Mikulás eredettörténete viszonylag széles körben ismert: a kis- ázsiai Patara városában élt, majd Myra városában, a mai Törökország területén választották püspökké a később szentté avatott Miklóst, aki a nemes tisztséget mintegy fél évszázadig viselte.

Mint azt a legendák, mondák tartják, egész életében az elesettek, rászorulók segítségére törekedett. Szent Miklós legendáriumának egyik története szerint a püspök egy télen egy szegény család legidősebb lányának kisebb zsák aranyat helyezett el az ablakban, a második évben pedig ugyanezen család második, a harmadik télen pedig a harmadik lányát ajándékozta meg ugyanígy. Az adományokat mindig a fagyos télen kapta a család, aligha véletlen, hogy a megajándékozott família Tél Apónak nevezte a titokzatos jótevőt. Később az ajándékosztó személyére is fény derült: az ekkor már püspöki tisztséget viselő Miklós állt az adományok mögött.

A későbbiek során mindig névnapja előestéjén, december 5-én jutalmazta meg a gyermekeket különböző édességekkel, ezért "Noel Baba", azaz "Ajándékozó Apa" néven emlegették. A Római Birodalomban ebben az időszakban jellemző keresztényüldözések egyébként őt érintették, és bár kínozták és börtönbe zárták, mint a keresztény egyház püspökét, kivégezni népszerűsége miatt nem merték.

A tortenelemcikkek.hu weboldal több érdekességet is összegyűjtött a Mikulás személyével kapcsolatban, így egyebek mellett azt, hogy hamis az a feltevés, miszerint a piros ruhát a kólagyártó cég kezdeményezésére kapcsolták volna össze a Mikulással 1931-ben, amikor a gyártó első alkalommal ábrázolta így, mivel egy jóval korábbi, 1928-as magyar gyermekkönyvben már így látható. Még egy érdekesség: az egy ábrázolástörténeti tény, hogy a Mikulást kísérő fekete krampuszok valójában ördögök.

A Mikulást világszerte több néven is ismerik. Az Egyesült Államokban és Kanadában Santa Claus, az Egyesült Királyságban Father Christmas, míg Spanyolországban Papa Noel nevet visel. Oroszországban ünnepe, Gyed Moroz még a karácsonynál is fontosabb. A "Télapó" kifejezés az 1950-es években, orosz közvetítéssel honosodott meg Magyarországon, igaz, a kifejezéssel a Wikipédia gyűjtése alapján már József Attila, sőt, a XIX. században Arany János versében is találkozhatunk.

Az itthon használatos Mikulás név egyébként a magyar Miklós név szlovák változata. Végül újra visszatérünk a legendák ősforrásához: a Mikulást mindmáig gyakran ábrázolják bottal a kezében – ez a motívum szintén Szent Miklós püspöki botjára utal!

(Csetnegi L.)