A mozgás az élete!

Ugyan Zsámbok Lili már egy ideje felhagyott a vízilabdázással, életében továbbra is fontos szerepet játszik a sport, s manapság különböző típusú TRX-edzéseken találkozhatunk vele. Évek óta üzemelő stúdiójában 50-60 visszatérő fővel dolgozik, s bár a koronavírus-járvány az ő helyzetüket sem könnyíti meg, igyekeznek áthidalni a problémákat.

"Egészen kicsi gyerekkorom óta sportolok, úszóként kezdtem, majd hat év elteltével sportágat váltottam, de maradtam a vízhez közel, s végül tizennyolc évet vízilabdáztam. A pályafutásom során nagyon sok edzésformával találkoztam, s a szárazföldi módszereknél ismerkedtem meg a TRX-szel, mely nagyon közel került hozzám. Míg vízilabdáztam, nem tudtam ezzel törődni igazán, ám miután civil pályára kerültem, akkor kezdtem először még szabadidősportként foglalkozni vele a magam örömére. Majd elvégeztem egy tanfolyamot, ahol mélyebben beletekinthettem a sportágba, nagyon-nagyon megszerettem, fokozatosan képeztem magam tovább, s végül valahogy úgy hozta az élet, hogy a vízilabdától eltávolodtam, s itt a TRX-nél találtam meg a mostani életemet. Egy ideig csak és kizárólag én edzettem, majd miután egy-két barátnőmnek meséltem erről, ők is csatlakoztak hozzám. Egy-két év elteltével álmodtam meg azt, hogy nagyobban csinálnám, így most már négy és fél, lassan öt éve foglalkozom ezzel, megnyitottam a kis stúdiómat, s azóta csak és kizárólag erre összpontosítok. Nemcsak TRX-edzéseket tartok, hanem funkcionális tréningeket is, illetve a kettőt összefűzve az állóképességet és a vázizmokat, mélyizmokat is szeretem erősíteni, s mivel kis csoportokkal foglalkozom, így külön lehet mindenkire figyelni attól függően, hogy milyen korosztállyal, milyen egyéni igények mentén dolgozunk".

Zsámbok Lili elárulta azt is, miből áll, miként épül fel egy-egy foglalkozása, ám a vírushelyzet miatt az edzések menetén és helyszínén is változtatni kellett.

"Ez a kis csoport maximum négy főt jelent így mindenkire külön lehet figyelni, s ki lehet javítani az apróbb hibákat, hiszen ennek az edzésnek, illetve minden gyakorlásnak az a lényege, hogy szabályosan, odafigyelve végezzük el ezeket, elkerülve a sérüléseket. Minden edzést bemelegítéssel kezdünk, majd 50-55 percet szoktunk aktívan dolgozni, de ez függ attól is, hogy ki milyen edzettségi állapotban van, hiszen nem várható el a kezdőtől, hogy ugyanúgy végezze el a gyakorlatokat, mint egy haladó. Darabszámban, időtartamban szokott eltérés lenni, de azért, ahogy kialakultak a csoportok, s nagyjából mindenki hasonló edzettségi állapotban van, már nagyon szépen tudnak együtt dolgozni. A jelenlegi helyzetben azonban változtatnunk kellett, mert amíg lehetett a Duna-parton tartottunk csoportos edzéseket, ám a folyamatos szigorítások miatt nekünk is át kellett állnunk az online órákra. Nem ment könnyen, de a vendégeim annyira lelkesek voltak, hogy kitaláltam olyan gyakorlatokat, amelyeket otthon is el lehet végezni TRX nélkül, így a közös felületünkön egy délelőtti és egy délutáni órát tartok, s szerencsére nagyon jók a visszajelzések, mindenki elégedett.

A képekért Zsámbok Lilinek jár a köszönet!

Nemcsak a TRX vált azonban az elmúlt években Lili életének részévé, hanem egy másik sportág is, mellyel szintén Dunaújvárosban ismerkedett meg.

A TRX mellett triatlonozom is, ez a hobbim. Korábban éveken keresztül futottam, majd úgy hozta az élet, hogy megismerkedtem több dunaújvárosi triatlonossal, így kerültem közel a sportághoz, s a vizes múltamból adódóan a sportág úszás része is jól fekszik nekem. A kerékpározás volt nagyon új nekem, de ezt nagyon szépen megtanították nekem, s bár még van miben fejlődnöm, azért az alapjait el tudtam sajátítani, így a sportág mindennapos elfoglaltságot jelent számomra. Ez lett volna a harmadik szezonom, s bár a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag nem lesz idén triatlon szezon, ezzel együtt is csinálom, mert a futás és a kerékpározás az életem része maradt, nagyon szeretem. A tavalyi szezonom egész jól sikerült, remélem, hogy minél előbb rendeződik a jelenlegi helyzet, s újra vissza lehet térni majd a versenyzéshez is.