Kormánypárti győzelem álhírek kereszttüzében

2019. május 29. (szerda) 12:04 - doszerk

Alig telt el egy nap a Fidesz-KDNP fölényes európai parlamenti győzelme óta, és az újabb súlyos vereséget szenvedő ellenzéki erők kétségbeesésükben politikai mítoszkeltésbe, az őket kiszolgáló sajtóorgánumok pedig tudatos álhírgyártásba kezdtek - írja az Origo.

Az ellenzék régi-új vezére, Gyurcsány Ferenc kijelentése nyomán a balliberális médiumok a kormánypártok „bukásáról”, „egymillió elvesztett kormánypárti szavazóról” és ellenzéki „áttörésről” beszélnek. Érdemes közelebbről megvizsgálni e kijelentések valóságalapját, szigorúan a tények és számok tükrében.

A választópolgárok a legnagyobb érdeklődést hagyományosan az országgyűlési választások iránt mutatják, mivel úgy vélik, a hétköznapi életüket ez befolyásolja leginkább, hiszen a hazánkat érintő leglényegesebb kérdésekben az Országgyűlés dönt, mely döntéseket a parlamenti választásokon győztes politikai erőkből álló kormány hajtja végre.Ez a politika nyelvére lefordítva egyrészt azt jelenti, hogy az egyes pártok is ennek megfelelően szervezik a kampányukat (minden elérhető anyagi és emberi erőforrással támogatóik mozgósítására koncentrálnak), illetve e voksoláson a politika iránt egyébként kevésbé érdeklődő szavazópolgárok is általában részt vesznek. 

Félúton 

Az önkormányzati választások a részvételi arány szempontjából félúton vannak a parlamenti és az EP-választások között: a helyi hatalom megválasztásának kérdését a választók közelebb állónak érzik magukhoz, mint a brüsszeli testület megválasztását, de az érdeklődés nem szokta elérni az országgyűlési választásokon szokásos szintet (az elmúlt másfél évtizedben körülbelül 45-55 százalék között mozgott). Vagyis a szavazópolgárok a helyi közügyek iránt hagyományosan mérsékeltebb érdeklődést tanúsítanak,ami természetesen azzal is együtt jár, hogy az egyes politikai erők sem folytatnak oly mértékű felfokozott kampányt, mint a parlamenti választások alkalmával, a napi politikai eseményeket nem követő választókat pedig jóval nehezebb meggyőzni a voksoláson való részvételről.

Az utolsó helyen voltak

A politikai aktivitás szempontjából az utolsó helyen mindig is az európai parlamenti választások álltak. A 2004-es és 2009-es EP-választásokon a hazai részvétel a 40 százalékot, míg 2014-ben a 30 százalékot sem érte el. A jelenség hátterében az áll, hogy a legtöbb választópolgár a brüsszeli döntéshozatalt távolinak, a mindennapi életét kevésbé befolyásoló tényezőnek tartja, általában úgy érzik, e választás „tét nélküli”. Külön érdekesség, hogy e megállapítás nem választható el attól a körülménytől, amelyet a Századvég Project28 kutatása kimutatott:a magyar válaszadók több mint 60 százaléka szerint Brüsszel eltávolodott tőlük, nem az ő érdekeiket képviseli az uniós testület, melyből logikusan következhet egyfajta választói érdektelenség is.

Nagyobb volt a tét, mint máskor

Az idei voksolásnak azonban sokkal nagyobb volt a tétje, mint bármelyik megelőző EP-választásnak, hiszen a kampányban valóban egy összeurópai kérdés, az illegális migráció problémája dominált.Ezen összeurópai krízis példátlan mobilizáló hatással járt: a magyarok világosan látták, hogy a biztonságuk és az ország, illetve Európa hagyományos, keresztény arculata forog veszélyben, melynek egyenes következménye lett, hogy hazánkban még soha nem láthattunk olyan kiemelkedő részvételi arányt az uniós szavazáson, mint most vasárnap.Miután pedig kutatások sora bizonyítja, hogy a magyar társadalom határozottan elutasítja a brüsszeli elit felelőtlen bevándorláspolitikáját, nem kell meglepődnünk, hogy a hazai választók annak a politikai erőnek adtak megkérdőjelezhetetlen felhatalmazást, amely az elmúlt években egyedüliként állt ki következetesen az illegális migráció megfékezése mellett: a jelenlegi kormánypártoknak.

Egyértelmű felhatalmazást kapott a Fidesz-KDNP FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR - ORIGO

Tekintettel arra, hogy az egyes választások (országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti) eltérő részvételi aránnyal, más intenzitású kampánytevékenységgel, a pártok részéről pedig másfajta követendő stratégiával járnak,nem pusztán szakmai felelőtlenség összehasonlítani például az idei európai parlamenti választást a 2018-as országgyűlési voksolással, hanem tudatos politikai manipulációnak, a választópolgárok megtévesztésének tekinthető.Amikor bizonyos politikai erők azt hangoztatják, hogy milliós nagyságrendben pártoltak el a Fidesz-KDNP-től a támogatói a tavaly elért (országgyűlési) eredményéhez képest, nem tényeket közölnek, hanem szándékosan torzítják az összképet, hamis képzeteket keltve a választókban.

FORRÁS: SZÁZADVÉG

Egy EP-választási eredményt kizárólag a saját dimenziójában lehet és kell értelmezni, ezt figyelembe véve pedig az alábbi következtetéseket szűrhetjük le az idei eredményekből:

  1. A 2014-es európai parlamenti választásokon 29 százalékos részvétel mellett, 51 százalékot szerzett a Fidesz-KDNP listája. Az idei voksolás alkalmával majdnem 15 százalékponttal magasabb részvételi arány mellett a kormánypártok – arányaiban – nem pusztán megtartották korábbi bázisukat, hanem növelni is tudták 52,62 százalékra.
  2. A magyar kormánypártok európai viszonylatban is példátlan sikert értek el. Ugyan a máltai kormányzó erő az unióban egyedüliként jobb listás eredményt könyvelhetett el, mint a Fidesz-KDNP, viszont jóval kisebb arányú győzelmet aratott, hiszen az első és második helyezett közti különbség nagyságrendekkel kisebb volt a szigetországban, mint Magyarországon a jelenlegi kormánypártok és a másodikként befutó Demokratikus Koalíció között.
  3. Egyetlen ellenzéki erő sem tudott újabb, korábban politikai szempontból inaktív választói réteget megnyerni magának, sem a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak legalább egy részét megszerezni, pusztán az egymás közti erőviszonyaik rendeződtek át: az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik és az LMP gyengüléséből a Demokratikus Koalíció és a Momentum tudott profitálni.

- origo.hu -

A rovat további hírei: Politika

Orbán: alkalmas embereket alkalmas feladatra

Orbán: alkalmas embereket alkalmas feladatra

2019. október 13. (vasárnap)

A döntés, amit meg kell hozni az önkormányzati választáson, hogy lesznek-e alkalmas vezetők a városok és a falvak élén - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, miután felesége, Lévai Anikó társaságában leadta szavazatát a főváros XII. kerületében. Orbán Viktor újságíróknak elmondta: Tarlós István főpolgármester-jelöltre szavazott; és erre kérte a fővárosi polgárokat is.

Önkormányzati választás 2019 - Percről percre

Önkormányzati választás 2019 - Percről percre

2019. október 13. (vasárnap)

Áder János köztársasági elnök október 13-ra, azaz mára tűzte ki a helyi önkormányzati általános választásokat. A voksolás este hét órakor lezárult, következik a szavazatok összeszámolása és majd az eredmények közzététele. Cikkünket folyamatosan frissítjük.

Legalja szinten az ellenzéki kampány: a mellrák elleni séta útvonalán ragasztottak ki Borkai-videós plakátot

Legalja szinten az ellenzéki kampány: a mellrák elleni séta útvonalán ragasztottak ki Borkai-videós plakátot

2019. október 12. (szombat)

Megmutatta az ellenzék, hogy milyen szinten mozog az erkölcsi nívója: a mellrák elleni séta útvonalán ragasztották át a dunaújvárosi polgármester, Cserna Gábor plakátjait a Borkai Zsoltról készült videóból kivágott ízléstelen képpel – írja az Újvárosi Valóság.

A dunaújvárosi füsttől fuldoklik Pintér Tamás, miközben Gyurcsány bábjaként azokhoz dörgölőzik, akik a helyzetet előidézték

A dunaújvárosi füsttől fuldoklik Pintér Tamás, miközben Gyurcsány bábjaként azokhoz dörgölőzik, akik a helyzetet előidézték

2019. október 11. (péntek)

A Dunaferr dolgozóiért aggódik álságosan, miközben a Vasmű elkótyavetyélőinek kegyeit keresi a dunaújvárosi polgármesterségre pályázó Pintér Tamás, aki pártja, a Jobbik bevett kommunikációjának megfelelően ellenfeleire keni a saját bűneit.

Németh Szilárd: Olyan polgármesterekre van szükség, akik megvédik településüket

Németh Szilárd: Olyan polgármesterekre van szükség, akik megvédik településüket

2019. október 09. (szerda)

Olyan polgármesterekre, olyan képviselőkre van szükség, akik megvédik a településüket, és ezért akarnak és képesek együttműködni a Magyar Honvédséggel - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A háttérből Gyurcsány Ferenc mozgatja a szálakat

A háttérből Gyurcsány Ferenc mozgatja a szálakat

2019. október 09. (szerda)

Bár a színpad közepén most nem Gyurcsány Ferenc áll, a háttérből ő mozgatja a szálakat - jelentette ki Farkas Örs politikai szakértő.

A jobbikos Mirkóczki minden fórumon támadta a CSOK-ot, de azért felveszi a 20 milliós állami támogatást

A jobbikos Mirkóczki minden fórumon támadta a CSOK-ot, de azért felveszi a 20 milliós állami támogatást

2019. október 08. (kedd)

Az elmúlt napokban az ellenzék óriási tiltakozásba kezdett, hogy 11.500 vállalkozásélénkítő hitelfelvevő között megtaláltak néhány fideszest is. A HMVTA által kezelt, államilag támogatott hitelekről azóta kiderült, hogy Nagy Imre, volt MSZP-s polgármester, jelenlegi polgármesterjelölt is részesült ugyanebből a támogatott hitelkonstrukcióból, ahogy DK-s, jobbikos vagy LMP-s kötődésűeket is találhatunk a 11.500-as listában - írja a vadhajtasok.hu.