A body shaming áldozatai nagyrészt túlsúlyosak, de gyakorlatilag bármilyen testi jellegzetességet (nagy orr, kis mell, sötét bőrtónus, szeplők) érhet kritika, ha az eltér az aktuális ideáltól.
A megszégyenítés fontos jellegzetessége, hogy sokan már gyermekkorukban megtapasztalják. A korai élmények akár hosszú évtizedekig is kifejthetik a hatásukat, komoly károkat okozva a személy önbizalmában és testképében. Jellemző, hogy ezek az élmények intenzív érzelmi reakciót váltanak ki – amelyek enyhítését sokan az ételektől várják, ördögi körbe lépve ezzel. A túlsúlya miatt megszégyenített gyermek évekig szenved az élmény miatt, nem tudja kezelni az erős érzelmeit (szégyen, szomorúság, tehetetlenség), emiatt falásrohamokban tör ki, ami tovább rombolja az önértékelést, és nem mellékesen növeli az elhízás esélyét is.

Ráadásul a túlsúly – vagy bármely más testi eltérés – stigmatizálódhat, vagyis megbélyegzi a személyt.

Egy kutatás eredményei alapján azok a túlsúlyos személyek, akik belsővé tették a stigmát, sokkal gyakrabban produkáltak magas vérzsírszintet, mint azok, akik nem fogadták el a szégyenbélyeget; maga a megszégyenítés és a stigmatizálás növeli az egészségügyi kockázatot – folyamatos stresszforrást jelentve.
A negatív hatások elkerülése érdekében érdemes szembenézni a korai negatív élményekkel. Felnőttként más nézőpontból láthatjuk akkori énünket, így képesek lehetünk megvédeni magunkat a kritikától. Azt is érdemes tudatosítani, hogy nem a ruhaméret tesz értékessé; a tested csak egy részed, nem határozza meg, hogy ki vagy.

Ezzel együtt persze fontos, hogy egészséges testösszetételre törekedjünk; ez a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, és a kiegyensúlyozott étrend segítségével érhető el.

Harsányi Kata (A fotó illusztráció)

A "Hello Me" program tartalmai Harsányi Kata pszichológus blogján érhetők el - itt!

Harsányi Kata blogja (katt) >>