Dunaújváros mesél: Új kikötő

2020. június 17. (szerda) 12:16 - Öcaline

Remek korabeli riportot "talált" a DunaújvárosMesélPontHu – a Béke és Szabadság című képes hetilap hasábjain 1954-ben napvilágot összegzés az új kikötő életébe nyújt bepillantást – szokás szerint néhány kedvcsináló részlet következik, de jó szívvel ajánljuk az egész elolvasását is!

"Örökké sajnálni fogom, hogy nem voltam ott az új kikötő megnyitásakor. Azt mondják, esett az eső, tépettszélű, nehéz felhők horgonyoztak az égen s mert már alkonyodott, nem is lehetett jól látni. A rakodók valami deszkabódéban kártyáztak, s szidták az időt. A kikötőmozdony lent állt az alsó váltónál, a vezér elment, hogy cigarettát kérjen, mert az övé mind átnedvesedett s a közelben nincs trafik. (...) Nem érkezett bizottság, nem mondtak beszédet, senki sem hozott virágot vagy zászlót. (...) Ezerkilencszázötvennégy június 16-án alkonyatkor a sztálinvárosi kikötő főépületének ablakából valaki elkiáltotta magát: hajó!" (...)
"Még mindig esemény, ha egy hajó befut. (...) Sztálinváros szereti a romantikát. Az új hajó – új vendég. Meg lehet mutatni a legénységnek a kétszázméteres darupályát, a különleges ércszállító vagonokat, a kultúrtermet és a meteorológiai tornyot. El lehet őket igazítani a csárda felé (mert csárda nélkül mit ér egy kikötő?), meg lehet magyarázni nekik a központi trafóház fontosságát, be lehet kalauzolni őket a borbélyhoz és a KÖZÉRT-be." (...)

"A darus Csepelről jött, a Vámmentesből, ahol tíz évig dolgozott. Amikor felmásztam a keskeny vashágcsón s beléptem a daru kormámyosfülkéjébe, a négy jelenlevő közül, tartásáról és hang- hordozásáról azonnal felismertem a darust. A kikötői darus különös emberfajta. Félig szárazföldi, félig hajós, félig akrobata, félig művezető. Magasból néz le a világra, olyan éles pillantással, mint a sas. Élet és halál ura, a szó szoros értelmében. Csak milliméternyit csússzon a keze valamelyik kapcsolón: öt ember odalent soha nem kel fel többé. Három kézi és két lábkapcsolóval dolgozik egyszerre."

A teljes riport a várostörténeti blog hasábjain olvasható - a közvetlen elérés itt!

Új kikötő (katt) >>

(Archív fotók: DunaújvárosMesélPontHu)
 

A rovat további hírei: Mesél a múlt

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

2020. július 05. (vasárnap)

Ezúttal tematikus összeállítással kedveskedett követőinek a DunaújvárosMesélPontHu: a várostörténeti blog kollekciójának fókuszába a Dunaújváros nevű hajó került. Szemelvények itt – de az egész összeállítás remek, jó szívvel ajánlom!

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

2020. június 24. (szerda)

Szépséges találattal folytatódott a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog sorozata: a Népszabadság 1970-es lapszámában Domanovszky Endre festőművész elevenítette fel a Dunai Vasmű főbejáratát ékítő freskó születésének körülményeit. Szemelvények kedvcsinálókét – de ajánljuk a teljes összegzést!

 Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

2020. május 05. (kedd)

Visszaemlékezések, remek képek és fontos dokumentumok, hangképes összeállítással koronázva – pazar kollekcióval ünnepelte a városépítés kezdetének 70. évfordulóját az intézmény. A végén a film kötelező darab minden lokálpatriótának!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

2020. május 02. (szombat)

Foltos, alig kivehető kép az első dokumentált felvételek egyike a városépítés kezdeteiről – a Duna-parti sikló építését örökíti meg. Itt és így kezdődött az új város építése 1950. május 2-án – összeállításunk Garancz István korabeli naplójának részleteivel eleveníti fel a 70 éve történteket. Boldog születésnapot, Dunaújváros! 

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

2020. február 14. (péntek)

Csodálatos kincset talált a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: a Jelenkor című  irodalmi és művészeti folyóirat 1986-os számában Bertha Bulcsu író életútinterjúja olvasható Borovszky Ambrussal, a Dunai Vasmű legendás vezérigazgatójával. Az alábbiakban az interjú bevezetőjét idézzük – kedvcsináló céllal; egy valódi főszereplő szemüvegén át elevenedik meg a városépítés hőskora!

Az acél és a szén városa - angol szemmel

Az acél és a szén városa - angol szemmel

2020. február 05. (szerda)

Szaszkó Istvánnak a Mozgó Világ hasábjain megjelent, Sztálinváros és Komló párhuzamos történetét feldolgozó írt tanulmányát teljes terjedelmében a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon találják az olvasók – az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk az összegzésből, bevallottan kedvcsináló céllal!

A közétkeztetés dolgozói nevében…

A közétkeztetés dolgozói nevében…

2020. január 21. (kedd)

Vastag-e a sör “gallérja”, mennyi hús van a főzelék mellett, tiszta-e a kanál, kés, elég erős-e a fekete kávé; elég gyors-e a kiszolgálás az üzemi étkezdékben, – az emberek ezen keresztül mérik le a közétkez­tetés és a vendéglátóipar dolgozói­nak munkáját. Nincs új a nap alatt: a Sztálinváros című lap 1955-ös cikke a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon.