A tolna megyei Rády József Huszárbandérium és Sportegyesület kilenc lovasa vágott neki annak a zarándokútnak, amelyet a mohácsi csata 493. évfordulója alkalmából szerveztek meg. A lovasok II. Lajos király seregének útvonalát követték végig, Érdtől Mohácsig. Ez már a harmadik zarándoklat a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.

- A 409. évfordulón, a mohácsi nemzeti emlékhely ünnepségén dr. Négyesi Lajos hadtörténész felhívta a figyelmet arra, hogy 1926-ban Aggházi Kamil alezredes, a Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum vezetőjének kezdeményezésére emléktáblákat helyeztek ki a sereg vonulásának útján. Innen jött az ötlet a zarándoklat megszervezésére- idézte fel Varga Zsolt, a nemzeti park őrszolgálat-vezetője.

Dunapentelére is került ilyen tábla, ezeket hívjuk Lajos köveknek. A Béke tér mellett találhatóak ezek az emlékoszlopok, amelyeken felirat is van. Mindegyik tábla arról számol be, hogy az adott településeken, emlékhelyeken mit is történt II. Lajos király seregével, kik csatlakoztak hozzájuk.

- Ez gyakorlatilag az ország leghosszabb tanösvénye, 180 kilométer hosszú, úgy gondolom, egyedülálló, még Európában is- tette hozzá Varga Zsolt.

A hagyományőrző egyesület lovasai augusztus 24-én indultak útnak, hogy felkeressék ezen emlékhelyeket, és hogy egy kis ünnepség keretében nemzeti színű szalagot tűzzenek rájuk. Augusztus 25-én, vasárnap értek Dunaújvárosba.

- Mindegyik tagunk napi szinten lovagol, mindennap foglalkozik a lovával, így az állatok felkészítése az útra nem volt nehéz. Számunkra pedig ez az egyhetes lovaglás egy ünnep, hogy megmutathatjuk az országnak, végig tudjuk csinálni. Az első éjszakát Ercsiben töltöttük. Onnan Rácalmásra mentünk és a kajak-kenusok bázisán szálltunk meg. Az út során szintén csónakházakban, illetve Bátán egy focipályán fogunk megpihenni- mesélte Vercse László, a Rády józsef Huszárbandérium és Sportegyesület közhuszára.

A lovasokat, a zarándoklat részvevőit Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója fogadta, és ajándékkal kedveskedett nekik. Mint mondta, fontos, hogy ily módon is megemlékezzünk történelmünk ezen tragikus eseményére, az 1526-os mohácsi csatára.

- Több történész a mai napig is vitatkozik azon, hogy mi lett volna akkor, ha II. Lajos segítségére siet Szapolyai János. Mi van akkor, ha egy Zárgrábból elinduló horvát sereg is egyesül velünk. Sokan azt mondják, hogy talán akkor lehetett volna győzni. Viszont mások azt mondják, akkor se lett volna esélye a magyaroknak, és Európa bármely seregének, mert a kor legmodernebb, legfelkészültebb, legharcedzettebb török sereggel álltak szemben- mondta Farkas Lajos.

Az igazgató arról is beszélt nekünk, hogy a feljegyzések szerint a mohácsi csata előtt néhány nappal, augusztus 27-én Dunapentelén szállt meg II. Lajos király a seregével. Itt fogadta Szapolyai János követét is. Innen a kapocs a zarándoklat útvonalához. A pentelei hagyományőrzők 1926-ban állították fel a Lajos köveket (azóta az eredetieket átvitték a múzeum kertjébe).

A hivatalos fogadásuk és az emlékszalag felhelyezése után sós süteménnyel kínálták a zarándokokat az érdeklődők, de almával és más finomsággal készültek lovaiknak is.

Mint azt Varga Zsolt elmondta, a zarándoklatot minden évben megszervezik, a mohácsi csata 500. évfordulójáig.

- Nem minden veszett el akkor Mohácsnál. Az általunk kezelt Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet mintegy húszezer látogató keresi fel. Szeretnénk, ha nem búskomoran, a nemzeti tragédiával a lelkükben távoznának tőlünk, hanem egy kicsit bizakodva. Tudjuk, voltak súlyos tragédiák nemzetünk történetében, de ettől függetlenül megvan az anyanyelvünk, nemzeti értékeink, hagyományaink, és ebből merítsünk erőt, hogy nemcsak múltunk, hanem jövőnk is van- mondta Varga Zsolt.

A lovasok aznap Dunaföldvárig mentek, onnan Paks, Tolna, Szekszárd érintésével végül a Mohácsi Nemzeti Emlékhelynél fejezik be útjukat augusztus 29-én.