Elmarasztaló összegzéssel jelentkezett a Civil Közoktatási Platform annak kapcsán, hogy a kormányzat megjelentette a NAT-2020 dokumentumot tartalmazó kormányrendeletet. Mivel az alaptanterv az oktatási szféra összes szereplőjét, így a dunaújvárosi diákokat, tanárokat és szülőket is közvetlenül, alapjaiban érinti, az alábbiakban összegezzük az állásfoglalás legfontosabb elemeit. 

Visszavonást javasol a közoktatási platform

Kalauzunk a NAT szövevényes, méltatlanul átpolitizált, váratlan akadályokkal tarkított dzsungelében  Ercse Kriszta, a CKP ügyvivő testületének tagja lesz, aki kérdésünkre bevezetésként kiemelte, hogy a szervezet határozottan elutasítja a nemzeti alaptanterv tervezett módosítását:

– Amint azt az állásfoglalásban is részletesen kifejtettük, nagyon súlyos problémáktól hemzseg a dokumentum, ráadásul bevezetése előtt elmaradt a korábbi alaptanterv (NAT-2012) beválásának elemzése, az alkotók alapvető információk híján készítették el az új tervezetet. A NAT új verziójának nem volt és a mai napig nincs nyilvánosságra hozott koncepciója, arról semmilyen – sem szakmai, sem társadalmi - egyeztetés nem történt. Ráadásul – ez is fontos egy ilyen fajsúlyú történetnél – lényegében „illegalitásban” született, hiszen a mai napig nem ismert a NAT-2020 alkotóinak névsora (de az anno tervezett NAT-2018-é sem), illetve nem ismerjük a munkálatok költségeit. Mindezek, valamint a dokumentumból kivilágló alapvető problémák nyomán a Civil Közoktatási Platform a dokumentumot a közoktatás tartalmi szabályozására alkalmatlannak tartja – és ebből eredően a rendelet visszavonását javasoljuk.

Nem nemzeti, nem alaptanterv

Lássuk mindezek után, milyen alapproblémákat tárt föl az Orbán-kormány tervezetében a CPK – de előtte még egy gondolat: mivel a NAT-ra vonatkozó kormányzati döntés alapjaiban változtathatja meg a teljes szféra összes szereplőjének mindennapjait, ezért fontos, hogy az oktatási ágazat szereplői is artikulálják álláspontjukat az ügyben. A közoktatási platform álláspontja határozott és következetes – az alapproblémák felsorolását az ügyvivő által is emlegetett elemmel kezdik, mondván, a NAT kapcsán elmaradtak az ilyen fajsúlyú döntésekkor nemcsak elvárható, de elemi szinten is kötelező egyeztetések  – a dokumentum „illegalitásban” készült. Ráadásul a NAT nem nemzeti, állítja a közoktatási platform – ugyanis jelen formájában szó szerint kirekeszti a tanulók kétharmadát: nem vonatkozik a szakképző iskolákra és csak részben alkalmazható a technikumokra. Ráadásul nem is alaptanterv – a CKP platform elemzése szerint a részletesen előírt tananyag kitölti, sőt túlhaladja a rendelkezésre álló időkeretet. Ebből eredően további problémák sokaságát hordozza magában a tervezet: nem csökkenti a tanulók túlterheltségét, ugyanis a heti óraszám összességében alig lett kevesebb, ráadásul a tananyagtartalom egyes területeken számottevően növekedett is.

Merev, múltba révedő, ötlettelen

A tartalmi problémák mellett alapvető szerkezeti gondokra is felhívja a figyelmet a CKP állásfoglalása: a szervezet álláspontja szerint a merev szabályozás, a részletező előírás lehetetlenné teszi a helyi igényekhez, a tanulók közötti különbségekhez történő alkalmazkodást, akadályozza az esélyegyenlőtlenségek kezelését. Az is gondot okozhat a szféra működése terén, hogy a kerettantervek továbbra is kötelezőek, és nem választhatóak. 
Mindezek mellett a platform álláspontja szerint a frázispufogtató magyarkodás nem segíti a hazafiságot – az meg pláne nem, hogy a szövegben megjelenik az alattvalóvá nevelés szándéka. A NAT egyébként is meglehetősen eklektikus képződmény lett: a bevezetőben esetlegesen megjelenő, pedagógiailag korszerűnek vehető elveknek és céloknak gyakran ellentmondanak a részletek, és ezen ellentmondások feloldása híján kicsi a remény egy valóban korszerű alapokon nyugvó rendszer működtetésére. És van még egy, ilyenkor a szokottnál is sokkal ritkábban emlegetett elem – az a fránya időtényező. Nos, a CKP összegzése e téren is egyértelmű álláspontot fogalmaz meg: a NAT-2020 bevezetésére képtelenül kevés a hátralévő idő – lehetetlen a tankönyvrendelésig, illetve a tanévkezdésig megírni és kiadni a szükséges tankönyveket, felkészíteni a pedagógusokat, valamint kidolgozni a helyi tanterveket.
Mindezek után következzen betűhíven a Civil Közoktatási Platform állásfoglalásának összegzése – íme!

"A NAT-2020 a Fidesz múltba révedő, ötlettelen oktatáspolitikájának újabb kordokumentuma, melyet a pedagógiában kevésbé jártas, a rendelet hosszú szövegében kevésbé elmélyedő közvélemény számára néhány jól hangzó, ugyanakkor közelebbről megvizsgálva üres szólammal próbál 'eladni', így a magyar közoktatás válságán annyira sem képes enyhíteni, mint az egyébként egy jó alaptantervtől egyáltalán elvárható volna."

Ercse Kriszta kérdésünkre kiemelte: az egyes tantárgyakról, speciális kérdésekről folyamatosan születnek állásfoglalások a közoktatási platform műhelyeiben, amelyeket rendre közzétesznek a CKP weboldalán.

A fent bemutatott állásfoglalás teljes szövege itt érhető el!

A CKP állásfoglalás a NAT-2020-ról (katt) >>

(Archív fotóink természetesen illusztrációk)