Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 31. Szilveszter
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Hidvéghi Balázs: Kiélezettebb európai parlamenti ciklus várható

Közélet
bevándorlás
Európai Unio
Fidesz

facebook megosztás

doszerk - 2019. júl. 15., 16:21

Ma már nem lehet fontos döntést hozni az unióban a visegrádi négyek véleményének figyelembevétele nélkül – mondta a Fidesz EP-képviselője

Egyértelmű, hogy Gyurcsánynénak és pártjának, valamint a Momentumnak gyakorlatilag semmit nem jelent a demokrácia, hiszen a legalapvetőbb írott és íratlan szabályokat is felrúgják a politikai haszonszerzés érdekében – mondta lapunknak Hidvéghi Balázs. A Fidesz európai parlamenti képviselőjét többek között Ursula von der Leyen alkalmasságáról és a Fidesz európai néppárti tagságáról is kérdezte a Magyar Hírlap.

– A Fidesz három képviselőjét nem választották meg szakbizottsági alelnöknek. Önt az Európai Néppárt (EPP) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságban jelölte a posztra, de a szavazást elhalasztották. Mit szól ehhez?

– Ebben főszerepe van a magyar ellenzéki pártoknak, amelyek egy példátlan, a korábbi szokásjogot felrúgó politikai akciót hajtottak végre a fideszes és a lengyel kormányzópárt, a Jog és Igazságosság jelöltjei ellen. Ez egy szégyenletes akció volt a részükről, hiszen gyakorlatilag szembementek a magyar emberek döntésével. Az Európai Parlamentben (EP) a bizottsági pozíciókat a választási eredmény arányában osztják szét a különböző pártokhoz tartozó képviselők között. Az EP-ben korábban ez bevett gyakorlat volt, de most a magyar ellenzék miatt zavar támadt, és saját frakciójukban is okozott ellenérzéseket a kezdeményezésük. Egyértelmű, hogy Gyurcsánynénak és pártjának, valamint a Momentumnak gyakorlatilag semmit nem jelent a demokrácia, hiszen a legalapvetőbb írott és íratlan szabályokat is felrúgják a politikai haszonszerzés érdekében. Ugyanakkor kudarcba fullad a kísérletük, hiszen két nagyon fontos bizottságban már alelnöki pozíciót szereztünk, és múlt héten ismét az EP egyik alelnöke lett Járóka Lívia.

– Járóka Lívia gratulált Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjének, amikor kinevezték a testület alelnökévé. Szerinte az egy jó dolog, hogy két magyar is ebben a pozícióban van. Egyet tud vele érteni?

– Igen, és ebből is látszik, milyen éles a kontraszt a két jelölt és a két párt között. Dobrev Klára nemhogy nem gratulált, hanem azzal büszkélkedett, hogy nem is szavazta meg Járóka Líviát. Ők aktívan áskálódnak a magyarok ellen, számukra a nemzeti érdekek nem fontosak, helyette egy aktivista, antidemokratikus politikát folytatnak.

– Visszatérve a bizottsági alelnöki posztokra, a liberális frakció indoklása szerint azért nem támogatnak majd fideszes jelölteket, mert nem fordulhat elő, hogy Európát és a jogállamiságot pusztító politikai erőkre szavazzanak.

– Nem meglepő, hogy ilyen nyilatkozatokat a szélsőségesen bevándorláspárti, baloldali politikai erőktől hallunk az EP-ben. Ez mutatja azt, hogy számukra a demokrácia csak addig szent, amíg valaki velük egyetért. Ha viszont egy ország – mint ahogy Magyarország – kiáll a határvédelem szükségessége, a nemzetállamok joga mellett, és tiszteletben tartja a választópolgárok döntését, azonnal diktatúrát kiáltanak, és a legagresszívebb módon lépnek fel. Mindezek alapján egy, a korábbinál kiélezettebb európai parlamenti ciklusra számítok.

– Hogyan értékeli az uniós csúcspozíciók elosztásával kapcsolatos, meglehetősen elhúzódott eljárást?

– Több fontos tanulsága van az elmúlt hetek eseményeinek. Az egyik, hogy a visegrádi országok szerepe egyértelműen felértékelődött, a politikai súlyuk nőtt. Ma már nem lehet fontos döntést hozni az Európai Unióban a V4-ek véleményének figyelembevétele nélkül. Ez a régió közös sikere. A másik tanulság, hogy a csúcsjelölti rendszer megbukott. Ez az eljárás nem is szerepel az EU működését meghatározó szerződésben, csupán az EP ötlete volt, mondván: akkor lesz demokratikusabb az EU működése, ha a különböző pártcsaládok csúcsjelölteket neveznek meg az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára. Ez azonban egy téves elképzelés, hiszen valamennyi tagállamban nemzeti pártokra szavaznak a választók, nem pedig európai pártokra. Az európai polgárok közül sokan nem is tudták, hogy kik a csúcsjelöltek, azok valós politikai legitimációval nem bírtak. A szerződésben az szerepel, hogy az EB élére az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöl egy személyt, akiről aztán az EP szavaz. Most ez fog történni. Az, hogy a döntés nem volt egyszerű, és több tárgyalási fordulót vett igénybe, nem baj – nagy súlyú, fontos pozíciókról van szó, huszonnyolc tagállamnak kell megegyeznie, ehhez idő kell.

Kép forrása: Magyar Hírlap (Hegedűs Róbert felvétele)

– Mégis, az mennyire demokratikus, hogy egy olyan jelöltről döntöttek Ursula von der Leyen német védelmi miniszter személyében, akit a választók még annyira sem ismerhettek meg, mint a programját a kampányban több alkalommal bemutató Manfred Webert vagy Frans Timmermanst?

– Az EB élére való alkalmasságnak az ismertség nem előfeltétele. A Bizottság feladata, hogy őrködjön a szerződések felett, valamint hogy jogalkotást kezdeményezzen. Az elnök esetében a legfontosabb a szakmai felkészültség, a mögötte álló politikai támogatás megléte, továbbá az, hogy képes legyen demokratikusan működtetni a szervezetet. Az előző ciklusban Jean-Claude Juncker rossz bizottsági vezetőnek bizonyult, és hiába volt a néppárt jelöltje, mi nem támogattuk. Az elmúlt öt év igazolta, hogy a fenntartásaink jogosak voltak vele kapcsolatban: például az EB nem tudta kezelni a legnagyobb kihívást, a migrációs válságot, és nem tudott fellépni az ellen, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t. Abban bízunk, hogy Von der Leyen asszony megválasztása esetén új kezdetről beszélhetünk, és az EB egy nyugodtabb, az európai realitásokat és a tagállamok érdekeit jobban figyelembe vevő politikát folytat majd.

– Von der Leyen a legalkalmasabb jelölt, vagy a Fidesz el tudott volna képzelni ideálisabbat?

– Másokat is alkalmasnak tartottunk, de ezt a döntést elfogadtuk, mivel mind a magyar, mind a közép-európai érdekeket szolgálja.

– A német védelmi miniszter az európai egyesült államok híve, korábban kiállt a föderális Európa szükségessége mellett. Így is optimisták vele kapcsolatban?     

– Tény, hogy volt neki ilyen nyilatkozata, mint ahogyan olyan is, amelyben a határvédelem fontosságát, Európa biztonságának szükségességét hangsúlyozta. Most egy olyan pozícióba kerülhet, amelyben huszonnyolc tagállam érdekeit kell figyelembe vennie, és meg kell tartania azt a bizalmat, amelyet megelőlegeztek neki. Pozitívan állunk hozzá a jelöltségéhez, de az majd a gyakorlatban dől el, hogy mennyire alkalmas a Bizottság vezetésére.

– Milyen változásokra számít a bevándorláspolitika területén az új ciklusban?

– Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Európának meg kell védenie magát, és ezt a választások eredménye – erre Magyarország lehet a legjobb példa – is igazolta. Azért fogunk dolgozni Brüsszelben, hogy a bevándorlást megállítsuk, megvédjük a határainkat. Reményeim szerint az új uniós vezetők szintén ebből a józan felismerésből fognak kiindulni.

– A migránskártyák ügyében hogyan akarnak fellépni?

– Az EB-hez fogunk fordulni, amely az EP mellett szintén támogatja a programot. Ugyancsak egy rendkívül veszélyes kezdeményezésnek tartjuk a migránsvízumok ügyét, amellyel kapcsolatban ugyanúgy fel fogunk lépni a megfelelő fórumokon.

– Mikor dőlhet el, hogy a Fidesz az EPP-ben marad-e?

– Ebben az ügyben még az év vége előtt döntést kell hozni. Számunkra a néppárti tagság nem egy cél, hanem egy eszköz a politikai céljaink elérése érdekében. Addig maradunk, amíg látunk esélyt arra, hogy a Néppárt politikáját jobboldali irányba mozdítsuk, és meggyőzzük arról, hogy nem szabad bevándorláspárti politikát folytatnia. Ehelyett – az európai polgárok érdekét szem előtt tartva – a migrációt el kell utasítania, és jobboldali politikai szövetségben érdemes gondolkodnia.

(Magyar Hírlap)

A rovat további hírei: Közélet

Csúcsrajáratás után is sűrű a véradási terv

Csúcsrajáratás után is sűrű a véradási terv

2024. szep. 03.

Nem hetvenkedés, de muszáj ezzel kezdeni: kánikula ide vagy oda, éppen 70 önkéntes vett részt az MMK-ban szervezett retró véradáson a közelmúltban. Első véradóval is találkoztunk, a sorok írója is áldozott a segítségnyújtás oltárán, és a kirobbanó eredmény bizakodásra ad okot: egyre többen ismerik föl, hogy vért adni mennyire menő!

DSTV: könnyes tanévnyitó a Vasváriban

DSTV: könnyes tanévnyitó a Vasváriban

2024. szep. 03.

Szomorú esemény feldolgozásával kezdődött a tanév a Vasvári iskolában, derül ki a DSTV összegzéséből. A tanévnyitón is megemlékeztek az intézmény pedagógusa Borvendég Attila tragikus hirtelenségű haláláról. Hangkép.

Újabb parkolók létesültek a Kallós Dezső utcában

Újabb parkolók létesültek a Kallós Dezső utcában

2024. szep. 02.

Városunkban örökzöld téma a parkolók kérdése, és bár városvezetőink sokszor elmondják, hogy bizony harcot kell folytatni minden új helyért, szerencsére városszerte mindig újabbak létesülnek. Most a Kallós Dezső utcában élők örülhetnek – közel harminc hellyel megint beljebb vannak.

Hétfőn becsengetnek, sokkal nagyobb forgalom várható az iskolák körül

Hétfőn becsengetnek, sokkal nagyobb forgalom várható az iskolák körül

2024. szep. 01.

Egy csapásra megváltozik az életünk szeptember 2-án. És ez mindenkire igaz, azokra is, akinek gyermekei nem mennek hétfőn óvodába vagy iskolába, hiszen nagyságrendekkel és látványosan megváltozik városunk közlekedése és forgalma hétfőtől.

Gyászol a Vasvári iskola, elhunyt Borvendég Attila

Gyászol a Vasvári iskola, elhunyt Borvendég Attila

2024. aug. 30.

"Nincsenek szavak, csak az űr és a mérhetetlen fájdalom..." – a Vasvári iskola földrajz-történelem szakos tanára tragikus hirtelenséggel vesztette életét. 61 éves volt, nyugodjék békében! Nekrológ.

Vasárnap még nyitva, de hétfőn zár az élményfürdő

Vasárnap még nyitva, de hétfőn zár az élményfürdő

2024. aug. 30.

Az ok prózai: a jelentősen lecsökkenő látogatói szám miatt vállalhatatlan költségekkel jár az őszi üzemeltetés. Most vasárnap még lehet fürdőzni, de hétfőtől bezár a létesítmény.

Halaszthatatlan témák a rendkívüli közgyűlésen

Halaszthatatlan témák a rendkívüli közgyűlésen

2024. aug. 29.

Dunaújváros rendes közgyűlése csak szeptemberben lesz majd, de rendkívüli ügyek és rendkívüli témák bármikor rendkívüli ülés összehívását tehetik szükségessé. Így is történt.

  • További hírek

Friss hírek

  1. DSTV: eredményes évet zártak az úszók

  2. Dunaújváros Kedvence 2025 – itt a végeredmény!

  3. Vereség az évzárón

  4. Rendőrségi ajánlások – mielőtt meglódul a szilveszteri bulivonat!

  5. Megmutatták, amit eddig tanultak

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: eredményes évet zártak az úszók

DSTV: eredményes évet zártak az úszók

Embedded thumbnail for DSTV: szilveszteri bakipraádé

DSTV: szilveszteri bakipraádé

Embedded thumbnail for DSTV: sikert sikerre halmozva

DSTV: sikert sikerre halmozva

Top hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Lakókocsi égett Dunaújvárosban

  3. BÚÉK 2026: szilveszteri parti csalogat a Városháza téren!

  4. Dunaújvárosi rendőrök kutatták fel a pénzüket elhagyó szlovák-ukrán párt

  5. DSTV: sikert sikerre halmozva

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő