Képregény készült a Mátyás-templom történetéről
Múltébresztők címmel adott ki képregényt a Mátyás-templom gondnoksága a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templom történetéről, írja az MTI.
A templom gondnokságának tájékoztatása szerint a kiadvánnyal az a céljuk, hogy megszólítsák a többnyire osztálykirándulás vagy templomi kirándulás résztvevőiként a templomba érkező 10-14 éves fiatalokat, és számukra is élvezhető formában meséljenek nekik az épületről.
A kerettörténet szerint a főszereplő, Berci egy unalmasnak ígérkező osztálykirándulás során leszakad társaitól, és kódfejtéssel életre kelt két szobrot, Tabulát és Rasát, a múltidézőket. A két alak egy időlift segítségével visszaröpíti a kisfiút IV. Béla idejébe, hogy az 1200-as évekbeli építéstől követhesse a templom és Magyarország történetét, és közben szelfit készíthessen Károly Róbert vagy épp Ferenc József és Sissi koronázásával a háttérben.
Az időutazás során kiderül, miért hívja mindenki Mátyás-templomnak az épületet, amelynek Nagyboldogasszony-templom a neve, hogy kiket koronáztak, kik házasodtak a falai között, hányszor kellett újraépíteni, felújítani, miután egy-egy része vagy a tornya összedőlt, felrobbant, leégett a századok során.
Berci idegenvezetőitől megtudja, hogyan működött a török uralom idején dzsámiként a koronázó templom, valamint, hogy miként rémisztette meg a budai vár visszafoglalásakor a várvédő törököket a 145 évvel korábban befalazott Mária-szobor.
Kiderül az is, hányféle tornya volt a templomnak, hogyan zajlott a Schulek Frigyes vezette felújítás a 19. században, vagy hogy hogyan menekültek meg a templom ablakai a második világháború alatt.
A könyv szövegét Dávid Ádám írta, az illusztrációkat Németh Gyula készítette.
A közlemény kitér arra is: a koronavírus-járvány előtt a Mátyás-templom elsődleges látogatói külföldről érkeztek. Az ő távolmaradásuk miatt idén több figyelem jut a belföldi érdeklődőkre. "Szeretnénk, ha a Mátyás-templom a hazai közönség számára is értékes turisztikai alternatíva lenne", és ehhez kulcsfontosságú a fiatalok megszólítása - írták.
Forrás: mti.hu
Fotó: pixabay.com
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: Szoborváros V.
2025. okt. 24.
Újabb érdekes epizóddal folytatódott a DSTV köztéri szobrokat ismertető városjáró sorozata. A Szoborváros című magazin V. epizódjában két, a Béke téren található köztéri alkotást mutatnak be Hodik Mónika történész-muzeológus közreműködésével. Hangkép.
Vastapsot érdemelt, csodás matinékoncert a Viadanával a Magyar Nemzeti Galériában
2025. okt. 22.
Remek ősbemutató és a régi repertoár nagy kedvencei, gyerekkari közreműködés és parádés finálé: emlékezetes hangversenyt adott a főváros ikonikus koncerthelyszínén a Viadana Kamarakórus múlt vasárnap. És már készülnek a folytatásra – az is nagyon erősnek ígérkezik!
DSTV: 22 éves a Cimbora Klub
2025. okt. 21.
Ünnepi eseményről tudósít a gyermekkönyvtárból a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban működő Cimbora Klub fennállásának 22. évét ünnepelte a közelmúltban – ahogy szokták, a közösség tagjai idén is "Ki mit tud?" produkciókkal és tortával köszöntötték egymást. Hangkép.
Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban
2025. okt. 20.
"Öntörvényű konok csillag" – ezzel a címmel rendeznek a Nagy László 100 emlékév keretében irodalmi estet a József Attila Könyvtárban kedden délután.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"
2025. okt. 19.
A nápolyi asztrológusnak, Lucianának megvan a biztos módszere arra, hogy ügyfeleit hozzásegítse vágyaik teljesüléséhez. Cosodás filmmel folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden.
DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban
2025. okt. 19.
A gyermekkönyvtárban is sok-sok elfoglaltságot rendeztek az Országos Könyvtári Napok színes programsora keretében, derül ki a DSTV összegzéséből Először fogadták például Schmöltz Margit írónőt, aki az alkotás műhelytitkaiba is beavatta az ifjú könyvbarátokat. Hangkép.
Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján
2025. okt. 18.
A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.









