Egyértelmű, hogy Gyurcsánynénak és pártjának, valamint a Momentumnak gyakorlatilag semmit nem jelent a demokrácia, hiszen a legalapvetőbb írott és íratlan szabályokat is felrúgják a politikai haszonszerzés érdekében – mondta lapunknak Hidvéghi Balázs. A Fidesz európai parlamenti képviselőjét többek között Ursula von der Leyen alkalmasságáról és a Fidesz európai néppárti tagságáról is kérdezte a Magyar Hírlap.

– A Fidesz három képviselőjét nem választották meg szakbizottsági alelnöknek. Önt az Európai Néppárt (EPP) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságban jelölte a posztra, de a szavazást elhalasztották. Mit szól ehhez?

– Ebben főszerepe van a magyar ellenzéki pártoknak, amelyek egy példátlan, a korábbi szokásjogot felrúgó politikai akciót hajtottak végre a fideszes és a lengyel kormányzópárt, a Jog és Igazságosság jelöltjei ellen. Ez egy szégyenletes akció volt a részükről, hiszen gyakorlatilag szembementek a magyar emberek döntésével. Az Európai Parlamentben (EP) a bizottsági pozíciókat a választási eredmény arányában osztják szét a különböző pártokhoz tartozó képviselők között. Az EP-ben korábban ez bevett gyakorlat volt, de most a magyar ellenzék miatt zavar támadt, és saját frakciójukban is okozott ellenérzéseket a kezdeményezésük. Egyértelmű, hogy Gyurcsánynénak és pártjának, valamint a Momentumnak gyakorlatilag semmit nem jelent a demokrácia, hiszen a legalapvetőbb írott és íratlan szabályokat is felrúgják a politikai haszonszerzés érdekében. Ugyanakkor kudarcba fullad a kísérletük, hiszen két nagyon fontos bizottságban már alelnöki pozíciót szereztünk, és múlt héten ismét az EP egyik alelnöke lett Járóka Lívia.

– Járóka Lívia gratulált Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjének, amikor kinevezték a testület alelnökévé. Szerinte az egy jó dolog, hogy két magyar is ebben a pozícióban van. Egyet tud vele érteni?

– Igen, és ebből is látszik, milyen éles a kontraszt a két jelölt és a két párt között. Dobrev Klára nemhogy nem gratulált, hanem azzal büszkélkedett, hogy nem is szavazta meg Járóka Líviát. Ők aktívan áskálódnak a magyarok ellen, számukra a nemzeti érdekek nem fontosak, helyette egy aktivista, antidemokratikus politikát folytatnak.

– Visszatérve a bizottsági alelnöki posztokra, a liberális frakció indoklása szerint azért nem támogatnak majd fideszes jelölteket, mert nem fordulhat elő, hogy Európát és a jogállamiságot pusztító politikai erőkre szavazzanak.

– Nem meglepő, hogy ilyen nyilatkozatokat a szélsőségesen bevándorláspárti, baloldali politikai erőktől hallunk az EP-ben. Ez mutatja azt, hogy számukra a demokrácia csak addig szent, amíg valaki velük egyetért. Ha viszont egy ország – mint ahogy Magyarország – kiáll a határvédelem szükségessége, a nemzetállamok joga mellett, és tiszteletben tartja a választópolgárok döntését, azonnal diktatúrát kiáltanak, és a legagresszívebb módon lépnek fel. Mindezek alapján egy, a korábbinál kiélezettebb európai parlamenti ciklusra számítok.

– Hogyan értékeli az uniós csúcspozíciók elosztásával kapcsolatos, meglehetősen elhúzódott eljárást?

– Több fontos tanulsága van az elmúlt hetek eseményeinek. Az egyik, hogy a visegrádi országok szerepe egyértelműen felértékelődött, a politikai súlyuk nőtt. Ma már nem lehet fontos döntést hozni az Európai Unióban a V4-ek véleményének figyelembevétele nélkül. Ez a régió közös sikere. A másik tanulság, hogy a csúcsjelölti rendszer megbukott. Ez az eljárás nem is szerepel az EU működését meghatározó szerződésben, csupán az EP ötlete volt, mondván: akkor lesz demokratikusabb az EU működése, ha a különböző pártcsaládok csúcsjelölteket neveznek meg az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára. Ez azonban egy téves elképzelés, hiszen valamennyi tagállamban nemzeti pártokra szavaznak a választók, nem pedig európai pártokra. Az európai polgárok közül sokan nem is tudták, hogy kik a csúcsjelöltek, azok valós politikai legitimációval nem bírtak. A szerződésben az szerepel, hogy az EB élére az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöl egy személyt, akiről aztán az EP szavaz. Most ez fog történni. Az, hogy a döntés nem volt egyszerű, és több tárgyalási fordulót vett igénybe, nem baj – nagy súlyú, fontos pozíciókról van szó, huszonnyolc tagállamnak kell megegyeznie, ehhez idő kell.

Kép forrása: Magyar Hírlap (Hegedűs Róbert felvétele)

– Mégis, az mennyire demokratikus, hogy egy olyan jelöltről döntöttek Ursula von der Leyen német védelmi miniszter személyében, akit a választók még annyira sem ismerhettek meg, mint a programját a kampányban több alkalommal bemutató Manfred Webert vagy Frans Timmermanst?

– Az EB élére való alkalmasságnak az ismertség nem előfeltétele. A Bizottság feladata, hogy őrködjön a szerződések felett, valamint hogy jogalkotást kezdeményezzen. Az elnök esetében a legfontosabb a szakmai felkészültség, a mögötte álló politikai támogatás megléte, továbbá az, hogy képes legyen demokratikusan működtetni a szervezetet. Az előző ciklusban Jean-Claude Juncker rossz bizottsági vezetőnek bizonyult, és hiába volt a néppárt jelöltje, mi nem támogattuk. Az elmúlt öt év igazolta, hogy a fenntartásaink jogosak voltak vele kapcsolatban: például az EB nem tudta kezelni a legnagyobb kihívást, a migrációs válságot, és nem tudott fellépni az ellen, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t. Abban bízunk, hogy Von der Leyen asszony megválasztása esetén új kezdetről beszélhetünk, és az EB egy nyugodtabb, az európai realitásokat és a tagállamok érdekeit jobban figyelembe vevő politikát folytat majd.

– Von der Leyen a legalkalmasabb jelölt, vagy a Fidesz el tudott volna képzelni ideálisabbat?

– Másokat is alkalmasnak tartottunk, de ezt a döntést elfogadtuk, mivel mind a magyar, mind a közép-európai érdekeket szolgálja.

– A német védelmi miniszter az európai egyesült államok híve, korábban kiállt a föderális Európa szükségessége mellett. Így is optimisták vele kapcsolatban?     

– Tény, hogy volt neki ilyen nyilatkozata, mint ahogyan olyan is, amelyben a határvédelem fontosságát, Európa biztonságának szükségességét hangsúlyozta. Most egy olyan pozícióba kerülhet, amelyben huszonnyolc tagállam érdekeit kell figyelembe vennie, és meg kell tartania azt a bizalmat, amelyet megelőlegeztek neki. Pozitívan állunk hozzá a jelöltségéhez, de az majd a gyakorlatban dől el, hogy mennyire alkalmas a Bizottság vezetésére.

– Milyen változásokra számít a bevándorláspolitika területén az új ciklusban?

– Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Európának meg kell védenie magát, és ezt a választások eredménye – erre Magyarország lehet a legjobb példa – is igazolta. Azért fogunk dolgozni Brüsszelben, hogy a bevándorlást megállítsuk, megvédjük a határainkat. Reményeim szerint az új uniós vezetők szintén ebből a józan felismerésből fognak kiindulni.

– A migránskártyák ügyében hogyan akarnak fellépni?

– Az EB-hez fogunk fordulni, amely az EP mellett szintén támogatja a programot. Ugyancsak egy rendkívül veszélyes kezdeményezésnek tartjuk a migránsvízumok ügyét, amellyel kapcsolatban ugyanúgy fel fogunk lépni a megfelelő fórumokon.

– Mikor dőlhet el, hogy a Fidesz az EPP-ben marad-e?

– Ebben az ügyben még az év vége előtt döntést kell hozni. Számunkra a néppárti tagság nem egy cél, hanem egy eszköz a politikai céljaink elérése érdekében. Addig maradunk, amíg látunk esélyt arra, hogy a Néppárt politikáját jobboldali irányba mozdítsuk, és meggyőzzük arról, hogy nem szabad bevándorláspárti politikát folytatnia. Ehelyett – az európai polgárok érdekét szem előtt tartva – a migrációt el kell utasítania, és jobboldali politikai szövetségben érdemes gondolkodnia.

(Magyar Hírlap)