Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 30. Zalán
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Magyar tudósok kutatják az élet eredetét

Mozaik
kutatás

facebook megosztás

doszerk - 2020. szep. 28., 19:45

Magyar kutatók munkájáról jelent meg összefoglaló cikk a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature Review Chemistryben, amelyben a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként keletkezett az élet.

A tudományos cikk Szathmáry Eörs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nevével fémjelzett magyar elméleti biológiai iskola elmúlt három évtizedének az élet keletkezésével kapcsolatos eredményeit mutatja be, kiegészítve külföldi kutatócsoportok kapcsolódó kísérleti eredményeivel. A cikk társszerzői Szilágyi András, Czárán Tamás és Kun Ádám voltak - közölte az MTI-vel hétfőn az Ökológiai Kutatóközpont.
Mint a közlemény hangsúlyozza, a több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtti események rekonstruálása korántsem egyszerű, hiszen nem maradtak fenn azokból az időkből a kezdetleges élő szervezetek maradványai. A cikk bemutatja a mintegy huszonöt éves kísérleti munka állomásait, illetve azt, hogy meddig jutottak a magyar kutatók annak a teóriának a fölépítésében, hogy milyen folyamatok keretében jöhetett létre a legegyszerűbb, bár még ismeretlen élő szervezet.
A kutatók meghatározása szerint az az entitás tekinthető élőnek, amely valami magához nagyon hasonlót, de magával nem teljesen azonosat képes létrehozni, miközben környezetéből anyagot, energiát vesz fel.
A tudomány mai állása szerint erre csak bizonyos kémiai rendszerek képesek, hiszen minden élő rendszer bonyolult kémiai rendszer is egyben. Már a legegyszerűbb élő szervezetek, a baktériumok is rendkívül bonyolult és összetett (bio)kémiai "bestiáriummal" rendelkeznek, és minden élő rendszer működése kémiai folyamatok milliárdjaidnak eredménye: a mozgás, az érzékelés, de még a magasabb kognitív folyamatok, a gondolkodás is mind-mind kémiai alapon történik - emlékeztet a közlemény.

Mikor jött létre az élet?
Arra a kérdésre, hogy az élet mikor jött létre, a tudósok már nagyjából pontos választ képesek adni: valamivel több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt az egyszerűbb kémiai folyamatok már olyan komplex kémiai rendszerekké alakultak, hogy képesek voltak saját maguk lemásolására és saját magukhoz igen hasonló, de mégis különböző utódokat tudtak létrehozni.
Ez volt az a pillanat, amikor "a kémia biológiává vált". Az utódok apró különbségei, a folyamatosan megjelenő variációk az evolúció zálogai, hiszen ezek tették lehetővé azt, hogy egyre bonyolultabb és összetettebb szervezetek jöhessenek létre.
A magyar kutatók tanulmánya szintetizálja az elméleti megállapításokat és a kísérleti eredményeket. A közlemény szerint a biokémiai módszerek fejlettsége csak mostanra érte el azt a szintet, hogy kísérletileg is igazolja azokat a jóslatokat, amelyeket a magyar evolúciótudományi iskola az elmúlt két évtizedben megfogalmazott. Nagy előrelépés, hogy az élet keletkezésekor bekövetkező folyamatok bizonyos családjait már kísérletileg is meg tudják valósítani, azaz például sikerül mesterségesen létrehozni olyan molekulákat, amelyek képesek saját maguk lemásolására - mutat rá a kommüniké.

Kísérletek
A kísérletek másik, ezzel párhuzamos eleme annak vizsgálata, hogy a legegyszerűbb kémiai és már élővé váló szervezeteken belül hogyan tudott létrejönni a kooperáció. Bár az evolúcióról mindenkinek a verseny jut eszébe, és valóban ez a törzsfejlődés fő hajtóereje, az együttműködés létrejötte és stabil fenntartása legalább olyan fontos, hiszen már az élet kezdetére is a "molekuláris csapatjátékok" voltak jellemzők - emlékeztetnek a cikk szerzői.
Ugyanis nem egyes molekulák versengtek egymással, hanem csoportok, amelyek tagjai egymással kooperálnak, míg a csoportok között aktív verseny zajlik. Eközben küzdenek a rendszer működését károsító csalók, az erőforrásokat fogyasztó, de a közös feladatból részüket ki nem vevő "molekuláris rosszfiúk" ellen.
Ezek az első hallásra antropomorf tulajdonságok, mint az együttműködés és a csalás már az élet hajnalán jelen voltak, és központi szerepet játszottak az élethez szükséges kémiai komplexitás megjelenésében és az élő formák stabil fenntartásában - zárul az Ökológiai Kutatóközpont közleménye.

A rovat további hírei: Mozaik

Disznótor és családfakutatás a népfőiskolán

2026. jan. 14.

Két érdekes programmal folytatódik a Dunamenti Regionális Népfőiskola előadásainak sora – a már futó családfakutató sorozat mellett ízletes szokásokkal is ismerkedhetnek az érdeklődők – figyelem, már ma délután!

DSTV: jeges Dunaújváros

2026. jan. 13.

Miközben az utak az ónos esőtől nehezen járhatók, a másik, szép arcát is megmutatja a tél – környezetünk a hó és a fagy birodalmává vált az elmúlt napokban. A jeges város képeiből nyújt át egy csokorral a DSTV összeállítása. Hangkép.

Szőrtelenítés és plasztikai beavatkozások: tévhitek és valós kérdések

2026. jan. 13.

Sokan gondolják, hogy egy-egy esztétikai beavatkozás mindent megváltoztathat az életükben. A modern orvos-esztétikai kezelések körüli hiedelmek és csábító marketinganyagok növelik ezt a hitet. (X)

DSTV: havas, fagyos tudnivalók

2026. jan. 13.

A tájékoztató már nagyot futott hasábjainkon, most itt a DSTV tipptárral körített összegzése a rég nem látott hideg kapcsán. Mi a teendő akkor, ha nemcsak a közlekedés válik nehézzé, de a mindennapok rutinját is nehezíti a hó, a fagy – az igazi tél? Hangkép.

Újabb csapadék után némi enyhülés jöhet

2026. jan. 12.

A hét elején még kitart a fagyos téli idő a DO meteorológiai szakértőjének friss előrejelzése szerint – a periódus második felében enyhüléssel számolhatunk, de sokfelé lehet ónos eső a hét végén! És persze még senki ne készítse elő a fürdőruhát, naptejet!

Ajtó gyártás speciális terekhez: hogyan készülnek a nyílászárók ferde falakhoz és tetőtérbe?

2026. jan. 09.

A modern lakóterek kialakításánál egyre gyakoribbak az olyan egyedi megoldások, ahol a hagyományos, szabványos nyílászárók valami miatt nem használhatóak. A tetőtér beépítése, a ferde falak, a galériák és a különleges tervezésű terek mind olyan megoldásokat igényelnek, amit egy szimpla ajtóval nem lehet kipipálni. (X)

A tudatos kontaktlencse-használat ismérvei

2026. jan. 09.

A kényelmes és biztonságos kontaktlencse-használat nemcsak technikai kérdés, hanem szemlélet és hozzáállás is: többek között része az is, hogy mennyire figyelünk a szemünk jelzéseire, a környezeti hatásokra és arra, hogy eljárjunk rendszeresen ellenőrző vizsgálatokra. (X)

  • További hírek

Friss hírek

  1. Magabiztos győzelmek a Fradi ellen

  2. A kikelet jó alkalmat teremt a véradásra is!

  3. Huszonöt percig bírta a Kohász

  4. DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

  5. Figyelem, vigyázat, el ne felejtse senki: vasárnap óraátállítás!

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

DSTV: "Tisztújítás" a Bartók színpadán

Embedded thumbnail for Folytatja a "Jószoli", kékben ragyog a város

Folytatja a "Jószoli", kékben ragyog a város

Embedded thumbnail for DSTV: fúvósok randevúja a zeneiskolában

DSTV: fúvósok randevúja a zeneiskolában

Top hírek

  1. Közösségépítés terén is csillagos ötös a Városvédők Újtelepért Egyesület csapata

  2. A hulladékudvar, ahol mindig lomtalanítanak

  3. Helyt álltak a nemzetközi mezőnyben

  4. DSTV: végleges a választási szavazólap

  5. Dunaújvárosi diadal a lánglovagok versenyén

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő