Lovas zarándoklat járt városunkban
A mohácsi csata 493. évfordulója alkalmából lovas zarándoklatot szerveztek. Érdtől indult egy hagyományőrző csapat, hogy bejárja II. Lajos király és seregének útvonalát. A Mohácsig tartó zarándoklat során városunkban is megálltak.
A tolna megyei Rády József Huszárbandérium és Sportegyesület kilenc lovasa vágott neki annak a zarándokútnak, amelyet a mohácsi csata 493. évfordulója alkalmából szerveztek meg. A lovasok II. Lajos király seregének útvonalát követték végig, Érdtől Mohácsig. Ez már a harmadik zarándoklat a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.
- A 409. évfordulón, a mohácsi nemzeti emlékhely ünnepségén dr. Négyesi Lajos hadtörténész felhívta a figyelmet arra, hogy 1926-ban Aggházi Kamil alezredes, a Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum vezetőjének kezdeményezésére emléktáblákat helyeztek ki a sereg vonulásának útján. Innen jött az ötlet a zarándoklat megszervezésére- idézte fel Varga Zsolt, a nemzeti park őrszolgálat-vezetője.
Dunapentelére is került ilyen tábla, ezeket hívjuk Lajos köveknek. A Béke tér mellett találhatóak ezek az emlékoszlopok, amelyeken felirat is van. Mindegyik tábla arról számol be, hogy az adott településeken, emlékhelyeken mit is történt II. Lajos király seregével, kik csatlakoztak hozzájuk.
- Ez gyakorlatilag az ország leghosszabb tanösvénye, 180 kilométer hosszú, úgy gondolom, egyedülálló, még Európában is- tette hozzá Varga Zsolt.
A hagyományőrző egyesület lovasai augusztus 24-én indultak útnak, hogy felkeressék ezen emlékhelyeket, és hogy egy kis ünnepség keretében nemzeti színű szalagot tűzzenek rájuk. Augusztus 25-én, vasárnap értek Dunaújvárosba.
- Mindegyik tagunk napi szinten lovagol, mindennap foglalkozik a lovával, így az állatok felkészítése az útra nem volt nehéz. Számunkra pedig ez az egyhetes lovaglás egy ünnep, hogy megmutathatjuk az országnak, végig tudjuk csinálni. Az első éjszakát Ercsiben töltöttük. Onnan Rácalmásra mentünk és a kajak-kenusok bázisán szálltunk meg. Az út során szintén csónakházakban, illetve Bátán egy focipályán fogunk megpihenni- mesélte Vercse László, a Rády józsef Huszárbandérium és Sportegyesület közhuszára.
A lovasokat, a zarándoklat részvevőit Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója fogadta, és ajándékkal kedveskedett nekik. Mint mondta, fontos, hogy ily módon is megemlékezzünk történelmünk ezen tragikus eseményére, az 1526-os mohácsi csatára.
- Több történész a mai napig is vitatkozik azon, hogy mi lett volna akkor, ha II. Lajos segítségére siet Szapolyai János. Mi van akkor, ha egy Zárgrábból elinduló horvát sereg is egyesül velünk. Sokan azt mondják, hogy talán akkor lehetett volna győzni. Viszont mások azt mondják, akkor se lett volna esélye a magyaroknak, és Európa bármely seregének, mert a kor legmodernebb, legfelkészültebb, legharcedzettebb török sereggel álltak szemben- mondta Farkas Lajos.
Az igazgató arról is beszélt nekünk, hogy a feljegyzések szerint a mohácsi csata előtt néhány nappal, augusztus 27-én Dunapentelén szállt meg II. Lajos király a seregével. Itt fogadta Szapolyai János követét is. Innen a kapocs a zarándoklat útvonalához. A pentelei hagyományőrzők 1926-ban állították fel a Lajos köveket (azóta az eredetieket átvitték a múzeum kertjébe).
A hivatalos fogadásuk és az emlékszalag felhelyezése után sós süteménnyel kínálták a zarándokokat az érdeklődők, de almával és más finomsággal készültek lovaiknak is.
Mint azt Varga Zsolt elmondta, a zarándoklatot minden évben megszervezik, a mohácsi csata 500. évfordulójáig.
- Nem minden veszett el akkor Mohácsnál. Az általunk kezelt Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet mintegy húszezer látogató keresi fel. Szeretnénk, ha nem búskomoran, a nemzeti tragédiával a lelkükben távoznának tőlünk, hanem egy kicsit bizakodva. Tudjuk, voltak súlyos tragédiák nemzetünk történetében, de ettől függetlenül megvan az anyanyelvünk, nemzeti értékeink, hagyományaink, és ebből merítsünk erőt, hogy nemcsak múltunk, hanem jövőnk is van- mondta Varga Zsolt.
A lovasok aznap Dunaföldvárig mentek, onnan Paks, Tolna, Szekszárd érintésével végül a Mohácsi Nemzeti Emlékhelynél fejezik be útjukat augusztus 29-én.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.