Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • közösség
  • Hetilap
2026. Nov. 01. Marianna Mindenszentek
7°C
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Top:

  • Forgalomkorlátozás és biztonság a temetőnél
  • Elcsípték a rezes bandát
  • A dunaújvárosi Skála története
  • Átadták a megméretés díjait, újra elismerték a „virágosító” városlakókat (galériával)
  • Taroltak a DKSE tornászai a fővárosban
  • Új szkanderasztalt adtak át a Vasmű úton
fő tartalom
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Megnyílt a Berlini Zsidó Múzeum új állandó kiállítása

Kultúra
múzeum
zsidó kultúra

doszerk
2020. Aug. 24. - 08:27

Több mint két évig tartó előkészítés után vasárnap megnyílt a Berlini Zsidó Múzeum (JMB) új állandó kiállítása.

A legfontosabb európai múzeumok között számon tartott JMB-ben a szövetségi kormány 18,6 millió eurós támogatásával megvalósított tárlat az első - 2001-ben megnyitott - állandó kiállításhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt helyez a közelmúltra és a jelenkorra, az 1945 utáni zsidó közösségre és kultúrára. Nemcsak a történetére, hanem történelmi folyamatok, jelenségek kortárs németországi zsidó értelmezésére is.

Így például egy videofelvételen Daniel Barenboim, az operairodalom klasszikusaira szakosodott berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) izraeli-argentin főzeneigazgatója és Barrie Kosky, a zenés színház műfajára szakosodott berlini operaház, a Komische Oper orosz-lengyel-magyar zsidó bevándorló családban Ausztráliában született intendása arról beszél, hogy miként lehet a 21. században színpadra állítani az antiszemita nézeteiről is híres 19. századi német zeneszerző, Richard Wagner műveit.

A 2001 óta működő JMB első állandó kiállítását 2017 decemberében zárták be, hogy lebontsák és felépítsék az újat. A nyitást idén májusra tervezték, de a koronavírus-világjárvány miatt végül 31 hónapig tartott a munka. A lengyel származású amerikai sztárépítész, Daniel Liebeskind által tervezett épület legnagyobb részét, több mint ötezer négyzetmétert elfoglaló tárlat öt időrendi tagolású részből és nyolc tematikus egységből épül fel. Így a mai Németország területén a 4. évszázadban megjelent zsidóság története mellett külön foglalkozik például a Tórával mint a zsidó élet, vallás és kultúra középpontjával, a németországi zsidóság zenéjével, és 22 művész 33 munkáján keresztül külön mutatja be a német zsidó képzőművészet jelentőségét.

A kiállítás középpontjában a zsidó közösség és a németországi keresztény - majd később a világi - társadalom kapcsolata áll, amelyet erőszak, valamint az odatartozás és a kirekesztettség váltakozó érzései jellemeztek. A  Harmadik Birodalom és a holokauszt az előzőhöz hasonlóan kiemelt téma az új állandó kiállításon.

A tárlaton több mint ezer tárgyat - használati eszközt, vallási vagy dísztárgyat és műalkotást - vonultattak fel, 90 százalékuk eredeti, 10 százalék másolat, nagyjából 70 százalékuk a JMB saját gyűjteményéből való. A kurátorok a történelmi tárgyak mellett audiovizuális eszközöket, a kiterjesztett valóság technológiáját, művészeti installációkat és interaktív játékokat bevetve keltik életre a kiállítás anyagát.

A németországi zsidó vallási közösség nagyjából 100 ezer fős. A berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek az akkori Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, és a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidó bevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek.

Forrás: mti.hu

Fotó: illusztráció

A rovat további hírei:

Finisszázs a József Attila Könyvtárban

2026. Okt. 20.

A József Attila Könyvtár ad otthont az "ÉG és FÖLD” – a két Feltóti” című emlékkiállítás finisszázsának. A csütörtökön délután rendezendő záróeseményen a tavaly elhunyt Feltóti Sándor fotóival és verseivel, valamint fia, Feltóti Péter asztrofotóival találkozhat a közönség.

Új könyv az AI társadalmi hatásairól

2026. Okt. 18.

Szeptember 30-án jelent meg Török Balázs digitális marketing- és AI-szakértő Ki alakít kit? – Emberek maradunk-e az AI-korszakban? című könyve. A kötet a munkaerőpiac átalakulásától a gyermekeink jövőjén át az elmagányosodásig vizsgálja a mesterséges intelligencia társadalmi hatásait. 

DSTV: a folklór kincsei nyomában

2026. Okt. 17.

Népzene, népmese, népviselet – illő módon ünnepelte a magyar népmese napját a Sándor Frigyes Zeneiskola közössége a közelmúltban. A sok-sok zenével, tánccal, bemutatóval fűszerezett kavalkád méltán aratott nagy sikert mind a közreműködők, mind az esemény népes közönsége körében. Hangkép.

Oldalszámozás

  • Előző oldal <<
  • 5. oldal
  • Következő oldal >>

Videók

DSTV: Rosti a Restiben

DSTV: a diákok hangja

DSTV: családi focinap

Friss hírek

Gólzápor a hetedik fordulóban

Közös egyeztetés az egészséges életmódért

Nem csak a jelmezeké a főszerep: indulnak az őszi ellenőrzések

Galéria

"Virágos Dunaújvárosért" – díjátadó (2026)

Lángoló Harapások (2026)

1956-os megemlékezés (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 43. szám - 2026.10.30

Fő navigáció

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás

Lábléc menü

  • Közéleti hetilap
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Impresszum
  • Szerzői jogok
  • RSS
  • Süti kezelés

© DS Média Kft. - 2026.

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • közösség
  • Hetilap
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás