Olimpiai kérdezz-felelek
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által közzétett dokumentumban a leggyakrabban ismételt kérdésekre adnak választ.
A 2020-as tokiói olimpiai játékokat 2021. július 23-a és augusztus 8-a között fogjuk ünnepelni. Rendkívül összetett rendezvényről van szó, amelynek elhalasztása igazi kihívás elé állított bennünket. Úgy kell elképzelni a helyzetet, mint egy kirakóst, amelynek minden darabja fontos és illeszkednie kell.
A tokiói koordinációs bizottság feladata az összes érdekelt féllel való együttműködés, így a tokiói ötkarikás játékok elhalasztásából fakadó kérdések megválaszolása, kezdve a tokiói szervezőbizottsággal, a 33 nemzetközi szövetséggel, a 206 nemzeti olimpiai bizottsággal, a sportolókkal, a szponzorokkal és a közvetítőkkel.
A tokiói koordinációs bizottság ernyője alatt kifejezetten erre a célra hoztak létre munkacsoport a szervezőbizottság és a NOB részvételével „Here we go” néven, azaz „Vágjunk bele”.
Mi váltotta ki az elhalasztást, miért tartott ennyi ideig?
Az elhalasztás a COVID-19-járvány gyors ütemű terjedésén alapult. A NOB a kezdetektől azt kommunikálta, hogy 0-24-ben figyeli a fejleményeket, alkalmazkodik minden változáshoz és az Egészségügyi Világszervezet tanácsát követi. Így is tett az ötkarikás szervezet.
Az események pontos láncolatáról Thomas Bach itt beszélt.
Volt már példa elhalasztásra?
Nem. A 20. század két világháborúja okán voltak olyan játékok, melyeket eltöröltek, azonban ez az első alkalom az olimpiák történetében, hogy elhalasztásra kerül a sor.
Ez az eddigi legsúlyosabb válság, amellyel szembe kell néznie az olimpiai mozgalomnak? Mennyire komoly ehhez képest a világháborúk miatti eltörlés?
Ingoványos talajra tévedünk, ha összehasonlítgatunk, hiszen sokféleképpen lehet értelmezni a helyzetet. Háború miatti eltörlést nem volna szerencsés elhalasztással összemérni, tekintettel a veszteségre és az emberi szenvedésre, amelyek a háború hozadékai. Annyit azonban elmondhatunk, hogy példa nélküli válságról van szó az emberiség életében, hiszen még nem láttuk, hogy vírus így terjedt volna, ez pedig az olimpiai mozgalom számára is precedens nélküli kihívást jelent.
Ki hozta meg a döntést, a NOB vagy Japán?
A japán kormány teljes elköteleződésével együttesen jutottunk arra az álláspontra, hogy teljes minőségében, sikeresen, a rendezők kötelezettségének eleget téve rendezzük meg a tokiói olimpiát. A NOB szintén kiemelte a 2020-as tokiói ötkarikás játékok iránti teljes elköteleződését.
Egyre több sportoló és nemzeti olimpiai bizottság világszerte jelezte aggodalmát. Ez mennyire járult hozzá az elhalasztáshoz?
A NOB mindig is figyelembe vette a sportolók véleményét, így az természetesen nagy szerepet játszott. Folyamatos kapcsolatban állunk a sportolói bizottsággal, amely elnöke NOB Végrehajtó Bizottsági tag, aki minden tanácskozásban, döntésben és szavazáson részt vesz.
A NOB elnöke számos levelet intézett a sportolókhoz.
A sportolói bizottság és a sportolói képviselők világszerte számos hívást bonyolítottak le, csak úgy mint a NOB elnöke a több mint 200 sportolói képviselővel. Azon a híváson senki nem kérte az elhalasztást, a kérdések a kvalifikációs rendszer, a felkészülési körülmények, a mentális egészség és egyéb témák körül forogtak. Mindezt, valamint a rengeteg sportoló véleményét, akik nem voltak a híváson, figyelembe véve hoztuk meg a döntést. Voltak bíráló, voltak támogató vélemények, ez teljesen természetes egy ilyen kiszámíthatatlan és nehéz helyzetben.
A remények alapján mi lesz a 2020-as tokiói olimpia öröksége a japánoknak a halasztás miatt?
Mindannyian egyetértünk abban, hogy a tokiói olimpia reménysugárként fog szolgálni az emberiségnek ezekben a nehéz időkben. Sötét alagúton megyünk most át, a 2020-as tokiói olimpia, valamint az olimpiai láng lesznek a fény az alagút végén. Ennek okán az olimpiai láng Japánban fog maradni, az esemény pedig megtartja eredeti nevét: „2020-as Tokiói Olimpiai és Paralimpiai Játékok”. Jelentős szimbolikával bír az esemény 2021-ben történő megrendezése, azt reméljük, hogy a 2020-as tokiói olimpiai játékok az emberiség megünnepléséről fog szólni.
Az eltörlés miért nem volt opció?
A játékok eltörlése a 206 nemzeti olimpiai bizottság és a NOB menekültekből álló csapatának 11 000 sportolójának, az őket támogató edzők, orvosok, csapattagok, edzőpartnerek, barátok és családtagok olimpiai álmát zúzta volna darabokra. A remek japán szervezők munkáját és lelkesedését pedig a semmivel tette volna egyenlővé, holott Tokió az eddigi valaha legjobban felkészült város.
A rovat további hírei: Sport
DSTV: döntetlen a szezon utolsó hazai meccsén
2025. ápr. 16.
Hétvégén a szezon utolsó hazai bajnokiját, összességében pedig a sorozat utolsó előtti felvonását játszotta le a Pentele ASE II. csapata. A Honvéd Szondi NB III-as csapata azonban a pontszerzés reményében látogatott el Dunaújvárosba, 9:9-es döntetlent játszottak a csapatok. Hangkép.
Közös mozgás Livi lépteiért (galériával)
2025. ápr. 16.
Szép sikerrel, komoly érdeklődés mellett rendezték meg a Kihívás Nap idei első állomását a Móricz iskola udvarán a mögöttünk hagyott hétvégén.
Közel volt a dobogó a diákolimpián
2025. ápr. 15.
Jól szerepeltek, hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak a Danubius KSE tollaslabdázói a Cegléden megrendezett országos diákolimpiai fináléban.
Kohász Élet Szabó Zsolttal
2025. ápr. 15.
Városunk gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármestere, Szabó Zsolt volt a DKKA Kohász Élet podcastjának legutóbbi vendége.
Végül biztos siker a rangadón
2025. ápr. 15.
Az első és a második félidőben is egy egy-egy gólt szerezve győzte le fehérvári ellenfelét a Dunaújváros FC női labdarúgócsapata az NB II-es bajnokság hétvégi fordulójában.
Tartja első helyét a DFC
2025. ápr. 14.
Korán kétgólos előnybe került, s végül magabiztos sikert aratott Csór elleni bajnokin a Dunaújváros FC labdarúgó csapata vasárnap este.
Három szettben nyert a Dág
2025. ápr. 14.
A második és harmadik szettben nagyot küzdött, de nem tudta megakadályozni a házigazda Dág sikerét a DKSE röplabda csapata az Extraliga vasárnap esti fordulójában.