Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 01. Hugó
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Új kutatási eredmények a mohácsi csata idejéről

Mozaik
kutatás
történelem

facebook megosztás

doszerk - 2020. aug. 22., 16:17

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek - számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora az MTI-nek.

Than Mór: A mohácsi csata

A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. "Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá: a csata kétszáz éves emlékhelyét, a Csatatéri Emlékkápolnát Keresztelő Szent János nevére szentelték fel" - magyarázta a kutató. Ha viszont a csata idején használt Julián-naptár szerint dátumozott írott források idejét átszámítjuk a Gergely-naptáréra, az évforduló szeptember 8. lenne - hangsúlyozta. Magyarázata szerint a mohácsi csata kronológiai elhelyezését a hagyomány határozza meg. A 15-16. századi történeti események elmesélésekor ez a hagyomány a korszak írott forrásaiban - a szerzők vallási hátterétől függően - a keresztény, a muszlim vagy éppen a zsidó naptár, kalendárium jeles napjaiként jelenik meg. A naptárakat azonban időnként meg kellett reformálni, hogy a mindennapi élet és a vallásgyakorlás céljaira használhatók maradjanak, s azok a csillagászati jelenségekhez igazodni tudjanak.

Ez történt 1582-ben is, amikor XIII. Gergely pápasága idején a korabeli keresztény világban használt Julián-naptárnak a tavaszponthoz történt 10 napos "elcsúszását" korrigálták. Ezt a többi között azzal orvosolták, hogy 1582. október 4. után az azt követő tíz napot "kihagyták" és a negyedikét követő nap október 15. lett. A reformmal megtörtént a naptár korrekciója, a tavaszi napfordulót és más fontos csillagászati eseményeket is összehangolták vele. A fontos vallási ünnepek kiszámítása és a mezőgazdasági munkák tervezése, szervezése is sokkal racionálisabb lett. Megjegyezte, hogy a hagyomány ugyanakkor megreformálhatatlan, egy évben ünnepkör ünnepkört követ, az egyes időszakok, de a napok is vallási jelentőséget hordoznak; szimbolikus töltésük, történelmi konnotációjuk van. A praktikus okok, mint a vallásgyakorlás, a munkák megszervezése érdekében végrehajtott naptárreformok miatt elvált egymástól a szakrális (hagyományos-időnként igazított) és a szekuláris (pontosan mért) idő.

Mohácsra térve Pap Norbert kiemelte: ha az emléknapot átcserélnék, az teljes egészében "megzavarná" azt a Mohács-emlékezést, amelynek lassan fél évezredes nemzetépítő hagyománya van. A mai katolikus naptár szerint szeptember 8. Kisboldogasszony napja és nem hordoz a csatával kapcsolatos emlékezeti tartalmat. "Szűz Mária születésének napja örömünnep, ami nem is állhatna távolabb augusztus 29-nek a magyar történelemben játszott tragikus szerepétől" - tette hozzá. A nemzeti gyásznap annak szimbolikus tartalma miatt ezért továbbra is augusztus 29-én van, ugyanakkor a kutatásban mégis azzal kell számolniuk, hogy a Gergely-naptár szerinti "szeptember 8-án volt az összecsapás, mert az az 1526. évi hadjárattal és magával a csatával kapcsolatos tényezőknek az értelmezésében is szerepet játszik". Ezekről a professzor elmondta, hogy "a konkrét napi események kronológiájában a napkelte és a napnyugta máskor van a mostani és az akkori augusztus 29-én, mint szeptember 8-án. A történeti vizsgálatainkban ennek jelentősége van, hiszen az oszmán források a mohácsi események leírását a muszlim imaidőkhöz kapcsoltan adják meg, amelyek viszont csillagászati jelenségekhez kötöttek".

Ahhoz, hogy a korábbinál pontosabban tudják rekonstruálni az eseményeket, a ma használatos Gergely-naptár szerinti szeptember 8-án - ami megfelel a forrásokban megjelenő 1526. évi augusztus 29-nek - a mohácsi síkságon mérhető helyi időt kell meghatározni. Azt az időt kell rekonstruálni, amelyet az oszmán csillagászok a helyi körülmények figyelembevételével ki tudtak számolni - mondta. Pap Norbert szerint egyebek mellett a magyar és az oszmán seregek mozgásakor is érdemes lehet figyelembe venni az augusztus 29. és szeptember 8. közötti másfél hét különbséget. Az, hogy a termés mikor érik be, a betakarítás mikor történik, a hadjárat szervezése miatt fontos szempont volt. Csak a szántóföldeken zajló betakarítási munkálatokat követően történt ugyanis meg a magyar csapatok elindítása a mohácsi táborba. A seregállítás feltételei, az előkészületek vizsgálatakor érdemes figyelembe vennünk azt a körülményt, hogy a 10 nap "csúszás" a Julián-naptárban a vegetációs ciklus és a mezőgazdasági munkák szervezése esetében már számottevő különbség, amit érdemes figyelembe venni a hadjárat előkészületeinek vizsgálatakor.

A másik említésre érdemes körülmény, hogy a kis jégkorszaknak is nevezett hideg periódus miatt a november a 16. században téli hónappá vált. Az oszmánok a hadjárataikon az idő hidegebbre fordulásával kivonultak az országból: a fordulónap a Kászim-nap volt október 26-án, amelyet a Julián-naptár szerinti Szent Demeter napjához kötöttek. Egy október közepi kivonulás ennek alapján nem az ősz közepén történt, mint manapság, hanem az akkori ősz legvégén, sőt talán belenyúlt a télbe. "Éppen ezért a két naptár közötti különbséget és annak az időjárásra vonatkozó potenciális következményeit célszerű beszámítani mindkét fél hadvezetésének döntéseibe, persze nem csak 1526-ban" - fogalmazott. Az új eredményekről Pap Norbert és kutatótársai - Gyenizse Péter, Kitanics Máté és Szalai Gábor - a Balkán Füzetek nevű kiadványban számoltak be.

(MTI)

A rovat további hírei: Mozaik

Kezdődik a farsangi ünnepkör

Kezdődik a farsangi ünnepkör

2018. jan. 06.

A január 6-át világszerte ünneplik. A legelterjedtebb szokás, hogy ezen a napon szedjük le a karácsonyfáról a díszeket, és másnap megkezdődik a farsangi ünnepkör. A Szellemi Ember Baráti Kör Egyesület szervezésében az Evangélikus Templomban délelőtt Istentisztelettel, délután pedig előadásokkal várták az érdeklődőket.

Megbolondult az időjárás?

Megbolondult az időjárás?

2018. jan. 06.

A 2018-as év első hétvégéjén is folytatódik a szokatlanul enyhe téli idő: a ködösebb tájakon lehet kevésbé meleg, de többfelé akár 15 fokig is emelkedhet a hőmérséklet. Kezdetben lehetnek kisebb esők, de sok lesz a napsütés is - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.

Ilyen volt az utcabál a főtéren

Ilyen volt az utcabál a főtéren

2018. jan. 01.

Több százan búcsúztatták az óévet és köszöntötték az újat a Városháza téren. Tüzijátékkal és koncerttel várták a kilátogatókat az év utolsó napján, ahol fellépett többek között Navidal és a Hooligans is. Az ötödik alkalommal megrendezett Szilveszteri esemény Dunaújváros önkormányzatának támogatásával, a Tourinform Iroda szervezésében jött létre.

Újévi szokások

Újévi szokások

2018. jan. 01.

Az újévhez kötődő népszokások célja, hogy segítsék a következő évi bőség megteremtését, ennek megfelelően étkeztek és cselekedtek az emberek - mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia néprajztudományi intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán.

Az új év első napjaiban sem várható lehűlés

Az új év első napjaiban sem várható lehűlés

2018. jan. 01.

Az új év első napjaiban sem várható lehűlés: néhol a leghidegebb órákban is fagypont feletti, napközben többfelé 10 Celsius-fok körül lesznek a maximumok. Emellett a héten többször várható csapadék, eső, néhol hó is - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.

A boltok általában visszaveszik a hibátlan árut

A boltok általában visszaveszik a hibátlan árut

2017. dec. 26.

Bár törvény szerint nem lenne kötelező, a boltok általában visszaveszik a hibátlan árut, ha még megvan a számla - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az M1 Híradójának kedden.

Enyhe idővel ér véget az év

Enyhe idővel ér véget az év

2017. dec. 25.

Karácsonykor többfelé tartós ködre lehet számítani, az év utolsó hetében napsütés, de eső, havazás is várható, továbbra is marad az enyhe idő, többfelé 10 Celsius-fok körüli maximumokkal - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Bajnoki és nemzetközi érmek a szőnyegen

  2. Fókuszban Dunaújváros gazdasága: kamarai együttműködés a fejlődésért

  3. Vasváris remeklés a diákolimpián

  4. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  5. Újabb biztos dunaújvárosi siker

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "Szentivánéji álom" – diákszínpadon

DSTV: "Szentivánéji álom" – diákszínpadon

Embedded thumbnail for DSTV: egyre bővül "ABolhapiac” kínálata

DSTV: egyre bővül "ABolhapiac” kínálata

Embedded thumbnail for DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Dunaújvárosi diadal a lánglovagok versenyén

  3. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  4. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

  5. Pontosztozkodás a rangadón

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő