Dunaújváros mesél: "Emberek és városuk"

"Az anyaföld: …délceg római katonáknak adott szállást, Intercisa városában, befogadta az arany-, a bronzpénzt, a kis poharakat, ’abban hagyták meg az ember porát, mert akkor elégették ükét, csak pőréjük maradt vissza’, itt táborozott II. Lajos a mohácsi vész előtt, a török szép templomot épített, szép templomba aranyhangú harangot tett, Vecséről szól a harang ma is, ha jó idő van, idehallik. ’Időváltozás lesz, emberek.’ A Duna mellett hétféle nemzetség lakott, úgy is hívták: héthercegség, mert mindegyiknek egymás mellett állt a háza."
"Egy tavaszi napon János bácsi idegen embereket látott meg a földeken.
– Mit csinálnak maguk itt?
– Kombinátot.
– Hát az mi fán terem?
– Olyanon, hogy egyik oldalán bemegy az érc, a másikon meg kijön a kész lemez. Harmincezer ember lakik majd a maga kukoricaföldjén, bácsikám.
Ez volt tíz éve. Ma áll a város. Termel a gyár."
"– Akkor volt először a városban?
– Ide figyeljen: én azt is megmondom, hová tették le legelőször az első téglát. Én a gyárban is úgy mentem éjjelnappal, mint a földön. Engem senki sem tartóztatott fel.
– És hol van az első tégla?
– A Béke téren, ahol az étterem van. Ami most áll a fennsíkon, az csudára gazdag világ. Amit az urak nem engedtek, az most igazán megvalósult. Mert akartak ide azelőtt is egy nagy téglagyárat építeni. De a földesurak megtiltották. Azt mondták, nincs arra itt szükség. Akkor nem keresték a gyereket, hogy iskolában van-e. Tavasszal a tanyára kerültek dolgozni. Nagyon szép ez a város, különösen este, amikor ki van világítva a nagykohó."
"Füzes Barnabás érdekes ember. Ózdon és Diósgyőrben dolgozott a nagyolvasztónál, volt dzsessz-pisztonos és Észak-Magyarország síbajnoka. Pestre került, iskolát végzett, most a Dunai Vasmű termelési főosztályának vezetője. Felesége orvos.
Ez a 37 éves fiatalember tartja kezében az ütőerét az óriásnak, amely 580 holdon terült el, építettek rá 25 kilométer hosszú autóutat, 110 kilométer hosszúságban vasútvonalat. S ahol – egyebek között – naponta 3000 tonna alapanyagból, 1400 tonna kokszból csapolják az ország legjobb minőségű vasát. Naponta 40-45 vagon vasat szállítanak az öntödékbe, és a kohászati üzemekbe, 900 tonna martinacél-árut visznek innen Ózdra, Diósgyőrbe, Csepelre, Lőrincre."

A teljes összegzés a várostörténeti blogon olvasható!

DunaújvárosMesélPontHu – Emberek és városuk (katt) >>