A lapunkban megjelent szíves invitáció, de még a téma extrém érzékenysége sem segített: a várt népes közönség helyett minimálisnak mondható érdeklődés kísérte a Pedagógus Szakszervezet nyílt fórumát a közoktatás válságáról. Pedig mindent bevezetettek a szervezők – Jámbor Ferencné, a PSZ megyei elnöke, valamint  Czoborné Asztalos Borbála, a szakszervezet városi és járási titkára –, hiszen az elnökségből Gosztonyi Gábor alelnököt is megnyerték a dunaújvárosi eseményre. A szakszervezeti vezető tartalmas előadással rukkolt ki arról, hogy mennyire mélyponton van a közoktatás. Mint kiemelte, a jövő is kilátástalan, mert az utánpótlás nem megoldott: a bértáblát a 2014-es (!!!) minimálbérhez rögzítették, ismét rossz a pedagógusok anyagi helyzete, ráadásul a kifizetetlen túlmunkákkal és az adminisztrációval is „agyonterheltek” a szféra dolgozói. Mindennapos jelenség a pályaelhagyás, a fiatalok pedig nem állnak be a mókuskerékbe – a szakértői számítások szerint 10 éven belül 6000 pedagógus megy nyugdíjba, és ha elmarad a kívánatos bérrendezés, akkor az a 2800 gyakornoki idejét töltő pályakezdő nem lesz elég a pedagógushiány enyhítésére. 
Az új NAT közzététele még jobban borzolja a kedélyeket, sokaknál a kormányzati diktátum is pályaelhagyáshoz vezet majd, jósolta Gosztonyi Gábor, aki szerint a szakképzés totális átalakítása üti ki leginkább a biztosítékot – „kancellárt akasztottak a nyakukba, a pedagógusokat leminősítették oktatókká, és bár csökkentik a kötelező óraszámukat, de a feladatellátás  jellegéből fakadóan ez elképzelhetetlennek tűnik”. Az előadó szerint 30 százalékos fizetésemelést ígértek, de valójában semmi nem garantálja, hogy ezt ténylegesen megkapják – hiszen még a költségvetésben sem szerepel –, ráadásul az eddigi pótlékokról semmi nincs az új törvényben. A PSZ alelnöke kiemelte: különösen aggasztó, hogy kiveszik őket a közalkalmazotti státuszból, és ezután lehet, hogy a munka törvénykönyve szerint kell dolgozniuk. 
Szintén neuralgikus pont az a kormányzati tervezet, hogy az óvodai ellátást elveszik az önkormányzatoktól, és egységesen a Belügyminisztériumhoz rakják. Ebben a szektorban már kritikus az óvónőhiány, sokan egyedül visznek egy csoportot, ami elfogadhatatlan a PSZ-vezető szerint.

A fórum vendégei szinte egybehangzóan kérdezték, mit lehet tenni ilyen kritikus helyzetben – Gosztonyi Gábor az alábbi javaslatcsomagról tájékoztatta a résztvevőket:
–  A PSZ beadványt fogalmazott meg az Alkotmánybíróságnak a szakképzési törvény alkotmányellenességéről. Ehhez kell a szakszervezeti tagok megbízása és nyilatkozata, ezért fontos lenne, ha minden tag megtenné ezt.
– A szakszervezet sokkal többet tudna tenni, ha nagyobb lenne a szervezettség, ezért azt tudja javasolni, hogy lépjenek be a szakszervezetbe. Egyrészt ingyenes jogi segítséget nyújt tagjainak, másfelől a tömegesség erő: hatékonyabban tudnak fellépni a kormányzat intézkedéseivel szemben.
– A szakképző iskolákban dolgozóknak azt javasolta, hogy addig ne írják alá a szerződést, amíg nem kapják meg a végkielégítésüket , hiszen az aláírás pillanatáig még a Kjt. hatálya alá tartoznak. Ha egységes a tantestület, el lehet érni sok mindent. 
Az eseményt követően Czoborné Asztalos Borbála  kérdésünkre kiemelte, sajnálja, hogy a fórumon nem voltak sokan, bár a péntek esti időpont is bizonyára közrejátszott ebben. Örömteli viszont, hogy megjelentek a szociális szféra képviselői, több szakképzésben dolgozó kolléga és óvónő is, és végre néhány szülő és nagyszülő is tiszteletét tette az eseményen, sőt, Szántó Péter önkormányzati képviselő is jelen volt a fórumon. A városi és járási titkár egy szülő álláspontját idézte, aki azt mondta, a gyermekei jövőjéért bármire képes – a pedagógusok bizton számíthatnak rá és sok másik szülő támogatására is. 

Ez nemcsak nagyon üdvözítő hozzászólás, de tökéletes végszó is: legyen így, legyen itt a vége most.

(Fotó: Miklán Klaudia)