Hidvéghi Balázs: Kiélezettebb európai parlamenti ciklus várható

2019. július 15. (hétfő) 16:21 - doszerk

Ma már nem lehet fontos döntést hozni az unióban a visegrádi négyek véleményének figyelembevétele nélkül – mondta a Fidesz EP-képviselője

Egyértelmű, hogy Gyurcsánynénak és pártjának, valamint a Momentumnak gyakorlatilag semmit nem jelent a demokrácia, hiszen a legalapvetőbb írott és íratlan szabályokat is felrúgják a politikai haszonszerzés érdekében – mondta lapunknak Hidvéghi Balázs. A Fidesz európai parlamenti képviselőjét többek között Ursula von der Leyen alkalmasságáról és a Fidesz európai néppárti tagságáról is kérdezte a Magyar Hírlap.

– A Fidesz három képviselőjét nem választották meg szakbizottsági alelnöknek. Önt az Európai Néppárt (EPP) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságban jelölte a posztra, de a szavazást elhalasztották. Mit szól ehhez?

– Ebben főszerepe van a magyar ellenzéki pártoknak, amelyek egy példátlan, a korábbi szokásjogot felrúgó politikai akciót hajtottak végre a fideszes és a lengyel kormányzópárt, a Jog és Igazságosság jelöltjei ellen. Ez egy szégyenletes akció volt a részükről, hiszen gyakorlatilag szembementek a magyar emberek döntésével. Az Európai Parlamentben (EP) a bizottsági pozíciókat a választási eredmény arányában osztják szét a különböző pártokhoz tartozó képviselők között. Az EP-ben korábban ez bevett gyakorlat volt, de most a magyar ellenzék miatt zavar támadt, és saját frakciójukban is okozott ellenérzéseket a kezdeményezésük. Egyértelmű, hogy Gyurcsánynénak és pártjának, valamint a Momentumnak gyakorlatilag semmit nem jelent a demokrácia, hiszen a legalapvetőbb írott és íratlan szabályokat is felrúgják a politikai haszonszerzés érdekében. Ugyanakkor kudarcba fullad a kísérletük, hiszen két nagyon fontos bizottságban már alelnöki pozíciót szereztünk, és múlt héten ismét az EP egyik alelnöke lett Járóka Lívia.

– Járóka Lívia gratulált Dobrev Klárának, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjének, amikor kinevezték a testület alelnökévé. Szerinte az egy jó dolog, hogy két magyar is ebben a pozícióban van. Egyet tud vele érteni?

– Igen, és ebből is látszik, milyen éles a kontraszt a két jelölt és a két párt között. Dobrev Klára nemhogy nem gratulált, hanem azzal büszkélkedett, hogy nem is szavazta meg Járóka Líviát. Ők aktívan áskálódnak a magyarok ellen, számukra a nemzeti érdekek nem fontosak, helyette egy aktivista, antidemokratikus politikát folytatnak.

– Visszatérve a bizottsági alelnöki posztokra, a liberális frakció indoklása szerint azért nem támogatnak majd fideszes jelölteket, mert nem fordulhat elő, hogy Európát és a jogállamiságot pusztító politikai erőkre szavazzanak.

– Nem meglepő, hogy ilyen nyilatkozatokat a szélsőségesen bevándorláspárti, baloldali politikai erőktől hallunk az EP-ben. Ez mutatja azt, hogy számukra a demokrácia csak addig szent, amíg valaki velük egyetért. Ha viszont egy ország – mint ahogy Magyarország – kiáll a határvédelem szükségessége, a nemzetállamok joga mellett, és tiszteletben tartja a választópolgárok döntését, azonnal diktatúrát kiáltanak, és a legagresszívebb módon lépnek fel. Mindezek alapján egy, a korábbinál kiélezettebb európai parlamenti ciklusra számítok.

– Hogyan értékeli az uniós csúcspozíciók elosztásával kapcsolatos, meglehetősen elhúzódott eljárást?

– Több fontos tanulsága van az elmúlt hetek eseményeinek. Az egyik, hogy a visegrádi országok szerepe egyértelműen felértékelődött, a politikai súlyuk nőtt. Ma már nem lehet fontos döntést hozni az Európai Unióban a V4-ek véleményének figyelembevétele nélkül. Ez a régió közös sikere. A másik tanulság, hogy a csúcsjelölti rendszer megbukott. Ez az eljárás nem is szerepel az EU működését meghatározó szerződésben, csupán az EP ötlete volt, mondván: akkor lesz demokratikusabb az EU működése, ha a különböző pártcsaládok csúcsjelölteket neveznek meg az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára. Ez azonban egy téves elképzelés, hiszen valamennyi tagállamban nemzeti pártokra szavaznak a választók, nem pedig európai pártokra. Az európai polgárok közül sokan nem is tudták, hogy kik a csúcsjelöltek, azok valós politikai legitimációval nem bírtak. A szerződésben az szerepel, hogy az EB élére az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöl egy személyt, akiről aztán az EP szavaz. Most ez fog történni. Az, hogy a döntés nem volt egyszerű, és több tárgyalási fordulót vett igénybe, nem baj – nagy súlyú, fontos pozíciókról van szó, huszonnyolc tagállamnak kell megegyeznie, ehhez idő kell.

Kép forrása: Magyar Hírlap (Hegedűs Róbert felvétele)

– Mégis, az mennyire demokratikus, hogy egy olyan jelöltről döntöttek Ursula von der Leyen német védelmi miniszter személyében, akit a választók még annyira sem ismerhettek meg, mint a programját a kampányban több alkalommal bemutató Manfred Webert vagy Frans Timmermanst?

– Az EB élére való alkalmasságnak az ismertség nem előfeltétele. A Bizottság feladata, hogy őrködjön a szerződések felett, valamint hogy jogalkotást kezdeményezzen. Az elnök esetében a legfontosabb a szakmai felkészültség, a mögötte álló politikai támogatás megléte, továbbá az, hogy képes legyen demokratikusan működtetni a szervezetet. Az előző ciklusban Jean-Claude Juncker rossz bizottsági vezetőnek bizonyult, és hiába volt a néppárt jelöltje, mi nem támogattuk. Az elmúlt öt év igazolta, hogy a fenntartásaink jogosak voltak vele kapcsolatban: például az EB nem tudta kezelni a legnagyobb kihívást, a migrációs válságot, és nem tudott fellépni az ellen, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t. Abban bízunk, hogy Von der Leyen asszony megválasztása esetén új kezdetről beszélhetünk, és az EB egy nyugodtabb, az európai realitásokat és a tagállamok érdekeit jobban figyelembe vevő politikát folytat majd.

– Von der Leyen a legalkalmasabb jelölt, vagy a Fidesz el tudott volna képzelni ideálisabbat?

– Másokat is alkalmasnak tartottunk, de ezt a döntést elfogadtuk, mivel mind a magyar, mind a közép-európai érdekeket szolgálja.

– A német védelmi miniszter az európai egyesült államok híve, korábban kiállt a föderális Európa szükségessége mellett. Így is optimisták vele kapcsolatban?     

– Tény, hogy volt neki ilyen nyilatkozata, mint ahogyan olyan is, amelyben a határvédelem fontosságát, Európa biztonságának szükségességét hangsúlyozta. Most egy olyan pozícióba kerülhet, amelyben huszonnyolc tagállam érdekeit kell figyelembe vennie, és meg kell tartania azt a bizalmat, amelyet megelőlegeztek neki. Pozitívan állunk hozzá a jelöltségéhez, de az majd a gyakorlatban dől el, hogy mennyire alkalmas a Bizottság vezetésére.

– Milyen változásokra számít a bevándorláspolitika területén az új ciklusban?

– Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Európának meg kell védenie magát, és ezt a választások eredménye – erre Magyarország lehet a legjobb példa – is igazolta. Azért fogunk dolgozni Brüsszelben, hogy a bevándorlást megállítsuk, megvédjük a határainkat. Reményeim szerint az új uniós vezetők szintén ebből a józan felismerésből fognak kiindulni.

– A migránskártyák ügyében hogyan akarnak fellépni?

– Az EB-hez fogunk fordulni, amely az EP mellett szintén támogatja a programot. Ugyancsak egy rendkívül veszélyes kezdeményezésnek tartjuk a migránsvízumok ügyét, amellyel kapcsolatban ugyanúgy fel fogunk lépni a megfelelő fórumokon.

– Mikor dőlhet el, hogy a Fidesz az EPP-ben marad-e?

– Ebben az ügyben még az év vége előtt döntést kell hozni. Számunkra a néppárti tagság nem egy cél, hanem egy eszköz a politikai céljaink elérése érdekében. Addig maradunk, amíg látunk esélyt arra, hogy a Néppárt politikáját jobboldali irányba mozdítsuk, és meggyőzzük arról, hogy nem szabad bevándorláspárti politikát folytatnia. Ehelyett – az európai polgárok érdekét szem előtt tartva – a migrációt el kell utasítania, és jobboldali politikai szövetségben érdemes gondolkodnia.

(Magyar Hírlap)

A rovat további hírei: Belföld

Járvány:  895 főre nőtt a fertőzöttek száma – Fejérben ismét aggasztó az emelkedés

Járvány: 895 főre nőtt a fertőzöttek száma – Fejérben ismét aggasztó az emelkedés

2020. április 08. (szerda)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 895 főre emelkedett a hazánkban azonosított fertőzöttek száma. Fejér megyében aggasztó az emelkedés mértéke: egy nap alatt 25,64 százalékponttal nőtt az igazolt esetszám.

Nagyot ugrott az igazolt fertőzöttek száma Fejér megyében

Nagyot ugrott az igazolt fertőzöttek száma Fejér megyében

2020. április 07. (kedd)

Budapest és Pest megye után már Fejérben van a legtöbb olyan beteg, aki igazoltan koronavírussal fertőzött. A trend riasztó: a szűk egy héttel ezelőtti adatsorhoz mérten 300 százalékos a növekedés!

Vírus: 817 főre nőtt a fertőzöttek száma – és elhunyt 9 idős, krónikus beteg

Vírus: 817 főre nőtt a fertőzöttek száma – és elhunyt 9 idős, krónikus beteg

2020. április 07. (kedd)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 817 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 9 idős, krónikus beteg, ezzel 47 főre emelkedett az elhunytak száma, 71 fő gyógyultan távozott a kórházból.

Járvány: 744 főre nőtt az azonosított fertőzöttek száma; elhunyt 4 idős beteg

Járvány: 744 főre nőtt az azonosított fertőzöttek száma; elhunyt 4 idős beteg

2020. április 06. (hétfő)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 744 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb négy idős krónikus beteg, így az áldozatok száma már 38 – míg 67 főre emelkedett a gyógyultak száma is.

Vírus: 733 főre nőtt az azonosított fertőzöttek száma – elhunyt 2 idős beteg

Vírus: 733 főre nőtt az azonosított fertőzöttek száma – elhunyt 2 idős beteg

2020. április 05. (vasárnap)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 733 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb két 80 év feletti idős beteg, és 66 főre emelkedett a gyógyultak száma is.

Koronavírus: 678 főre nőtt az azonosított fertőzöttek száma, elhunyt 6 beteg

Koronavírus: 678 főre nőtt az azonosított fertőzöttek száma, elhunyt 6 beteg

2020. április 04. (szombat)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 678 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 6 krónikus beteg.

Vírus: már 623 fő az azonosított fertőzöttek száma – és 5 beteg hunyt el

Vírus: már 623 fő az azonosított fertőzöttek száma – és 5 beteg hunyt el

2020. április 03. (péntek)

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 623 főre nőtt a hazánkban azonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 5 idős krónikus beteg, emellett 43 főre emelkedett a gyógyultak száma is.