"Sajnos el kell búcsúznunk szeretett hintánktól, mivel hamarosan meg fogják szüntetni." – ezzel a szöveggel élesedett szépségdíjas és szomorú hangképes beszámoló a Szalki-szigeti üdülősor egyik ékességéről.
A nagy videómegosztóra a napokban kitett hintasiratóra egy – bevallottan érintett – DO-rajongó hívta fel a figyelmünket, mondván, valószínűleg hamarosan le kell bontaniuk a Szabadstrandnál lévő üdülősori hintát az utcabeli építőknek. Az abszolút civil kezdeményezésként megvalósult, a víz fölé belendülő óriáshinta – amiről nekem megint nem tud nem eszembe jutni Bódy Gábor korai remeke, az "Amerikai anzix" ikonikus erejű jelenete – mind a környékbeliek, mind a kirándulók (meg a házassági fotósok) kedvence. Illetve az volt, forrásunk szerint ugyanis a közelmúltban a Dunaújvárosi Sporthorgász Egyesület elnöke, Somfai Rezső feljelentése felhívta az illetékesek figyelmét a játszótér "balesetveszélyességére".
Adatközlőnk feleleveníti a kezdetek kezdetét is: az engedély nélküli "építkezés" – hadd hívjam föl a figyelmet arra, hogy itt nem egy helikopterleszálló, de még csak nem is egy csodapalota húzatott a magasba – három évvel ezelőtt kezdődött, méghozzá egy közösségi tűzrakó hellyel. A "balesetveszélyes objektum" (még mindig nem integalaktikus adótorony vagy a Szalki-Sziget Első Felhőkarcolója) az évek során szép lassan igazi közösségi bázissá terebélyesedett; a környékbeliek jóvoltából került oda nádtetős esőház, csúszda, meg, tényvaló, több kisebb és egy, a víz fölé lengő nagy hinta is. Mindenki örömére.
Az ténykérdés, hogy az üdülősoriak a "játszóteret" tervek és engedélyek nélkül építették, és az is biztosan borítékolható, hogy a végeredmény nem minden tekintetben felel meg a rigorózus uniós szabványoknak és előírásoknak. Az például olyan biztos, mint a halál, a rendőr meg a rezsi, hogy ha valaki úgy kezd lengedezni a hintán, hogy nem kapaszkodik, akkor lepottyan, ha nincs szerencséje, akkor a vízbe. Kapaszkodni kell. Ez amúgy – egészen icipici sarkítással – pontosan olyan, mint amikor átmész a zebrán. Balra nézel, nem jön semmi, elindulsz, jobbra nézel, nem jön semmi, továbbmész, átérsz. Tanulható.
De vissza a hintához – jelen állás szerint nincs mit tenni, a szabályok (és a Horgászok Hatalmassága) előtt meg kell hajolni. Adatközlőnk kettő megjegyzést fűz a történtekhez. Egyfelől szerinte elegáns dolog lenne a bontást elrendelő részéről, ha a vészhelyzet elmúltával valamely EU-szabványos objektummal kárpótolná a hintázásra vágyó kicsiket és nagyokat. Másrészt a környék lakói nevében ugyanezt az "eurokonform szigort" várja el a szemetelés, ürítés tekintetében a területen a partra látogató, és ott szemetelő és ürítő horgászokkal szemben.
Végtelenül szomorú történet – ezzel ajánlom a hintasirató fájdalmas-szép képsorait.
