Miért éri meg nyugdíjasként visszatérni a munka világába?

A fórumon Cserna Gábor polgármester köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy településünk a megyei jogú városok között az egyetlen, ahol már több éve támogatják a nyugdíjasokat évente jellemzően a nagy ünnepek előtt ötezer forinttal. Kiemelte, hogy idén az Idősek Világnapja alkalmából plusz ötezer forintot juttatnak a városi szépkorúaknak. Sőt, a kormány rezsitámogatása mellé a helyi nyugdíjasok még hatezer forint távhőtámogatást is kapnak. Mint mondta ezekből is látszik, hogy Dunaújvárosban megbecsülik az időseket és éppen ezért örül ennek a fórumnak, mert ebben a városban igenis van létjogosultsága és haszna egy ilyen rendezvénynek. Majd hangsúlyozta, hogy a jövőben is szívesen látják ezt az országjáró fórumot Dunaújvárosban.

Dr. Réti Mária előadásában felhívta a figyelmet, hogy két észlelhető folyamat indította el a nyugdíjasok munka világába való reintegrálását. Egyfelől az átlagéletkor meghosszabbodása azt eredményezi, hogy több időskorú él a társadalomban, másfelől pedig a munkaerőpiac alakulása munkaerőhiányt teremtett. Így észszerűvé és szükségszerűvé vált, hogy a nyugdíjasoknak szabályozott keretek között biztosítsanak lehetőséget arra, hogy visszakerüljenek a munka világába. Ez történhet közérdekű nyugdíjas szövetkezetekbe tömörüléssel, munkajogviszony létesítésével vagy megbízási jogviszony létesítésével. A munkavállaló és a munkáltató (vállalkozás) ebben az esetben is kötelezettségeket kell, hogy vállaljon. Ennek részleteit már dr. Bak Klára ismertette. Elmondta, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása esetén is köteles a munkavállaló a munkáltató irányítása mellett munkát végezni, míg a munkáltató köteles foglalkoztatni és munkabért adni a munkavállalónak. A vállalkozók azonban nem kötelesek indokolni az esetleges felmondást, illetve a munkavállalónak ilyen esetben nem jár végkielégítés. Ez év januárjától új adószabályok vannak érvényben hazánkban, melyeknek értelmében a nyugdíjas munkavállalókat csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése terheli, a munkáltató pedig a nyugdíjas dolgozója bruttó bére után összeghatár nélkül mentesül a szociális hozzájárulási adó (19,5 százalék) és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék) fizetése alól, azaz 21 százalékkal kevesebbe kerül neki egy nyugdíjas dolgozó, mint egy aktív korú foglalkoztatott. Bak Katalin azt is kiemelte, hogy a tapasztalatok szerint nem kizárólag a jövedelemszerzés motiválja a nyugdíjasokat a munkába álláskor, hanem éppúgy a közösségben való tevékenykedés, létezés is.

Dolgos Attila, Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezek Országos Érdekképviseleti Szövetség alelnöke elmondta, hogy országjárásuk harmadik állomása Dunaújváros. Hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint a fentebb említett három foglalkoztatási formáról mindenki tud egy keveset és éppen azért kezdetek országjárásba, hogy ezeknek a részleteit közérdekűen kibonthassák az érdeklődők számára. Elmondta, hogy inkább a rugalmas foglalkoztatás felé tendál a nyugdíjas korosztály, hiszen mindenkinek megvannak a saját élethelyzeti sajátosságai. Ezért nyitnak afelé a lehetőségek felé, melyek megteremtik, hogy heti két-három alkalommal, napi 5-6 órában tudjanak munkát vállalni. Kiemelte a kereskedelem területét, ahol sok helyen lehet pár órában dolgozni, illetve a vendéglátást, ahol szintén lehet részmunkaidőben munkát vállalni, de mint mondta népszerűek még a különböző szakmunkák és a könyvelő-asszisztensi munkakör is.

A fórumon a megjelentek kérdéseket tehettek fel az előadóknak, akik igyekeztek ezt minél közérthetőbben és pontosabban megválaszolni.