Új kutatási eredmények a mohácsi csata idejéről

doszerk - 2020. augusztus 22. 16:17

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek - számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora az MTI-nek.

Than Mór: A mohácsi csata

A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. "Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá: a csata kétszáz éves emlékhelyét, a Csatatéri Emlékkápolnát Keresztelő Szent János nevére szentelték fel" - magyarázta a kutató. Ha viszont a csata idején használt Julián-naptár szerint dátumozott írott források idejét átszámítjuk a Gergely-naptáréra, az évforduló szeptember 8. lenne - hangsúlyozta. Magyarázata szerint a mohácsi csata kronológiai elhelyezését a hagyomány határozza meg. A 15-16. századi történeti események elmesélésekor ez a hagyomány a korszak írott forrásaiban - a szerzők vallási hátterétől függően - a keresztény, a muszlim vagy éppen a zsidó naptár, kalendárium jeles napjaiként jelenik meg. A naptárakat azonban időnként meg kellett reformálni, hogy a mindennapi élet és a vallásgyakorlás céljaira használhatók maradjanak, s azok a csillagászati jelenségekhez igazodni tudjanak.

Ez történt 1582-ben is, amikor XIII. Gergely pápasága idején a korabeli keresztény világban használt Julián-naptárnak a tavaszponthoz történt 10 napos "elcsúszását" korrigálták. Ezt a többi között azzal orvosolták, hogy 1582. október 4. után az azt követő tíz napot "kihagyták" és a negyedikét követő nap október 15. lett. A reformmal megtörtént a naptár korrekciója, a tavaszi napfordulót és más fontos csillagászati eseményeket is összehangolták vele. A fontos vallási ünnepek kiszámítása és a mezőgazdasági munkák tervezése, szervezése is sokkal racionálisabb lett. Megjegyezte, hogy a hagyomány ugyanakkor megreformálhatatlan, egy évben ünnepkör ünnepkört követ, az egyes időszakok, de a napok is vallási jelentőséget hordoznak; szimbolikus töltésük, történelmi konnotációjuk van. A praktikus okok, mint a vallásgyakorlás, a munkák megszervezése érdekében végrehajtott naptárreformok miatt elvált egymástól a szakrális (hagyományos-időnként igazított) és a szekuláris (pontosan mért) idő.

Mohácsra térve Pap Norbert kiemelte: ha az emléknapot átcserélnék, az teljes egészében "megzavarná" azt a Mohács-emlékezést, amelynek lassan fél évezredes nemzetépítő hagyománya van. A mai katolikus naptár szerint szeptember 8. Kisboldogasszony napja és nem hordoz a csatával kapcsolatos emlékezeti tartalmat. "Szűz Mária születésének napja örömünnep, ami nem is állhatna távolabb augusztus 29-nek a magyar történelemben játszott tragikus szerepétől" - tette hozzá. A nemzeti gyásznap annak szimbolikus tartalma miatt ezért továbbra is augusztus 29-én van, ugyanakkor a kutatásban mégis azzal kell számolniuk, hogy a Gergely-naptár szerinti "szeptember 8-án volt az összecsapás, mert az az 1526. évi hadjárattal és magával a csatával kapcsolatos tényezőknek az értelmezésében is szerepet játszik". Ezekről a professzor elmondta, hogy "a konkrét napi események kronológiájában a napkelte és a napnyugta máskor van a mostani és az akkori augusztus 29-én, mint szeptember 8-án. A történeti vizsgálatainkban ennek jelentősége van, hiszen az oszmán források a mohácsi események leírását a muszlim imaidőkhöz kapcsoltan adják meg, amelyek viszont csillagászati jelenségekhez kötöttek".

Ahhoz, hogy a korábbinál pontosabban tudják rekonstruálni az eseményeket, a ma használatos Gergely-naptár szerinti szeptember 8-án - ami megfelel a forrásokban megjelenő 1526. évi augusztus 29-nek - a mohácsi síkságon mérhető helyi időt kell meghatározni. Azt az időt kell rekonstruálni, amelyet az oszmán csillagászok a helyi körülmények figyelembevételével ki tudtak számolni - mondta. Pap Norbert szerint egyebek mellett a magyar és az oszmán seregek mozgásakor is érdemes lehet figyelembe venni az augusztus 29. és szeptember 8. közötti másfél hét különbséget. Az, hogy a termés mikor érik be, a betakarítás mikor történik, a hadjárat szervezése miatt fontos szempont volt. Csak a szántóföldeken zajló betakarítási munkálatokat követően történt ugyanis meg a magyar csapatok elindítása a mohácsi táborba. A seregállítás feltételei, az előkészületek vizsgálatakor érdemes figyelembe vennünk azt a körülményt, hogy a 10 nap "csúszás" a Julián-naptárban a vegetációs ciklus és a mezőgazdasági munkák szervezése esetében már számottevő különbség, amit érdemes figyelembe venni a hadjárat előkészületeinek vizsgálatakor.

A másik említésre érdemes körülmény, hogy a kis jégkorszaknak is nevezett hideg periódus miatt a november a 16. században téli hónappá vált. Az oszmánok a hadjárataikon az idő hidegebbre fordulásával kivonultak az országból: a fordulónap a Kászim-nap volt október 26-án, amelyet a Julián-naptár szerinti Szent Demeter napjához kötöttek. Egy október közepi kivonulás ennek alapján nem az ősz közepén történt, mint manapság, hanem az akkori ősz legvégén, sőt talán belenyúlt a télbe. "Éppen ezért a két naptár közötti különbséget és annak az időjárásra vonatkozó potenciális következményeit célszerű beszámítani mindkét fél hadvezetésének döntéseibe, persze nem csak 1526-ban" - fogalmazott. Az új eredményekről Pap Norbert és kutatótársai - Gyenizse Péter, Kitanics Máté és Szalai Gábor - a Balkán Füzetek nevű kiadványban számoltak be.

(MTI)

A rovat további hírei: Mozaik

Nehéz elhinni, mennyire esztétikus lehet a LED szalagok hatása

Nehéz elhinni, mennyire esztétikus lehet a LED szalagok hatása

2021. szep. 22.

Aki egyszer is látott már igazán esztétikusan kialakított LED szalagokat működés közben, azt bizonyára örökre megidézi a nem akármennyire szép látvány. (X)

Derűs találka – nem tompulnak az emlékek

Derűs találka – nem tompulnak az emlékek

2021. szep. 21.

Ölelések és könnyek, derűs mosolyok és évtizedes emlékek – 60 éves érettségi találkozóra gyűlt össze a Sztálinvárosi Általános Gimnázium 1961-ben végzett IV. A osztályának nebulói.

Felnőtt játszótér és kocogókör a Bocskai István utcában

Felnőtt játszótér és kocogókör a Bocskai István utcában

2021. szep. 21.

felnőtt játszóteret, valamint egy kocogókört és létrehoztak a Bocskai István utca 5. mögötti területen. A munkálatokról, valamint a körzetet érintő további fejlesztésekről Mezei Zsolt önkormányzati képviselő számolt be hétfőn.

Az OSB lap mérete és ára

Az OSB lap mérete és ára

2021. szep. 21.

Az OSB-t, mint anyagot rendkívül széles körben alkalmazzák, ugyanis sokoldalú építőanyagról van szó. Összeállításunk komplett tipptárat is tartalmaz a felhasználás lehetséges módjairól. (X)

DSTV: benzingőz és gumikoptatás a Duna-parton (galériával)

DSTV: benzingőz és gumikoptatás a Duna-parton (galériával)

2021. szep. 21.

Bimmer Parádé címmel rendeztek rendhagyó márkatalálkozót a Duna-parton, derül ki a DSTV összegzéséből. A BMWPartyzans megmozdulását jótét céllal szervezték – hangkép és galéria a hajtás után!
 

Idén is nagy sikert aratott az újtelepi ÖKO Nap (galériával)

Idén is nagy sikert aratott az újtelepi ÖKO Nap (galériával)

2021. szep. 20.

Ahogy ígérték, plusz a palacsintaözön: mind a városrészt és egy hadosztálynyi önkéntest megmozgató közösségi események, mind a környezettudatos gondolkodás terén csillagos ötöst érdemelt a Városvédők Újtelepért Egyesület immár hagyományos rendezvénye.

Hét végére visszatér az indián nyár

Hét végére visszatér az indián nyár

2021. szep. 20.

Két napra viszont beköszönt az ősz, felhős, csapadékos idővel számolhatunk a DO meteorológiai szakértőjének friss előrejelzése szerint. A hét végére 22-25 fok, kellemes, szabadba csábító napsütés várható!