Sarkamban öt év
Emlékszem, akkor is szép őszi nap volt. Megérkeztem Dunaújvárosba. Új feladatra szegődtem. Ez avval is járt, hogy emléktáram porosodó darabjait ki kellett tisztogatnom. Mert sok idő telt el azóta, hogy a városhoz valami módon közöm volt: barátok, meghívások, hétvégi szeánsz egy szamizdatindítás okán – alkalom a kapcsolatépítésre. Aztán az idő másfelé sodorja a szereplőket.
Pontosan öt éve annak a megérkezésnek; a változásokkal való szembesülésnek. És noha az eltelt évek alatt a szó szoros értelmében nem lettem újvárosi – de közöm lett hozzá: mert a múltjába ástam magam, hogy szólassak róla. És jelenébe pillantottam, hogy részese lehessek a közkrónika-írásnak. Nem lettem visszavonhatatlanul újvárosi, csak arra a rövidke időre, amíg az emlékezetfrissítés zajlott. Aztán lettem az, ami ma is: egy virtuálisan jelenlévő ember, akit érdekel a historizmus, az ősi mezőváros múltja, aztán a lassan hét évtizede zajlott átalakulás kínjai, majd az út a mába, s végül a jelen hétköznapjai. Meg mindennek az emberi „hozadéka”. És ez különösképp.
Most az amúgy is nosztalgiára késztető őszi hangulatban visszaidézem az öt évvel előttieket. Akkortájt írtam: „Vannak városok, amelyeknek minden feladata kimerül az átörökítésben; s amikor ez megtörtént, átlépünk rajtuk, mint egy hídon, s továbbhaladunk, gondtalanul.” Az idézőjel – akkor is rögtön felfedtem a svindlit – hamis: ez ugyanis csak egy majdnem-valódi idézet. A mondat Gustavo Flauberttől származik, a XIX. századi nagy francia író-lélekkutató az Érzelmek iskolájában fogalmazta meg – csakhogy én az eredeti emberek szó helyett városokat írtam. Mert ebben véltem igazán jól megragadni az ellentmondást, hogy a kis Pentele Újvárossá átalakulása révén maga is csupán egy virtuális értékké lett. Aztán az évek alatt megismertem a pentelei lelkiség túlélőképességét. Az egykori átkeresztelés nem tette semmissé a hajdani birtokosok – úgy is, mint kultúraközvetítők, szellemi mecénások – emlékét, sem az iparosodás akadályát jelentő „földhözragadtságot”. Ez utóbbi ugyanis a legkevésbé sem szimbolikus, hanem racionális tartalmú volt: a föld iránti tisztelet és ragaszkodás kifejeződése. Megtartó erő – épp úgy, mint a „hozományul” kapott kohászat iparkultúrája és hagyományrendszere.
Ha a várostörténetet követve a legfontosabb értékpontokat nézzük, egy valami nagyon hiányzik: a hányatott sorsú apró település, az egykori erődített hely, a kedves kis mezőváros neve. De hát ez úgy tűnt el – hogy örökre megmaradt! Ahogy öt éve írtam: a város kiszakíthatatlan testrésze. Patinás házai az utód ékességei. Szent Pantaleon-kultusza a kegyelet magva. Szokásrendje hűségmérce. Ellentmondva hát a Flaubert-tézisnek: Pentele feladata nem merült ki a közvetítésben, a hagyományátadásban, mert ez nem egyszerűen „megtörtént”, de élő dolog; s így nem is léphetünk át rajta, mint egy hídon, s nem haladhatunk tovább gondtalanul. Pentelét a múlttisztelet élteti. Nevét a szeretet konzerválja. Nehéz tőle elszakadni. Pedig mindennek eljön az ideje…
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a nagy vásár emléke a múzeumban
2024. már. 17.
Érdekes várostörténeti emléket idézett fel az Intercisa Múzeum a közelmúltban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az 1955-ös nagy tavaszi vásár tétje nem volt kevesebb, mint a település létjogosultságának hangsúlyozása, presztízsértékének növelése. Hangkép.
DSTV: Vibók Ildikó volt a gyermekkönyvtár vendége
2024. már. 16.
Remek író-olvasó találkozónak adott otthont a József Attila Könyvtár gyermekkönyvtára, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézményben Vibók Ildikóval találkozhattak a látogatók – az író szakmáját tekintve biológus, rengeteg állatról gondoskodnak otthon a férjével. Hangkép.
Triptichon – Esterházy János élete és öröksége a könyvtárban
2024. már. 11.
Különleges történelmi (és dokumentumfilmes) csemegével találkozhatnak az érdeklődők a József Attila Könyvtárban: a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életművével foglalkozó filmet szerdán délután vetítik, majd beszélgetésre várják az érdeklődőket.
DSTV: adonyi egyesület a múzeumban
2024. már. 11.
Településtörténeti szempontból is valódi kincseket rejt az Intercisa Múzeum, derül ki a DSTV összeállításából. Az intézmény gyűjtőterületéhez tartozó Adonyból a Vetus Salina Kulturális Egyesület tagjai ismerkedhettek az adonyi leletekkel a napokban. Hangkép.
70 éves a Móricz – komoly jubileumi együttműködésre, minifesztiválra is készülnek
2024. már. 10.
Nem mindennapi együttműködésre készül a Móricz Zsigmond Általános Iskola, valamint a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D): a Móricz jubileumi évének egyik meghatározó eseménysora lesz az a minifesztivál, amelynek az ICA-D ad otthont május derekán.
DSTV: Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János emléke a könyvtárban
2024. már. 10.
Különleges kollekcióról tudósít a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban olvasópontot alakítottak ki, amely településünk történetének két jeles személyisége, Barkóci Rosti Pál és Pentelei Molnár János életét és életművét mutatja be. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: fél év a mérlegen
2024. már. 09.
Új helyen, de a régi lendülettel folytatódott a KineDok új évada kínálatának bemutatása – az alábbiakban némi kitekintéssel az elmúlt fél év mérlege következik, meg egy fontos tényező kiemelése.