Új kutatási eredmények a mohácsi csata idejéről

doszerk - 2020. augusztus 22. 16:17

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek - számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora az MTI-nek.

Than Mór: A mohácsi csata

A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. "Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá: a csata kétszáz éves emlékhelyét, a Csatatéri Emlékkápolnát Keresztelő Szent János nevére szentelték fel" - magyarázta a kutató. Ha viszont a csata idején használt Julián-naptár szerint dátumozott írott források idejét átszámítjuk a Gergely-naptáréra, az évforduló szeptember 8. lenne - hangsúlyozta. Magyarázata szerint a mohácsi csata kronológiai elhelyezését a hagyomány határozza meg. A 15-16. századi történeti események elmesélésekor ez a hagyomány a korszak írott forrásaiban - a szerzők vallási hátterétől függően - a keresztény, a muszlim vagy éppen a zsidó naptár, kalendárium jeles napjaiként jelenik meg. A naptárakat azonban időnként meg kellett reformálni, hogy a mindennapi élet és a vallásgyakorlás céljaira használhatók maradjanak, s azok a csillagászati jelenségekhez igazodni tudjanak.

Ez történt 1582-ben is, amikor XIII. Gergely pápasága idején a korabeli keresztény világban használt Julián-naptárnak a tavaszponthoz történt 10 napos "elcsúszását" korrigálták. Ezt a többi között azzal orvosolták, hogy 1582. október 4. után az azt követő tíz napot "kihagyták" és a negyedikét követő nap október 15. lett. A reformmal megtörtént a naptár korrekciója, a tavaszi napfordulót és más fontos csillagászati eseményeket is összehangolták vele. A fontos vallási ünnepek kiszámítása és a mezőgazdasági munkák tervezése, szervezése is sokkal racionálisabb lett. Megjegyezte, hogy a hagyomány ugyanakkor megreformálhatatlan, egy évben ünnepkör ünnepkört követ, az egyes időszakok, de a napok is vallási jelentőséget hordoznak; szimbolikus töltésük, történelmi konnotációjuk van. A praktikus okok, mint a vallásgyakorlás, a munkák megszervezése érdekében végrehajtott naptárreformok miatt elvált egymástól a szakrális (hagyományos-időnként igazított) és a szekuláris (pontosan mért) idő.

Mohácsra térve Pap Norbert kiemelte: ha az emléknapot átcserélnék, az teljes egészében "megzavarná" azt a Mohács-emlékezést, amelynek lassan fél évezredes nemzetépítő hagyománya van. A mai katolikus naptár szerint szeptember 8. Kisboldogasszony napja és nem hordoz a csatával kapcsolatos emlékezeti tartalmat. "Szűz Mária születésének napja örömünnep, ami nem is állhatna távolabb augusztus 29-nek a magyar történelemben játszott tragikus szerepétől" - tette hozzá. A nemzeti gyásznap annak szimbolikus tartalma miatt ezért továbbra is augusztus 29-én van, ugyanakkor a kutatásban mégis azzal kell számolniuk, hogy a Gergely-naptár szerinti "szeptember 8-án volt az összecsapás, mert az az 1526. évi hadjárattal és magával a csatával kapcsolatos tényezőknek az értelmezésében is szerepet játszik". Ezekről a professzor elmondta, hogy "a konkrét napi események kronológiájában a napkelte és a napnyugta máskor van a mostani és az akkori augusztus 29-én, mint szeptember 8-án. A történeti vizsgálatainkban ennek jelentősége van, hiszen az oszmán források a mohácsi események leírását a muszlim imaidőkhöz kapcsoltan adják meg, amelyek viszont csillagászati jelenségekhez kötöttek".

Ahhoz, hogy a korábbinál pontosabban tudják rekonstruálni az eseményeket, a ma használatos Gergely-naptár szerinti szeptember 8-án - ami megfelel a forrásokban megjelenő 1526. évi augusztus 29-nek - a mohácsi síkságon mérhető helyi időt kell meghatározni. Azt az időt kell rekonstruálni, amelyet az oszmán csillagászok a helyi körülmények figyelembevételével ki tudtak számolni - mondta. Pap Norbert szerint egyebek mellett a magyar és az oszmán seregek mozgásakor is érdemes lehet figyelembe venni az augusztus 29. és szeptember 8. közötti másfél hét különbséget. Az, hogy a termés mikor érik be, a betakarítás mikor történik, a hadjárat szervezése miatt fontos szempont volt. Csak a szántóföldeken zajló betakarítási munkálatokat követően történt ugyanis meg a magyar csapatok elindítása a mohácsi táborba. A seregállítás feltételei, az előkészületek vizsgálatakor érdemes figyelembe vennünk azt a körülményt, hogy a 10 nap "csúszás" a Julián-naptárban a vegetációs ciklus és a mezőgazdasági munkák szervezése esetében már számottevő különbség, amit érdemes figyelembe venni a hadjárat előkészületeinek vizsgálatakor.

A másik említésre érdemes körülmény, hogy a kis jégkorszaknak is nevezett hideg periódus miatt a november a 16. században téli hónappá vált. Az oszmánok a hadjárataikon az idő hidegebbre fordulásával kivonultak az országból: a fordulónap a Kászim-nap volt október 26-án, amelyet a Julián-naptár szerinti Szent Demeter napjához kötöttek. Egy október közepi kivonulás ennek alapján nem az ősz közepén történt, mint manapság, hanem az akkori ősz legvégén, sőt talán belenyúlt a télbe. "Éppen ezért a két naptár közötti különbséget és annak az időjárásra vonatkozó potenciális következményeit célszerű beszámítani mindkét fél hadvezetésének döntéseibe, persze nem csak 1526-ban" - fogalmazott. Az új eredményekről Pap Norbert és kutatótársai - Gyenizse Péter, Kitanics Máté és Szalai Gábor - a Balkán Füzetek nevű kiadványban számoltak be.

(MTI)

A rovat további hírei: Mozaik

Tűzugrás a Duna-parton Szent Iván éjjelén

Tűzugrás a Duna-parton Szent Iván éjjelén

2021. jún. 22.

Még közös meccsnézéssel is köríti a kínálatot a Dunaújvárosi Elektromos Sportkör Egyesület és a Mezőföld Kulturális Egyesület közös programja! A rendezvény ráadásul városunk 70. születésnapja előtt tiszteleg.

Nulla órától harmadfokú hőségriasztás (galériával)

Nulla órától harmadfokú hőségriasztás (galériával)

2021. jún. 22.

Így váljon valóra minden prognózisom: él a vörös kód. Ja igen, az elviselhetetlen hőséget a szabadstrandon hűsölők webgalériájával illusztrálom, irigységtől sárgán.

Nyár, strand, kánikula és kincsvadászat a Szalki-szigeten (galériával)

Nyár, strand, kánikula és kincsvadászat a Szalki-szigeten (galériával)

2021. jún. 21.

A világ első, szabadstrandon üzemelő termelői piacává nőtte ki magát a Dunai Kincses kert kavalkádja, és a röpke szombati, munkaügyi körsétának álcázott bevásárlásom során tapasztaltam, tényleg megjelent a strandoló kincsvadászok.

Kitart a kánikula – brutális értékekkel

Kitart a kánikula – brutális értékekkel

2021. jún. 21.

A DO időjárási szakértőjének friss előrejelzése szerint már most borítékolom, meghosszabbítják a hőségriasztást. Csak egy adat: szerdán akár 39 fok is lehet! F O L Y A D É K B E V I T E L!!!

Meteo extra: keddig biztosan kitart a hőségriasztás

Meteo extra: keddig biztosan kitart a hőségriasztás

2021. jún. 20.

Az országos tisztifőorvos másodfokú intézkedést rendelt el, miután az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése szerint szombaton már az ország nagy részén 25 fok feletti a középhőmérséklet. Keddig él a figyelmeztetés, de persze tovább is tarthat.

Garázsvásár: kalandtúra a kánikulában (galériával)

Garázsvásár: kalandtúra a kánikulában (galériával)

2021. jún. 19.

A kisvonatozás opciójának is hála komoly közösségi eseménnyé izmosodott az Újtelepi Garázsvásár: a Városvédők Újtelepért Egyesület kavalkádján ma vehettek részt a kincsvadászok. Innentől a feladat adott, mindenkinek: sok ilyet még, és ki ne hagyják/hagyjátok!

Szép a Zélet a szabadstrandon is! (galériával)

Szép a Zélet a szabadstrandon is! (galériával)

2021. jún. 18.

Az élményfürdő megnyitása és a kapcsolódó akció árnyékában kevesebb szó esett a szabadstrandról, pedig ott is alaposan belehúztak a fürdőzők: az elmúlt napokban is benépesült a plázs a Szalki-szigeten üzemelő fürdőhelyen.