Viharűzők napja

2019. június 26. (szerda) 15:49 - Várkonyi Balázs

Ma végre nem a szél meg a zivatar keseríti az emberek életét, „csak” a hőség: a Közép-Dunántúl, a főváros körzete és az Alföld egy része lakói részesednek az extra melegből, de tulajdonképpen az egész országra érvényes a hőségriasztás.

Jó két napja még viharok dúltak némely körzetben, és különösképp az elmúlt hétvége hozott károkozó időt például Baranyában. Kátolyon olyan villámárvíz keletkezett, amihez hasonlót az ott élők sosem láttak. A kis patak, a Karasica a hatalmas esőktől megduzzadt, és viharos gyorsasággal támadt a falura. Kerítéseket döntött, ajtókat szakított fel a víz, vagy az ablakon ömlött a házakba. Az egyik ott lakó szerint: „Özönlött a víz, vízszintesen esett az eső, jéggel. Olyan szél volt, hogy itt a szemben lévő fát úgy vitte ki, mint a sicc. Leverte a cserepeket, beázott az összes helyiség.” Négy ház teljesen lakhatatlanná vált, több megsérült, volt ahol a kisállatok elpusztultak, és számos helyen a takarmány tönkrement. Iszaptenger borította be az udvarokat.

 

Tegnap aztán már kifogyott a viharcsináló erőkből a szufla, ma pedig a másik véglet, az extrém meleg ideje jött el. A régiek június 26-án, a két ókori vértanú, János és Pál mai emléknapján azért imádkoztak, hogy vegye őket oltalmába a viharűző képességéről ismert két szent férfiú. A IV. évszázadban élt római testvérpárt nemcsak a magyarság, de Szlovénia, Ausztria, Csehország gazdanépe is viharűző patrónusaként tartotta számon. Sok helyütt e napon misével emlékeztek meg a két segítő szentről. Volt, ahol kápolnát emeltek, harangot szenteltek a tiszteletükre.

De úgy tűnik, holnap már ők sem segíthetnek: az előrejelzés szerint – miközben marad a forróság – az ország keleti régiójában visszatérhetnek a heves zivatarok.

A rovat további hírei: Napraszóló

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

2020. január 20. (hétfő)

A párosan épített panelháztömbök unatkozva támaszkodnak egymásnak, mint akik már semmi újat nem tudnak mondani a másiknak. A nyári délután napsütésében még szürkébbnek látszik hosszú, vaskos testük: olyanok, mint két őr a vártán...

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

2020. január 17. (péntek)

Várostörténeti kalandozás htomi blogján - a poszt az Igaz Szó című lap 1965-ös írását eleveníti fel. Nagyra törő tervek és persze pártállami frázisok - ezzel együtt is kötelező! Dunaújváros mesél!

Mesél a múlt – a cél a közös várostörténeti kalandozás!

Mesél a múlt – a cél a közös várostörténeti kalandozás!

2020. január 15. (szerda)

Hallottak, hallottatok már arról, hogy a Vasgyár legendás vezére, Borovszky Ambrus hintón járta be a gyárat, és alkalmanként  a városba is kihajtatott? Itt a bizonyíték! És itt az idő, hogy közös várostörténeti kalandra csalogassunk minden lokálpatriótát! 

Dr. Senki újra támad: Az ifjú vándor nem pihen (1.)

Dr. Senki újra támad: Az ifjú vándor nem pihen (1.)

2020. január 09. (csütörtök)

"Mintha tegnap lett volna... mármint nem 2019, ahogy január elsején szokták mondani, hanem 1999, amikor a VIVÁ-n Jennifer Lopez- Waiting for tonight c. dala szólt a tévében Kareszék nappalijában a Váci (sugár)úton szilveszterkor, mi meg egyszer csak - óriási petárdazaj közepette - átzúgtunk a 2000-es évbe, és azt hittük, minden más lesz." Nagy visszatérés dr. Senki blogján!

Dunaújváros kedvence 2019: az MMK a befutó!

Dunaújváros kedvence 2019: az MMK a befutó!

2020. január 03. (péntek)

A Munkásművelődési Központ intézménye (és csapata) lett a befutó a DunaújvárosMesélPontHu blog immár hagyományos évzáró online szavazásán – és lett így a Dunaújváros Kedvence 2019 cím büszke birtokosa. Meggyőző fölény a hajtás után!

A margón túl

A margón túl

2019. november 29. (péntek)

„Vénséges ház, a kertben hozzáillő vén fák. Az árnyas szegletben pad, kihozzák a papa gondolkodószékét is. Családi tanácsot ülnek.”

Oroszlán, jöttek érted!

Oroszlán, jöttek érted!

2019. november 24. (vasárnap)

Ment a már ismert úton. Igyekezett nem eltévedni, csak párszor járt apjával a városban, így a kitaposott „ösvényt” választotta most is. Legendabéli ismerősöket keresett. Persze sosem voltak ismerősei, hiszen rég elmentek már, amikor ő még nem is ismerte a várost, olyannyira, hogy még meg sem születhetett, a fölmenői is csak kisgyerekek voltak akkor.