Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 06. Dorottya, Dóra
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Olimpiai kérdezz-felelek

Sport
Olimpia
Tokió 2020
NOB
MOB
koronavírus

facebook megosztás

doszerk - 2020. ápr. 13., 08:30

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által közzétett dokumentumban a leggyakrabban ismételt kérdésekre adnak választ.

A 2020-as tokiói olimpiai játékokat 2021. július 23-a és augusztus 8-a között fogjuk ünnepelni. Rendkívül összetett rendezvényről van szó, amelynek elhalasztása igazi kihívás elé állított bennünket. Úgy kell elképzelni a helyzetet, mint egy kirakóst, amelynek minden darabja fontos és illeszkednie kell.

A tokiói koordinációs bizottság feladata az összes érdekelt féllel való együttműködés, így a tokiói ötkarikás játékok elhalasztásából fakadó kérdések megválaszolása, kezdve a tokiói szervezőbizottsággal, a 33 nemzetközi szövetséggel, a 206 nemzeti olimpiai bizottsággal, a sportolókkal, a szponzorokkal és a közvetítőkkel.

A tokiói koordinációs bizottság ernyője alatt kifejezetten erre a célra hoztak létre munkacsoport a szervezőbizottság és a NOB részvételével „Here we go” néven, azaz „Vágjunk bele”.

Mi váltotta ki az elhalasztást, miért tartott ennyi ideig?

Az elhalasztás a COVID-19-járvány gyors ütemű terjedésén alapult. A NOB a kezdetektől azt kommunikálta, hogy 0-24-ben figyeli a fejleményeket, alkalmazkodik minden változáshoz és az Egészségügyi Világszervezet tanácsát követi. Így is tett az ötkarikás szervezet.

Az események pontos láncolatáról Thomas Bach itt beszélt.

Volt már példa elhalasztásra?

Nem. A 20. század két világháborúja okán voltak olyan játékok, melyeket eltöröltek, azonban ez az első alkalom az olimpiák történetében, hogy elhalasztásra kerül a sor.

Ez az eddigi legsúlyosabb válság, amellyel szembe kell néznie az olimpiai mozgalomnak? Mennyire komoly ehhez képest a világháborúk miatti eltörlés?

Ingoványos talajra tévedünk, ha összehasonlítgatunk, hiszen sokféleképpen lehet értelmezni a helyzetet. Háború miatti eltörlést nem volna szerencsés elhalasztással összemérni, tekintettel a veszteségre és az emberi szenvedésre, amelyek a háború hozadékai. Annyit azonban elmondhatunk, hogy példa nélküli válságról van szó az emberiség életében, hiszen még nem láttuk, hogy vírus így terjedt volna, ez pedig az olimpiai mozgalom számára is precedens nélküli kihívást jelent.

Ki hozta meg a döntést, a NOB vagy Japán?

A japán kormány teljes elköteleződésével együttesen jutottunk arra az álláspontra, hogy teljes minőségében, sikeresen, a rendezők kötelezettségének eleget téve rendezzük meg a tokiói olimpiát. A NOB szintén kiemelte a 2020-as tokiói ötkarikás játékok iránti teljes elköteleződését.

Egyre több sportoló és nemzeti olimpiai bizottság világszerte jelezte aggodalmát. Ez mennyire járult hozzá az elhalasztáshoz?

A NOB mindig is figyelembe vette a sportolók véleményét, így az természetesen nagy szerepet játszott. Folyamatos kapcsolatban állunk a sportolói bizottsággal, amely elnöke NOB Végrehajtó Bizottsági tag, aki minden tanácskozásban, döntésben és szavazáson részt vesz.

A NOB elnöke számos levelet intézett a sportolókhoz.

A sportolói bizottság és a sportolói képviselők világszerte számos hívást bonyolítottak le, csak úgy mint a NOB elnöke a több mint 200 sportolói képviselővel. Azon a híváson senki nem kérte az elhalasztást, a kérdések a kvalifikációs rendszer, a felkészülési körülmények, a mentális egészség és egyéb témák körül forogtak. Mindezt, valamint a rengeteg sportoló véleményét, akik nem voltak a híváson, figyelembe véve hoztuk meg a döntést. Voltak bíráló, voltak támogató vélemények, ez teljesen természetes egy ilyen kiszámíthatatlan és nehéz helyzetben.

A remények alapján mi lesz a 2020-as tokiói olimpia öröksége a japánoknak a halasztás miatt?

Mindannyian egyetértünk abban, hogy a tokiói olimpia reménysugárként fog szolgálni az emberiségnek ezekben a nehéz időkben. Sötét alagúton megyünk most át, a 2020-as tokiói olimpia, valamint az olimpiai láng lesznek a fény az alagút végén. Ennek okán az olimpiai láng Japánban fog maradni, az esemény pedig megtartja eredeti nevét: „2020-as Tokiói Olimpiai és Paralimpiai Játékok”. Jelentős szimbolikával bír az esemény 2021-ben történő megrendezése, azt reméljük, hogy a 2020-as tokiói olimpiai játékok az emberiség megünnepléséről fog szólni.

Az eltörlés miért nem volt opció?

A játékok eltörlése a 206 nemzeti olimpiai bizottság és a NOB menekültekből álló csapatának 11 000 sportolójának, az őket támogató edzők, orvosok, csapattagok, edzőpartnerek, barátok és családtagok olimpiai álmát zúzta volna darabokra. A remek japán szervezők munkáját és lelkesedését pedig a semmivel tette volna egyenlővé, holott Tokió az eddigi valaha legjobban felkészült város.

Az olimpiával kapcsolatos egyéb információkat a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján olvashatják el az érdeklődők.

A rovat további hírei: Sport

Megjött az engedély, itthon játszhatnak az Acélbikák

2026. jan. 14.

Utolsó öt találkozójukból négyet hazai pályán, a Dunaújvárosi Jégcsarnokban rendezhetnek meg a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorongozói az Erste Ligában.

A címvédő ellen játszhatnak a DKKA fiataljai

2026. jan. 14.

Az idei szezonban még veretlen Győri Audi ETO KC elleni hazai mérkőzéssel folytatja a K&H Női Liga küzdelmeit a DKKA női kézilabda csapata ma délután öt órától.

DSTV: erős a jótékony oldal

2026. jan. 13.

A „Jót, szívből – Dunaújvárosért!” csapata rengeteg jótékony megmozdulást szervezett 2025-ben is. Elképesztő közösségi összefogással gyűjtötték az adományokat nemesebbnél nemesebb célokért – az idei évben sem szeretnének veszíteni a lelkesedésből. Az elmúlt év eredményeit Petrás Gábor értékelte. Hangkép.

Építkezés, türelem, előrelépés – ilyen lehet 2026 a magyar tornasportban

2026. jan. 13.

A 2025-ös esztendő fontos állomás volt az olimpiai ciklusban, és meghatározó alapokat rakott le az idei év kihívásaihoz – hangsúlyozta év eleji értékelő nyilatkozatában a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke, dr. Magyar Zoltán.

Háziversenyen remekeltek a tollaslabdázók

2026. jan. 12.

Népes mezőnnyel, remek hangulatban rendezte meg a 2025/2026-os szezon harmadik háziversenyét a Danubius KSE tollaslabda szakosztálya a mögöttünk hagyott hétvégén.

Két vereség az Andersen Ligában

2026. jan. 12.

A DAB-ASP és a Worm Angels együttese sem tudott pontot szerezni a jégkorongozók Andersen Ligájának hétvégi fordulójában.

Nem volt esély a Gyergyó ellen

2026. jan. 11.

Ahogy a Brassó elleni mérkőzésen, a Gyergyói HK otthonában is hatgólos vereséget szenvedett a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorong csapata az Erste Ligában.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  2. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  3. A Vasas ellen folytatja a Kohász

  4. DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

  5. Ezüstérmes a magyar válogatott az Eb-n

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

Embedded thumbnail for DSTV: birkózó emlékverseny

DSTV: birkózó emlékverseny

Embedded thumbnail for DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

Top hírek

  1. 30 napra letartóztatták Mezei Zsoltot (frissítve)

  2. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  3. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  4. Újra élnek a bajnoki remények

  5. Birkózással emlékeztek a sportág szerelmesére (galériával)

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő