A kormány sikerrel szerzett érvényt Brüsszelben az európai parlamenti (EP-) választáson kinyilvánított magyar akaratnak, vagyis hogy olyan vezetőket válasszanak az uniós intézmények élére, akik tisztelik a nemzeteket és ellenzik a bevándorlást - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő úgy fogalmazott, az elmúlt néhány évben Európa legtöbb nyavalyája abból fakadt, hogy bevándorláspárti vezetői voltak az uniónak. Fontosnak nevezte, hogy a "szélsőségesen bevándorláspárti", baloldali Frans Timmermanst, "Soros György jelöltjét sikerült megtorpedózni", és a néppárti Manfred Weberből sem lehetett európai bizottsági elnök, mert tiszteletlenül beszélt több ország, köztük Magyarország polgárairól.
Miután sikerült mindezt "kibekkelni", a nyugatiak és a közép-európaiak megállapodtak, és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter - aki a 3. helyen szerepelt a visegrádi négyek (V4) listáján - európai bizottsági elnökjelöltségével "kaptunk egy esélyt", hogy Európa úgy legyen erős, hogy közben tiszteletben tartják a nemzeti érdekeket - mondta Orbán Viktor, kiemelve: a V4-ek gazdasági teljesítménye és politikai stabilitása mára olyan nyilvánvaló, hogy kellő súllyal tudják megjeleníteni 63 millió ember érdekét.
Megjegyezte, hogy a jelöltek ügyében lezajlott "diplomáciai krimi" nehéz pillanataiban Horvátországra és Romániára is lehetett számítani Közép-Európából. Ursula von der Leyenről úgy nyilatkozott: önmagában az, hogy az állam- és kormányfők egy hétgyermekes német családanyát választottak meg, jól mutatja, hogy "másfajta szelek fújnak majd Brüsszelben".
A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor, hogy "ne dobáljuk a kalapunkat azért még az égre", mert az elmúlt öt évben sok hiba történt Brüsszelben, ezeket ki kell javítani, például a terrorizmus, a közbiztonság, a migráció és a gazdaság területén. Ursula von der Leyen EP-beli megválasztásának ügyében kijelentette: miután az állam- és kormányfők vállalták a német védelmi miniszter támogatását, kötelességük érvényt szerezni ennek a saját parlamenti hátországukban is.
Arra a felvetésre, hogy míg a fideszes Járóka Lívia megszavazta a DK-s Dobrev Klára EP-alelnökségét, fordítva ez nem történt meg, Orbán Viktor úgy reagált: a jobboldal nemzeti erő, a baloldal pedig internacionalista, ezért a hazáért való kiállás a jobboldalon erkölcsi parancs, a baloldalon pedig láthatóan nem. Jobboldali ökölszabálynak nevezte, hogy "sohasem utálhatjuk jobban az ellenfeleinket, mint amennyire szeretjük a hazánkat". "A hazával nem szabad szembefordulni csak azért, hogy ártsunk a rivális pártnak. A baloldalon meg az a szabály, hogy a jobboldal gyengítéséért még az sem nagy ár, hogy közben ártanak Magyarországnak" - fejtette ki.
A következő öt év uniós politikájáról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy Magyarország nem függ az EU-s pénzektől, anélkül is tud sikeres gazdaságpolitikát folytatni, az ország a saját lábán áll, de persze könnyebb úgy sikeresnek lenni, hogy közben az EU költségvetése is támogatja a magyar célokat.
Eközben pedig még hosszú évekig együtt kell élni azzal a jelenséggel, hogy az Európa felé tartó migrációs nyomás nőni fog - mutatott rá, megjegyezve, hogy az EU eddigi bevándorláspárti vezetői a migrációt elősegítő határkiadásokat támogattak, legalizálni próbálták az illegális bevándorlást. Magyarország ehelyett családtámogatással oldaná meg a népességfogyást - hangsúlyozta.
Azt is mondta, hogy a bevándorláspárti politikusok legfőbb támasza "az átláthatatlan módon szervezett és finanszírozott civil vagy álcivil szervezetek", a kisebbségi bevándorláspárti véleményt képviselő NGO-k. Szavai szerint ezek nagyon agresszívek, erőszakosak, "ki vannak tömve pénzzel", "nemzetközi hálózatok vannak mögöttük, Soros György ennek az egyik emblematikus figurája", és azt a képzetet akarják kelteni, mintha Nyugat-Európában az emberek tárt karokkal várnák a bevándorlókat.
Ezek a többségi akarattal szemben tevékenykedő szervezetek eddig nagy összegeket kaptak az EU-s büdzséből, ám ezt Magyarország szeretné megszüntetni, vagyis NGO-k ne kaphassanak pénzt az uniós költségvetésből, ezeknek a szervezeteknek a támogatása legyen tagállami kérdés - fejtette ki.
Az új szlovák köztársasági elnök csütörtöki budapesti látogatásáról Orbán Viktor azt közölte: Zuzana Caputová szereti, becsüli és tiszteli a magyarokat, az elismerés hangján beszélt a Szlovákiában élő magyarokról is, és abban is egyértelmű volt az államfő, hogy a V4-es együttműködés fontos, azt folytatni kell.
A 2020-as magyar költségvetésről szólva - amelyről pénteken szavaz az Országgyűlés - a miniszterelnök célul tűzte, hogy Magyarország a jövőben eljusson oda, hogy ne hiánnyal fogadjon el költségvetést, hanem termeljen többet, mint amennyit elkölt, ezzel pedig megkezdődhetne egy új történelmi korszak, amikor az ország hitelfelvevőből lassan hitelnyújtóvá válhat. "Szeretném, ha átkerülnénk a bot jó oldalára" - fogalmazott.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a családok támogatására fordított összeget 2010 óta a kétszeresére emelték, és kiemelte az ingyenes tankönyvellátást, valamint a gyermekétkeztetést. A családvédelmi akciótervet is egy vonzó rendszernek nevezte.
A honvédelmi kiadásokról Orbán Viktor kijelentette: mivel kiegyensúlyozott az ország fejlődése, a katonai védelmi kiadásokra sem kell sajnálni a pénzt, Magyarországnak ugyanis képesnek kell lennie arra, hogy ha két irányból egyszerre támadják meg, akkor ezt a hadserege el tudja hárítani. Hozzátette, mindenkinek kell alapvető képességekkel rendelkeznie a haza megvédésére, ez fontos szempont a fiatalok nevelésében, a Nemzeti alaptantervnek ezért ez elemi része lesz.
