KSH: kevesebben, többet kerestek a turizmusban tavaly
Tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a vállalkozások az előző évhez képest 4,9 százalékkal kevesebb, 180 ezer dolgozót foglalkoztattak, a dolgozók átlagkeresete 13 százalékkal 212 ezer forintra nőtt - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ágazati elemzéséből.
A KSH turizmus, vendéglátás 2018-ról szóló elemzése szerint az ágazat teljesítménye 2013 óta folyamatosan emelkedik. Előzetes becslések szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értéke - változatlan áron - 2018-ban is jelentősen, 8,8 százalékkal nőtt, így ismét meghaladta a nemzetgazdasági GDP átlagos növekedési ütemét. Az ágazatban alkalmazottak száma 105 ezer volt tavaly, ami 3,0 százalékkal nőtt 2017-hez képest. A módszertan szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett. Az alkalmazott munkaszerződése alapján havi átlagban legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett. A munkaerőpiaci részesedést tekintve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás adta a foglalkoztatottak 4,0 százalékát és az alkalmazásban állók 3,4 százalékát 2018-ban.
Kép: MTI/Mohai Balázs
A KSH elemzésében arra is rámutat, hogy változatlanul alacsony a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. A 2018-as év során mért 13 százalékos növekedéssel is az év végére mindössze 212 ezer forintot ért el. Bár az e területen dolgozók keresetnövekedése 1,3 százalékponttal meghaladta a nemzetgazdaságét, bruttó átlagkeresetük összege 118 ezer forinttal elmaradt attól. A legtöbbet a Budapesten dolgozók keresték tavaly, havi bruttó 240 ezer forintot, a legkevesebbet, 177 296 forintot pedig Békés megyében. Az idén áprilisban a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területen 10,2 százalékkal 239 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek, 2019 első negyedévében pedig 11,1 százalékkal 226 ezerre. Az alkalmazásban állók száma 114 ezer volt idén áprilisban, 7,4 százalékkal több, mint tavaly.
(MTI)
A rovat további hírei: Közélet
DSTV: tudja, mi az izomdiszmorfia? Tessék!
2020. augusztus 12. (szerda)Testsúly, testtömeg index és hasi zsír vizsgálatot is végeznek az Egészségfejlesztési Irodában, derül ki a DSTV egészségőr riportjából. Az összeállításban a leggyakoribb (és a ritka) testképzavarokról is szó esik. Tudja, mi az izomdiszmorfia? Itt a lehetőség!
DSTV: ünnepre hangolva mindennapi kenyerünkről
2020. augusztus 11. (kedd)Augusztus 20-ához közeledve évre év felmerülő kérdések; milyen lett a búzatermés és milyen lesz az új kenyér. A DSTV riportjában avatott szakértő válaszol.
Mesterképzést, vizsgáztatást is szervez a kamara
2020. augusztus 10. (hétfő)Újra mesterképzést és vizsgáztatást szervez a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara (DKIK); a meghatározott keretszámmal, támogatott formában futó kurzusra már csak szombatig lehet jelentkezni. A feltételeket és a jelentkezés módját összegezzük az alábbiakban.
Nagyboldogasszonytól Szent István királyig a katolikus közösségben
2020. augusztus 10. (hétfő)Változik a miserend és urnatemető látogathatóság a következő napokban – a közelgő ünnepekre tekintettel több alkalommal várja a híveket a katolikus közösség. Az ünnepi alkalmak miatt módosul a főtemplomi urnatemető látogatási rendje is.
Tisztulnak a város parkolói, legutóbb az Intercisa Múzeum mögötti terület következett
2020. augusztus 09. (vasárnap)Folyamatosan halad a városi parkolók év elején megkezdett takarítása. A múlt héten az Intercisa Múzeum mögötti területet tisztították a DVG Zrt. szakemberei.
A körzetben rejlő lehetőségeket vizsgálta a képviselő
2020. augusztus 07. (péntek)A lakók megkeresésére a körzet problémáit, a lehetséges megoldásokat vizsgálta Barta Endre, Dunaújváros humán ügyekért felelős alpolgármestere – ezúttal önkormányzati képviselőként.
"Az egyszeri juttatást ne terheljék levonások!"
2020. augusztus 06. (csütörtök)A jutalom után is adózni kellett – hangzott el azon a tájékoztatón, amelyen bemutatták Kálló Gergely országgyűlési képviselő javaslatát. A város vezetésével egyeztetett előterjesztés célja, hogy a szociális szférában dolgozóknak az önkormányzat által nyújtott támogatását ne terhelje 15 százalékos adóelvonás.