Nemzetközi bíróságon vizsgálhatják az EU felelősségét a migráció miatt
Nemzetközi jogászok az Európai Unió és vezetőinek felelősségét, valamint az uniós csúcspolitikusok (Emmanuel Marcon francia elnök és Angela Merkel német kancellár) szerepét vizsgálnák a migráció következményei miatt - írja a Századvég legfrissebb elemzésében.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon kezdeményeznének eljárást a migrációs hullámban részt vevő sok ezer bevándorló – a földközi-tengeri humanitárius helyzet miatt bekövetkezett – halála miatt. A vád alapját képező dosszié szerint több tízezer migráns, illetve menedékkérő került líbiai fogolytáborokba, ahol embertelen körülmények között tartják a migránsokat, és a rövid távú érdekek szerint eljáró EU-s vezetők a vád szerint hallgatólagosan asszisztáltak is mindehhez.
Az Európai Unió, amely folytatta a vélhetően nemzetközi egyezményeket is sértő együttműködést Líbiával, részese a nemzetközi büntetőjognak, amelynek értelmében – a jogászok szerint – az EU bűntárs, továbbá külön jogi felelősséget kell tulajdonítani például Németországnak és Franciaországnak. Az államszerű jogalanyisággal bíró EU saját speciális (nemzetközi büntetőjogi) felelőssége jól értelmezhető, amihez a Büntetőbíróság előtti vizsgálatban az ad alapot, hogy a Római Statútumot, a Büntetőbíróság alapdokumentumát valamennyi uniós tagállam ratifikálta.
Ezek a jogi relevanciák szoros összhangban állnak azokkal a szakmai értékelésekkel, amelyeket a Századvég az Európai Bizottság és elnöke, valamint az e tekintetben meghatározó portfóliójú EU-biztosok kapcsán végzett. Így felmerül Frans Timmermans és Dimitrisz Avramopulosz személyes felelőssége is, továbbá az a fontos szempont is, hogy az EU jövőbeli, belső intézményi reformjának mindinkább az uniós vezetők és tisztségviselők jogi értelemben vett elszámoltathatóságára kell irányulnia.
-Origo-
A rovat további hírei: Belföld
Közzétették a koronavírus-fertőzésben elhunytak korát, nemét és alapbetegségeit is
2020. március 31. (kedd)Nyilvánossá vált annak a 16 elhunytnak a kora, neme és alapbetegsége is, akik az elmúlt időszakban veszítették életüket Magyarországon koronavírus-fertőzés miatt.
Nincs szükség új lakcímkártyára a kijárási korlátozás miatt
2020. március 31. (kedd)Nem szükséges új lakcímkártya készítése abban az esetben, ha a kijárási korlátozás időtartama alatt nem az állandó, bejelentett lakcímen tartózkodunk.
Vírus: 492 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt egy újabb beteg
2020. március 31. (kedd)Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 492-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt egy újabb több krónikus betegséggel küzdő 59 éves beteg. Az elhunytak száma ezzel 16 főre nőtt. Emellett 34 főről 37 főre nőtt a gyógyultak száma is.
Vírus: 447 az azonosított fertőzöttek száma – két újabb idős beteg halálozott el
2020. március 30. (hétfő)447 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma, miután újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19); az elhunytak száma már 15 fő.
Sok új fertőzött várható Magyarországon
2020. március 29. (vasárnap)Várhatóan egyre több embert fertőz meg Magyarországon az új koronavírus, sok új esetet fognak diagnosztizálni - jelentette ki az országos tisztifőorvos a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs vasárnapi online sajtótájékoztatóján.
408 főre nőtt az igazolt fertőzöttek száma – két újabb áldozata van a vírusnak
2020. március 29. (vasárnap)Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 408 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma; és elhunyt két idős, alapbetegségekkel küzdő beteg.
343 főre nőtt a fertőzöttek száma – és elhunyt egy újabb idős beteg
2020. március 28. (szombat)Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 343 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma; és elhunyt egy újabb idős, krónikus alapbetegségekkel küzdő beteg.