Közzétették a május végi európai parlamenti (EP-) választás végleges eredményeit kedden Brüsszelben, amelyek szerint az átlagos részvételi arány 50,66 százalékos volt a közösségben.
A hivatalos eredményt azután hozták nyilvánosságra, hogy október közepén utolsóként az Egyesült Királyság választási bizottsága is megküldte a végleges adatokat. A konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt (EPP) 182 képviselőt küldhetett a 751 tagú testületbe. A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 154, az "Újítsuk meg Európát" nevű centrista-liberális frakció 108 mandátumot kapott.
A zöld frakció 74, a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) 73, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű képviselőcsoport pedig 62 helyet szerzett. A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) adta 41 mandátummal.
Jelenleg 57-en különböző okokból függetlenként politizálnak. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagországból. Utóbbi feltételt nem tudta teljesíteni még a brit Brexit Párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom, amelyek az előző ciklusban Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven alapítottak közös frakciót.
Az átlagos részvételi arány magasabb volt, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Tizenkilenc tagállamban nőtt a részvételi arány az előző választáshoz képest, Ausztriában, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Romániában, valamint Spanyolországban jelentősen. Nyolc országban ugyanakkor csökkent ez a szám, igaz, 3 százalékpontnál sehol nem nagyobb mértékben.
-MTI-
![„A magyar forradalom a kommunizmus végének kezdete"](/sites/all/files/styles/rovat/public/images/news/bev/21151.jpg?h=93248b91 "„A magyar forradalom a kommunizmus végének kezdete"")
