikai erők azt hangoztatják, hogy milliós nagyságrendben pártoltak el a Fidesz-KDNP-től a támogatói a tavaly elért (országgyűlési) eredményéhez képest, nem tényeket közölnek, hanem szándékosan torzítják az összképet, hamis képzeteket keltve a választókban.
FORRÁS: SZÁZADVÉG
Egy EP-választási eredményt kizárólag a saját dimenziójában lehet és kell értelmezni, ezt figyelembe véve pedig az alábbi következtetéseket szűrhetjük le az idei eredményekből:
- A 2014-es európai parlamenti választásokon 29 százalékos részvétel mellett, 51 százalékot szerzett a Fidesz-KDNP listája. Az idei voksolás alkalmával majdnem 15 százalékponttal magasabb részvételi arány mellett a kormánypártok – arányaiban – nem pusztán megtartották korábbi bázisukat, hanem növelni is tudták 52,62 százalékra.
- A magyar kormánypártok európai viszonylatban is példátlan sikert értek el. Ugyan a máltai kormányzó erő az unióban egyedüliként jobb listás eredményt könyvelhetett el, mint a Fidesz-KDNP, viszont jóval kisebb arányú győzelmet aratott, hiszen az első és második helyezett közti különbség nagyságrendekkel kisebb volt a szigetországban, mint Magyarországon a jelenlegi kormánypártok és a másodikként befutó Demokratikus Koalíció között.
- Egyetlen ellenzéki erő sem tudott újabb, korábban politikai szempontból inaktív választói réteget megnyerni magának, sem a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak legalább egy részét megszerezni, pusztán az egymás közti erőviszonyaik rendeződtek át: az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik és az LMP gyengüléséből a Demokratikus Koalíció és a Momentum tudott profitálni.
- origo.hu -
