A vírus és a gazdaság: csak a bizonytalanság biztos
Romló üzleti helyzetről, súlyos recessziós várakozásokról tanúskodik az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet áprilisi vállalati konjunktúrafelvétele. Itt az összes fontos eredmény – a helyzetkép lesújtó, lényegében minden negatív csúcs megdőlt.
Kiábrándító képet fest a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatos vállalatvezetői felmérés nyomán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének friss felmérése. A tavaszi vállalati konjunktúravizsgálat egészen pontosan 2891 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul, és aligha véletlen a borúlátás: az adatfelvétel április 1-30. között zajlott, a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások időszakában.
Csúcsdöntések így is, úgy is
A lapunkhoz eljuttatott összegzés szerint az eredményeket nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok.
Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke áprilisban mínusz 25 ponton áll – ez az érték a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb!
Még egy mutató jelzi, milyen nagy a baj a vállalatvezetők szerint: a legutóbbi, 2019 októberben mért értékhez viszonyított 65 pontos (!) visszaesés a legnagyobb mértékű csökkenés két adatfelvételi időpont között a vizsgálat eddigi történetében.
Szintén elgondolkodtató adat, hogy az úgynevezett bizonytalansági mutató értéke tizennégy ponttal emelkedett októberhez képest – jelenleg 60 ponton áll, ami szintén a legmagasabb érték a felmérés története során. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése az adatfelvétel kezdete óta jelenleg a legkevésbé egyöntetű, azaz a járványhelyzetből adódó kiszámíthatatlanság a vállalatvezetői véleményekben is markánsan tükröződik. Csak a bizonytalanság biztos, sugallják a vállalatvezetői visszajelzések.
Visszaesés minden fronton
A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőtlenebben ítélik meg az üzleti klímát, várakozásaik recessziósak, a jövőbeni üzleti helyzetre, a beruházásokra, valamint a megrendelésekre vonatkozó várakozások egyaránt jelentős mértékben pesszimistábbá váltak az elmúlt fél év során. A kilátások legnagyobb mértékű visszaesése a várható üzleti helyzetre vonatkozóan tapasztalható.
Az üzleti klíma romlását legkevésbé a döntően exportáló, 250 főnél nagyobb méretű, a külföldi (rész)tulajdonban lévő, illetve a feldolgozóipari cégek jelzik – ugyanakkor e cégek üzleti várakozásai is jelentősen pesszimistábbá váltak az elmúlt fél év során.
2019 októberéhez képest az összes vizsgált vállalatcsoportban a helyzet romlására számítanak a cégek.
A legfrissebb adatok szerint mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzetet jelentősen negatívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző félévben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 61, a várható üzleti helyzeté pedig 68 ponttal romlott tavaly októberéhez képest.
Az elemzés konklúziója is elgondolkodtató: a jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válság jelentős mértékű negatív hatást gyakorol a Magyarországon működő vállalkozásokra. Látható, hogy a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.
Összességében – a vizsgált vállalati kategóriákban különböző mértékben – általánosan a munkaerőkereslet csökkenése, illetve túlkínálat kialakulása várható. A létszámcsökkentések várhatóan erőteljesebben fogják érinteni a kereskedelem és a szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozásokat, a kizárólag belpiacra termelő cégeket, illetve a kis- és középvállalkozások szektorát.
Az MKIK GVI teljes elemzése itt olvasható!
Romló üzleti helyzet, recessziós várakozások – .pdf (katt) >>
(Képünk illusztráció, táblázat: MKIK GVI)
A rovat további hírei: Közélet
Mindig a lakók érdekeit kell képviselni!
2024. már. 25.
A Dózsa II. városrészben folytatódott Pintér Tamás polgármester városrészeket, választókörzeteket felkereső körútja. Ezúttal Gyöngyössy Csabával, a 2-es választókerület képviselőjelöltjével találkozott. A beszélgetéshez pedig csatlakozott Mezei Zsolt alpolgármester is.
DSTV: Barkóczi Rosti Pál öröksége
2024. már. 25.
Nemcsak halálának évfordulója, de példás pályája miatt is érdemes kiemelt figyelmet fordítani Barkóczi Rosti Pál életművére, derül ki a DSTV összeállításából. A neves földrajz- és néprajztudós, fotográfus örökségéről Kronászt Margit történész-muzeológus beszél. Hangkép.
Huszonhét játszóterünk van – egyre újabbak, egyre szebbek
2024. már. 23.
A tavaszias időjárás egyben azt is jelenti, hogy hamarosan megkezdődik a játszótéri szezon. Dunaújváros legfiatalabb korosztályának huszonhét játszótér áll rendelkezésre az önfeledt játékra, és szerencsére ezek a játszóterek egyre szebbek. A Bocskai utca mögött most bővült egy játszótér, a Városháza tér mellett pedig egy vadonatúj létesült.
Már telepítik a napelemeket az MMK-ban
2024. már. 22.
Szabó Zsolt szerint egy gazdasági alpolgármesternek dolga, hogy a város intézményeit időről-időre személyesen is körbejárja és egyeztesse az éppen aktuális teendőket. Ennek a jegyében kedden délelőtt az MMK-ba látogatott el.
Húsvét Dunaújvárosban – nagyheti szertartások a főtemplomban
2024. már. 22.
Virágvasárnappal megkezdődik a római katolikus egyházban a nagyhét, mely húsvét vasárnapig tart – a Krisztus Király Főtemplomban is ünnepi események sorára várják a gyülekezet tagjait.
Pert vesztett a DVCSH – 2,5 milliárdot követelt egy önkormányzati cégtől, sikertelenül
2024. már. 22.
A DVCSH még 2013-ban indított pert a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalat ellen, ahol 2,5 milliárd forintnyi közüzemi díj megfizetését követelték az önkormányzati cégtől. A több mint tíz éve húzódó pert most lezárta a Kúria, és elutasította a DVCSH keresetét. Pintér Tamás polgármester szerint ez egy újabb siker a Pomázi-féle cégháló ellen.
DSTV: rendhagyó megemlékezés a Vasváriban
2024. már. 22.
Különleges ünnepséggel emlékezett március 15-ére a Vasvári iskola, derül ki a DSTV összegzéséből. A negyedik osztályos diákok nagyszabású műsora egyszerre szólt a 176 évvel ezelőtt történtekről és a jelenről. Hangkép.