Nem akarunk kommentálni. Nem akarunk minősíteni, De szégyenkezni se: dunaújvárosiként ég a képünk, emberileg sajnáljuk, szakmailag szégyelljük a történetet. Bocsánat minden drukkertől – lilától, zöldtől, kéktől vöröstől, tényleg mindenkitől!
Ezzel a cikk-ajánlóhoz rendelt – valószínűleg nem a cikk szerzőjéhez, hanem a facebook-felületet gondozó szakelemhez – megjegyzéssel kezdődött, leírni nem fogom, de tessék nézni. A gyalázatos mondat óriásit futott a Trollfoci-face felületén,a drukkerkocsma (jogos) haragja – még a fradistáké is! – egy emberként fordult az elkövetők ellen, a net népe nem fukarkodott az osztással. A gyalázatot elkövető műhely előbb korrigált, méghozzá így – a végeredmény súlyosan igaz mondat lett egyébként, minden csapatra, műhelyre, közösségre érvényes örök igazság. A változtatást szintén a Trollfoci szúrta ki:
A korrekció sem szabott gátat az indulatoknak, aligha véletlen, hogy mostanra nyomtalanul eltüntették a felületről a posztot (picit vicces, hogy most éppen a netes etikett mibenlétéről merengő cikk vezet). De a szégyen maradt. És helyettük nem, de a saját nevünkben mondom: elnézést minden drukkertől, ez a tónus, ez a hangnem teljességgel elfogadhatatlan a lelátón is, a közösségi felületen is. Találtam egy tökéletes ellenpéldát: a cikkre reagálva villámválasz került a DPASE face-oldalára, azt is mutatom. (Sajnos e sorok írásakor már ez a poszt is elérhetetlen volt, de a platformfüggetlen szurkolói közösség megőrizte emlékezetében a nemes gesztus mementójaként).
Hát igen, valahogy így. Mi kérünk elnézést – dunaújvárosiként a dunaújvárosiaktól is.
UPDATE - cikkünk élesítése után érkezett!
(Ilusztrációk: facebook)
