Olimpiai kérdezz-felelek
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által közzétett dokumentumban a leggyakrabban ismételt kérdésekre adnak választ.
A 2020-as tokiói olimpiai játékokat 2021. július 23-a és augusztus 8-a között fogjuk ünnepelni. Rendkívül összetett rendezvényről van szó, amelynek elhalasztása igazi kihívás elé állított bennünket. Úgy kell elképzelni a helyzetet, mint egy kirakóst, amelynek minden darabja fontos és illeszkednie kell.
A tokiói koordinációs bizottság feladata az összes érdekelt féllel való együttműködés, így a tokiói ötkarikás játékok elhalasztásából fakadó kérdések megválaszolása, kezdve a tokiói szervezőbizottsággal, a 33 nemzetközi szövetséggel, a 206 nemzeti olimpiai bizottsággal, a sportolókkal, a szponzorokkal és a közvetítőkkel.
A tokiói koordinációs bizottság ernyője alatt kifejezetten erre a célra hoztak létre munkacsoport a szervezőbizottság és a NOB részvételével „Here we go” néven, azaz „Vágjunk bele”.
Mi váltotta ki az elhalasztást, miért tartott ennyi ideig?
Az elhalasztás a COVID-19-járvány gyors ütemű terjedésén alapult. A NOB a kezdetektől azt kommunikálta, hogy 0-24-ben figyeli a fejleményeket, alkalmazkodik minden változáshoz és az Egészségügyi Világszervezet tanácsát követi. Így is tett az ötkarikás szervezet.
Az események pontos láncolatáról Thomas Bach itt beszélt.
Volt már példa elhalasztásra?
Nem. A 20. század két világháborúja okán voltak olyan játékok, melyeket eltöröltek, azonban ez az első alkalom az olimpiák történetében, hogy elhalasztásra kerül a sor.
Ez az eddigi legsúlyosabb válság, amellyel szembe kell néznie az olimpiai mozgalomnak? Mennyire komoly ehhez képest a világháborúk miatti eltörlés?
Ingoványos talajra tévedünk, ha összehasonlítgatunk, hiszen sokféleképpen lehet értelmezni a helyzetet. Háború miatti eltörlést nem volna szerencsés elhalasztással összemérni, tekintettel a veszteségre és az emberi szenvedésre, amelyek a háború hozadékai. Annyit azonban elmondhatunk, hogy példa nélküli válságról van szó az emberiség életében, hiszen még nem láttuk, hogy vírus így terjedt volna, ez pedig az olimpiai mozgalom számára is precedens nélküli kihívást jelent.
Ki hozta meg a döntést, a NOB vagy Japán?
A japán kormány teljes elköteleződésével együttesen jutottunk arra az álláspontra, hogy teljes minőségében, sikeresen, a rendezők kötelezettségének eleget téve rendezzük meg a tokiói olimpiát. A NOB szintén kiemelte a 2020-as tokiói ötkarikás játékok iránti teljes elköteleződését.
Egyre több sportoló és nemzeti olimpiai bizottság világszerte jelezte aggodalmát. Ez mennyire járult hozzá az elhalasztáshoz?
A NOB mindig is figyelembe vette a sportolók véleményét, így az természetesen nagy szerepet játszott. Folyamatos kapcsolatban állunk a sportolói bizottsággal, amely elnöke NOB Végrehajtó Bizottsági tag, aki minden tanácskozásban, döntésben és szavazáson részt vesz.
A NOB elnöke számos levelet intézett a sportolókhoz.
A sportolói bizottság és a sportolói képviselők világszerte számos hívást bonyolítottak le, csak úgy mint a NOB elnöke a több mint 200 sportolói képviselővel. Azon a híváson senki nem kérte az elhalasztást, a kérdések a kvalifikációs rendszer, a felkészülési körülmények, a mentális egészség és egyéb témák körül forogtak. Mindezt, valamint a rengeteg sportoló véleményét, akik nem voltak a híváson, figyelembe véve hoztuk meg a döntést. Voltak bíráló, voltak támogató vélemények, ez teljesen természetes egy ilyen kiszámíthatatlan és nehéz helyzetben.
A remények alapján mi lesz a 2020-as tokiói olimpia öröksége a japánoknak a halasztás miatt?
Mindannyian egyetértünk abban, hogy a tokiói olimpia reménysugárként fog szolgálni az emberiségnek ezekben a nehéz időkben. Sötét alagúton megyünk most át, a 2020-as tokiói olimpia, valamint az olimpiai láng lesznek a fény az alagút végén. Ennek okán az olimpiai láng Japánban fog maradni, az esemény pedig megtartja eredeti nevét: „2020-as Tokiói Olimpiai és Paralimpiai Játékok”. Jelentős szimbolikával bír az esemény 2021-ben történő megrendezése, azt reméljük, hogy a 2020-as tokiói olimpiai játékok az emberiség megünnepléséről fog szólni.
Az eltörlés miért nem volt opció?
A játékok eltörlése a 206 nemzeti olimpiai bizottság és a NOB menekültekből álló csapatának 11 000 sportolójának, az őket támogató edzők, orvosok, csapattagok, edzőpartnerek, barátok és családtagok olimpiai álmát zúzta volna darabokra. A remek japán szervezők munkáját és lelkesedését pedig a semmivel tette volna egyenlővé, holott Tokió az eddigi valaha legjobban felkészült város.
A rovat további hírei: Sport
Szerb válogatott csatár az DAB-ban
2025. jún. 30.
A 25 esztendős Srdan Subotic az olasz másodosztályú Como együttesétől tér vissza a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorongozóihoz a 2025/2026-os szezonban.
Aranyos dunaújvárosiak
2025. jún. 30.
Remekül szerepeltek, négy alkalommal is a dobogó legfelső fokára állhattak a DKSE kajak-kenusai a Magyar Kupa Sukorón megrendezett fináléjában.
Nyolc között a fiatalok
2025. jún. 30.
Nagyon sima, tizenhárom gólos győzelmet aratott a hollandok elleni csoportmeccsen a három DFVE-játékossal felálló magyar U16-os leány vízilabda válogatott az isztambuli Európa-bajnokságon.
Nem volt esély a spanyolok ellen
2025. jún. 29.
Minden negyedet megnyerve aratott nyolcgólos győzelmet a magyar fiatalok ellen a spanyol válogatott az isztambuli U16-is női vízilabda Európa-bajnokságon.
Kiütéssel kezdtek a fiatalok
2025. jún. 28.
Tizennyolc gólos győzelemmel kezdte meg szereplését az isztambuli Európa-bajnokságon a három DFVE-játékossal felálló magyar női U16-os vízilabda válogatott.
DSTV: birkózó tábor csalogat
2025. jún. 27.
Dunaújvárosban nagy hagyománya van a különböző szakosztályok és sportközösségek által szervezett táboroknak. Úgy tűnik az idei szünidő sem lesz ez alól kivétel – legutóbb a birkózóknál jártunk. Hangkép.
Két hazatérő az Acélbikáknál
2025. jún. 27.
Pinczés és Strenk Olivér is egyéves kitérő után tér vissza a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorong csapatához a 2025/2026-os szezonban.