Marton Mária író történetét állítják színpadra a Bartók színházba, Dávid Zsuzsa rendezésében. A Vendetta elsősorban a felnőtt közönségnek szól, hiszen mély lelki vívódásokat bemutató, szociális kérdésekkel foglalkozó drámáról van szó.
A Bartók Kamaraszínház az évad vége felé közeledve egy komoly előadást kínál a nézőknek. A darab rendezője, Dávid Zsuzsanna régi ismertséget ápol intézményünk igazgatójával, Őze Áronnal, de ismeri Sipos Imre művészeti vezetőt is. Az előzményhez az is hozzá tartozik, hogy Kakasy Dóra színésznő már játszott egy dunaújvárosi kabaréban, a Kuplékirályban, és szívesen vállalat volna még itt szerepet, hiszen ahogy Dávid Zsuzsa elmondta, kedves, kellemes, családias közeg a Bartók színházban. Így vetődött fel, hogy létrehoznak egy újabb előadást.
- Ezúttal szereplőkre kerestünk darabot. A Vendettának két szereplője van, Nyakó Júlia és Kakasy Dóra, akik remekül egészítik ki egymást, jól játszanak együtt. Az elsődleges szempont tehát az volt, hogy megfeleljen nekik a szerep. A darabot már ismertem, másfél évvel ezelőtt meg is csináltam az RS Színházban. Az eleve egy stúdiószínház, de azt gondoltam, ezek a szerepek nagyon valósak, és a darabban volt még számomra kihívás, másként csinálni rendezőként, és izgat, hogy a Dóra és a Juli hogyan viszi véghez az alakítást.
A Vendetta történetének írója, Marton Mária egy korábbi interjújában elmondta, olyan nő sorsát akarta megírni, aki eltitkolja, hogy hova született, tele van titkokkal és ezzel mind együtt él. Amikor pedig a lánya egyetemista lesz, akkor jut el oda, hogy képes beszélgetni vele. Az anya zömében akkor tud őszinte lenni, amikor egyedül van, de nyomasztják a titkai. Egy faluról városba költöző asszonyról van szó, a nagy drámát pedig az váltja ki, amikor a lánya megérzi, hogy anyja egy nagy konfliktust akart megoldani.
A történet lényegét, „poénját” nem szerette volna elárulni Dávid Zsuzsa, de elmondta, nagyon komoly, súlyos szociális kérdésekről van szó.
- Arról, amiről az ember nem tehet, például hogy hova születik, miben nő fel, hogyan szocializálódik. Azt mondják, az ember életében az első három év meghatározó, utána a második fázis az első hat év. Itt a főszereplő 7 éves koráig van egy adott környezetben, utána elkerül onnan. Az írónő nagyon izgalmasan és érdekesen göngyöli fel azt a helyzetet, hogy hogyan tud, vagy hogyan nem tud kikeveredni ebből az ember, hogyan határozzák meg az ember életét azok a törvények, amelyekről azt hiszi, hogy törvények, hiszen abban nő fel. Borzasztóan nehéz kérdés, hogy sikerül-e kitörni ebből a múltból, hogy milyen konfliktusokat hoz magával, hogy otthon mivel vértezték fel az életre, vagy mivel nem. Ám 20 éves kora után az ember ezzel nem nagyon védekezhet, mert akkor már tudatosan kell döntést hoznia. Bonyolult, izgalmas a dráma és krimiszerűen jár körül egy ilyen történetet; egy valamikori anya-lánya kapcsolat, és most, amikor a lány már anya és neki is van egy lánya, hogyan alakul a sorsuk, ezekre próbálunk válaszokat adni. A darab egyik legnagyobb előnye, hogy nyitva hagy egy kérdést, és remélhetőleg a nézők egy picit el fognak gondolkodni hasonló helyzetekről, vagy akár a saját életükről utána.
A dráma a témáját, a benne lévő társadalmi, szociológiai kérdéseket illetően kifejezetten a felnőtt korosztálynak szól. A Vendetta bemutatója ma este, május 22-én lesz a Bartók színházban.
