Hidvéghi Balázs: Kiélezettebb európai parlamenti ciklus várható

2019. július 15. (hétfő) 16:21 - doszerk

Ma már nem lehet fontos döntést hozni az unióban a visegrádi négyek véleményének figyelembevétele nélkül – mondta a Fidesz EP-képviselője

Egyértelmű, hogy Gyurcsánynénak és pártjának, valamint a Momentumnak gyakorlatilag semmit nem jelent a demokrácia, hiszen a legalapvetőbb írott és íratlan szabályokat is felrúgják a politikai haszonszerzés érdekében – mondta lapunknak Hidvéghi Balázs. A Fidesz európai parlamenti képviselőjét többek között Ursula von der Leyen alkalmasságáról és a Fidesz európai néppárti tagságáról is kérdezte a Magyar Hírlap.

– A Fidesz három képviselőjét nem választották meg szakbizottsági alelnöknek. Önt az Európai Néppárt (EPP) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságban jelölte a posztra, de a szavazást elhalasztották. Mit szól ehhez?

– Ebben főszerepe van a magyar ellenzéki pártoknak, amelyek egy példátlan, a korábbi szokásjogot felrúgó politikai akciót hajtottak végre a fideszes és a lengyel kormányzópárt, a Jog és Igazságosság jelöltjei ellen. Ez egy szégyenletes akció volt a részükről, hiszen gyakorlatilag szembementek a magyar emberek döntésével. Az Európai Parlamentben (EP) a bizottsági pozíciókat a választási eredmény arányában osztják szét a különböző pártokhoz tartozó képviselők között. Az EP-ben korábban ez bevett gyakorlat volt, de most a magyar ellenzék miatt zavar támadt, és saját frakciójukban is okozott ellenérzéseket a kezdeményezésük. Egyértelmű, hogy Gyurcsánynénak és pártjának, valamint a Momentumnak gyakorlatilag semmit nem jelent a demokrácia, hiszen a legalapvetőbb írott és íratlan szabályokat is felrúgják a politikai haszonszerzés érdekében. Ugyanakkor kudarcba fullad a kísérletük, hiszen két nagyon fontos bizottságban már alelnöki pozíciót szereztünk, és múlt héten ismét az EP egyik alelnöke lett Járóka Lívia.

– Járóka Lívia gratulált Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjének, amikor kinevezték a testület alelnökévé. Szerinte az egy jó dolog, hogy két magyar is ebben a pozícióban van. Egyet tud vele érteni?

– Igen, és ebből is látszik, milyen éles a kontraszt a két jelölt és a két párt között. Dobrev Klára nemhogy nem gratulált, hanem azzal büszkélkedett, hogy nem is szavazta meg Járóka Líviát. Ők aktívan áskálódnak a magyarok ellen, számukra a nemzeti érdekek nem fontosak, helyette egy aktivista, antidemokratikus politikát folytatnak.

– Visszatérve a bizottsági alelnöki posztokra, a liberális frakció indoklása szerint azért nem támogatnak majd fideszes jelölteket, mert nem fordulhat elő, hogy Európát és a jogállamiságot pusztító politikai erőkre szavazzanak.

– Nem meglepő, hogy ilyen nyilatkozatokat a szélsőségesen bevándorláspárti, baloldali politikai erőktől hallunk az EP-ben. Ez mutatja azt, hogy számukra a demokrácia csak addig szent, amíg valaki velük egyetért. Ha viszont egy ország – mint ahogy Magyarország – kiáll a határvédelem szükségessége, a nemzetállamok joga mellett, és tiszteletben tartja a választópolgárok döntését, azonnal diktatúrát kiáltanak, és a legagresszívebb módon lépnek fel. Mindezek alapján egy, a korábbinál kiélezettebb európai parlamenti ciklusra számítok.

– Hogyan értékeli az uniós csúcspozíciók elosztásával kapcsolatos, meglehetősen elhúzódott eljárást?

– Több fontos tanulsága van az elmúlt hetek eseményeinek. Az egyik, hogy a visegrádi országok szerepe egyértelműen felértékelődött, a politikai súlyuk nőtt. Ma már nem lehet fontos döntést hozni az Európai Unióban a V4-ek véleményének figyelembevétele nélkül. Ez a régió közös sikere. A másik tanulság, hogy a csúcsjelölti rendszer megbukott. Ez az eljárás nem is szerepel az EU működését meghatározó szerződésben, csupán az EP ötlete volt, mondván: akkor lesz demokratikusabb az EU működése, ha a különböző pártcsaládok csúcsjelölteket neveznek meg az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára. Ez azonban egy téves elképzelés, hiszen valamennyi tagállamban nemzeti pártokra szavaznak a választók, nem pedig európai pártokra. Az európai polgárok közül sokan nem is tudták, hogy kik a csúcsjelöltek, azok valós politikai legitimációval nem bírtak. A szerződésben az szerepel, hogy az EB élére az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöl egy személyt, akiről aztán az EP szavaz. Most ez fog történni. Az, hogy a döntés nem volt egyszerű, és több tárgyalási fordulót vett igénybe, nem baj – nagy súlyú, fontos pozíciókról van szó, huszonnyolc tagállamnak kell megegyeznie, ehhez idő kell.

Kép forrása: Magyar Hírlap (Hegedűs Róbert felvétele)

– Mégis, az mennyire demokratikus, hogy egy olyan jelöltről döntöttek Ursula von der Leyen német védelmi miniszter személyében, akit a választók még annyira sem ismerhettek meg, mint a programját a kampányban több alkalommal bemutató Manfred Webert vagy Frans Timmermanst?

– Az EB élére való alkalmasságnak az ismertség nem előfeltétele. A Bizottság feladata, hogy őrködjön a szerződések felett, valamint hogy jogalkotást kezdeményezzen. Az elnök esetében a legfontosabb a szakmai felkészültség, a mögötte álló politikai támogatás megléte, továbbá az, hogy képes legyen demokratikusan működtetni a szervezetet. Az előző ciklusban Jean-Claude Juncker rossz bizottsági vezetőnek bizonyult, és hiába volt a néppárt jelöltje, mi nem támogattuk. Az elmúlt öt év igazolta, hogy a fenntartásaink jogosak voltak vele kapcsolatban: például az EB nem tudta kezelni a legnagyobb kihívást, a migrációs válságot, és nem tudott fellépni az ellen, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t. Abban bízunk, hogy Von der Leyen asszony megválasztása esetén új kezdetről beszélhetünk, és az EB egy nyugodtabb, az európai realitásokat és a tagállamok érdekeit jobban figyelembe vevő politikát folytat majd.

– Von der Leyen a legalkalmasabb jelölt, vagy a Fidesz el tudott volna képzelni ideálisabbat?

– Másokat is alkalmasnak tartottunk, de ezt a döntést elfogadtuk, mivel mind a magyar, mind a közép-európai érdekeket szolgálja.

– A német védelmi miniszter az európai egyesült államok híve, korábban kiállt a föderális Európa szükségessége mellett. Így is optimisták vele kapcsolatban?     

– Tény, hogy volt neki ilyen nyilatkozata, mint ahogyan olyan is, amelyben a határvédelem fontosságát, Európa biztonságának szükségességét hangsúlyozta. Most egy olyan pozícióba kerülhet, amelyben huszonnyolc tagállam érdekeit kell figyelembe vennie, és meg kell tartania azt a bizalmat, amelyet megelőlegeztek neki. Pozitívan állunk hozzá a jelöltségéhez, de az majd a gyakorlatban dől el, hogy mennyire alkalmas a Bizottság vezetésére.

– Milyen változásokra számít a bevándorláspolitika területén az új ciklusban?

– Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Európának meg kell védenie magát, és ezt a választások eredménye – erre Magyarország lehet a legjobb példa – is igazolta. Azért fogunk dolgozni Brüsszelben, hogy a bevándorlást megállítsuk, megvédjük a határainkat. Reményeim szerint az új uniós vezetők szintén ebből a józan felismerésből fognak kiindulni.

– A migránskártyák ügyében hogyan akarnak fellépni?

– Az EB-hez fogunk fordulni, amely az EP mellett szintén támogatja a programot. Ugyancsak egy rendkívül veszélyes kezdeményezésnek tartjuk a migránsvízumok ügyét, amellyel kapcsolatban ugyanúgy fel fogunk lépni a megfelelő fórumokon.

– Mikor dőlhet el, hogy a Fidesz az EPP-ben marad-e?

– Ebben az ügyben még az év vége előtt döntést kell hozni. Számunkra a néppárti tagság nem egy cél, hanem egy eszköz a politikai céljaink elérése érdekében. Addig maradunk, amíg látunk esélyt arra, hogy a Néppárt politikáját jobboldali irányba mozdítsuk, és meggyőzzük arról, hogy nem szabad bevándorláspárti politikát folytatnia. Ehelyett – az európai polgárok érdekét szem előtt tartva – a migrációt el kell utasítania, és jobboldali politikai szövetségben érdemes gondolkodnia.

(Magyar Hírlap)

A rovat további hírei: Belföld

Közzétették a koronavírus-fertőzésben elhunytak korát, nemét és alapbetegségeit is

Közzétették a koronavírus-fertőzésben elhunytak korát, nemét és alapbetegségeit is

2020. március 31. (kedd)

Nyilvánossá vált annak a 16 elhunytnak a kora, neme és alapbetegsége is, akik az elmúlt időszakban veszítették életüket Magyarországon koronavírus-fertőzés miatt.

Nincs szükség új lakcímkártyára a kijárási korlátozás miatt

Nincs szükség új lakcímkártyára a kijárási korlátozás miatt

2020. március 31. (kedd)

Nem szükséges új lakcímkártya készítése abban az esetben, ha a kijárási korlátozás időtartama alatt nem az állandó, bejelentett lakcímen tartózkodunk.

Vírus: 492 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt egy újabb beteg

Vírus: 492 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt egy újabb beteg

2020. március 31. (kedd)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 492-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt egy újabb több krónikus betegséggel küzdő 59 éves beteg. Az elhunytak száma ezzel 16 főre nőtt. Emellett 34 főről 37 főre nőtt a gyógyultak száma is.

Vírus: 447 az azonosított fertőzöttek száma – két újabb idős beteg halálozott el

Vírus: 447 az azonosított fertőzöttek száma – két újabb idős beteg halálozott el

2020. március 30. (hétfő)

447 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma, miután újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19); az elhunytak száma már 15 fő.

Sok új fertőzött várható Magyarországon

Sok új fertőzött várható Magyarországon

2020. március 29. (vasárnap)

Várhatóan egyre több embert fertőz meg Magyarországon az új koronavírus, sok új esetet fognak diagnosztizálni - jelentette ki az országos tisztifőorvos a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

408 főre nőtt az igazolt fertőzöttek száma – két újabb áldozata van a vírusnak

408 főre nőtt az igazolt fertőzöttek száma – két újabb áldozata van a vírusnak

2020. március 29. (vasárnap)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 408 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma;  és elhunyt két idős, alapbetegségekkel küzdő beteg.

343 főre nőtt a fertőzöttek száma – és elhunyt egy újabb idős beteg

343 főre nőtt a fertőzöttek száma – és elhunyt egy újabb idős beteg

2020. március 28. (szombat)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 343 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma;  és elhunyt egy újabb idős, krónikus alapbetegségekkel küzdő beteg.