Pölöskei Gáborné kifejtette, hogy a szakképző iskolákban az 1 éves ágazati alapozót 2 éves szakmai képzés követi majd, a technikumokban pedig a 2 éves ágazati alapozó végeztével az eddigi 1 évről 3 évre bővül a szakmai képzés, ami a duális együttműködésekben érintett cégek elvárásának is megfelel.

A technikusi vizsga emelt szintű érettséginek számít majd, javul a vizsgák tervezhetősége, csökken a tanulók túlterheltsége, a megszerzett tudás az elhelyezkedést és az egyetemi tanulmányokat egyaránt megkönnyíti – tette hozzá.

A tanulóknak először csak ágazatot kell választaniuk, a szakirány választása később esedékes, és – mint fogalmazott – a vizsgarendszer szemlélete is megújul, hiszen fogalmak megtanulása helyett elsősorban a szakmák elsajátítását kérik számon. A vizsgakövetelmények kidolgozása jövő tavasszal zárul, ezt követheti majd az iskolák felkészítése.

A szakképzési ösztöndíjrendszer a tanulmányi teljesítménytől függ. A szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet.

A helyettes államtitkár szerint 2021-ben már csaknem 110,5 ezren kaphatnak szakképzési ösztöndíjat. A tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget egyszerre, a sikeres szakmai vizsgát követően kapnak meg.

A teljesítményhez kötött juttatások minőségi ösztönzők, ám a rendszernek a felzárkóztatáshoz is hozzá kell járulnia – indokolta az ösztöndíjrendszer bevezetését Pölöskei Gáborné. Hozzátette, hogy a tehetséges, de rászoruló tanulókat az Apáczai-ösztöndíjprogram keretében további 30 ezer forinttal támogatnák havonta. A helyettes államtitkár közölte, hogy az általános iskolák utolsó évfolyamában pályaorientációs mérést vezetnek be,

hogy felmérjék a tanulók erősségeit, és ezek alapján továbbtanulási ajánlást készítsenek nekik. A kormány – mint mondta – azt szeretné, hogy ne csak a gimnáziumok, hanem a szakképzésben részt vevő intézmények is vonzó lehetőséget jelentsenek a fiatalok számára. További újítás az orientációs osztályok indítása a kompetenciateszteken rosszul teljesítő tanulóknak, hogy a képességeikben megerősödve mehessenek tovább a szakképzésbe. Akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, részszakmákat tanulhatnak, a Híd program helyett egy új felzárkóztatást segítő program indul Dobbantó néven – tette hozzá.

Jelentősen átalakul az oktatói életpálya is a szakképzésben, hiszen a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest – emelte ki Pölöskei Gáborné. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. A helyettes államtitkár szerint ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.

Az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra, és a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lehetnek – hangsúlyozta. A technológiai fejlődésnek megfelelve ugyanakkor részt kell venniük továbbképzéseken vállalati környezetben.

Pölöskei Gáborné közölte, hogy a szakképzési törvény részletes vitája kedden kezdődik, és folyamatban van a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet is.

-MTI-