Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 02. Áron
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Magyar tudósok kutatják az élet eredetét

Mozaik
kutatás

facebook megosztás

doszerk - 2020. szep. 28., 19:45

Magyar kutatók munkájáról jelent meg összefoglaló cikk a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature Review Chemistryben, amelyben a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként keletkezett az élet.

A tudományos cikk Szathmáry Eörs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nevével fémjelzett magyar elméleti biológiai iskola elmúlt három évtizedének az élet keletkezésével kapcsolatos eredményeit mutatja be, kiegészítve külföldi kutatócsoportok kapcsolódó kísérleti eredményeivel. A cikk társszerzői Szilágyi András, Czárán Tamás és Kun Ádám voltak - közölte az MTI-vel hétfőn az Ökológiai Kutatóközpont.
Mint a közlemény hangsúlyozza, a több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtti események rekonstruálása korántsem egyszerű, hiszen nem maradtak fenn azokból az időkből a kezdetleges élő szervezetek maradványai. A cikk bemutatja a mintegy huszonöt éves kísérleti munka állomásait, illetve azt, hogy meddig jutottak a magyar kutatók annak a teóriának a fölépítésében, hogy milyen folyamatok keretében jöhetett létre a legegyszerűbb, bár még ismeretlen élő szervezet.
A kutatók meghatározása szerint az az entitás tekinthető élőnek, amely valami magához nagyon hasonlót, de magával nem teljesen azonosat képes létrehozni, miközben környezetéből anyagot, energiát vesz fel.
A tudomány mai állása szerint erre csak bizonyos kémiai rendszerek képesek, hiszen minden élő rendszer bonyolult kémiai rendszer is egyben. Már a legegyszerűbb élő szervezetek, a baktériumok is rendkívül bonyolult és összetett (bio)kémiai "bestiáriummal" rendelkeznek, és minden élő rendszer működése kémiai folyamatok milliárdjaidnak eredménye: a mozgás, az érzékelés, de még a magasabb kognitív folyamatok, a gondolkodás is mind-mind kémiai alapon történik - emlékeztet a közlemény.

Mikor jött létre az élet?
Arra a kérdésre, hogy az élet mikor jött létre, a tudósok már nagyjából pontos választ képesek adni: valamivel több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt az egyszerűbb kémiai folyamatok már olyan komplex kémiai rendszerekké alakultak, hogy képesek voltak saját maguk lemásolására és saját magukhoz igen hasonló, de mégis különböző utódokat tudtak létrehozni.
Ez volt az a pillanat, amikor "a kémia biológiává vált". Az utódok apró különbségei, a folyamatosan megjelenő variációk az evolúció zálogai, hiszen ezek tették lehetővé azt, hogy egyre bonyolultabb és összetettebb szervezetek jöhessenek létre.
A magyar kutatók tanulmánya szintetizálja az elméleti megállapításokat és a kísérleti eredményeket. A közlemény szerint a biokémiai módszerek fejlettsége csak mostanra érte el azt a szintet, hogy kísérletileg is igazolja azokat a jóslatokat, amelyeket a magyar evolúciótudományi iskola az elmúlt két évtizedben megfogalmazott. Nagy előrelépés, hogy az élet keletkezésekor bekövetkező folyamatok bizonyos családjait már kísérletileg is meg tudják valósítani, azaz például sikerül mesterségesen létrehozni olyan molekulákat, amelyek képesek saját maguk lemásolására - mutat rá a kommüniké.

Kísérletek
A kísérletek másik, ezzel párhuzamos eleme annak vizsgálata, hogy a legegyszerűbb kémiai és már élővé váló szervezeteken belül hogyan tudott létrejönni a kooperáció. Bár az evolúcióról mindenkinek a verseny jut eszébe, és valóban ez a törzsfejlődés fő hajtóereje, az együttműködés létrejötte és stabil fenntartása legalább olyan fontos, hiszen már az élet kezdetére is a "molekuláris csapatjátékok" voltak jellemzők - emlékeztetnek a cikk szerzői.
Ugyanis nem egyes molekulák versengtek egymással, hanem csoportok, amelyek tagjai egymással kooperálnak, míg a csoportok között aktív verseny zajlik. Eközben küzdenek a rendszer működését károsító csalók, az erőforrásokat fogyasztó, de a közös feladatból részüket ki nem vevő "molekuláris rosszfiúk" ellen.
Ezek az első hallásra antropomorf tulajdonságok, mint az együttműködés és a csalás már az élet hajnalán jelen voltak, és központi szerepet játszottak az élethez szükséges kémiai komplexitás megjelenésében és az élő formák stabil fenntartásában - zárul az Ökológiai Kutatóközpont közleménye.

A rovat további hírei: Mozaik

Strandok éjszakája az élményfürdőben

Strandok éjszakája az élményfürdőben

2025. júl. 25.

Idén is csatlakozott az Aquantis Élményfürdő a Strandok Éjszakája országos programhoz! Mindenkit szeretettel várnak szombaton egészen éjfélig az élményfürdőben! Flyer.

Tartós bérlet: megoldás a jövő közlekedésére?

Tartós bérlet: megoldás a jövő közlekedésére?

2025. júl. 25.

Ahogy az autózás jövője egyre inkább az elektromos meghajtás felé fordul, a közlekedéshez való viszony is alapjaiban változik. Már nemcsak az számít, ki mit vezet, hanem az is, hogyan jut hozzá az adott járműhöz. (X)

DSTV: tanácsok a kánikula elviseléséhez

DSTV: tanácsok a kánikula elviseléséhez

2025. júl. 25.

Egymást érik a hőségriasztások, immár sok folyadék, fejfedő, naptej- ezek a legalapvetőbb kellékek egy forró nyári naphoz, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekek számára még fontosabb az odafigyelés, és hogy miként tudunk nekik segíteni a kánikula elviselésében, erről kérdezték a gyermekorvost. Hangkép.

Az építészet jövője: gipszbeton lépcsők és dermesztett beton technológia

Az építészet jövője: gipszbeton lépcsők és dermesztett beton technológia

2025. júl. 24.

Az építőiparban új trendek bontakoznak ki, amelyek alapvetően változtatják meg, ahogyan az otthonokat építjük. A dermesztett beton technológia és a gipszbeton lépcsők alkalmazása forradalmasítja a kivitelezési folyamatokat. (X)

Előre nem látható kihívások az építőiparban

Előre nem látható kihívások az építőiparban

2025. júl. 24.

Az építőipar folyamatos mozgásban van, amely egyik nap gyorsul, a másik nap mintha megpihenne. Amikor azt gondolnánk, hogy végre fellendülés előtt állunk, a számok mást mutatnak. (X)

Íme, a legfrissebb trend: falpanel hódít a hálószobákban

Íme, a legfrissebb trend: falpanel hódít a hálószobákban

2025. júl. 23.

A legfrissebb lakberendezési trendek szerint a falpanelek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hálószobákban. Nemcsak dekorációs elemként funkcionálnak, hanem praktikus előnyeikkel hozzájárulnak az otthon kényelméhez és stílusához is. (X)

Ha gondot okoz a hírek olvasása...

Ha gondot okoz a hírek olvasása...

2025. júl. 23.

A mai világban kardinális jelentőséggel bír, hogy mennyire vagyunk képben a hírekkel. Akár a munkánk, akár az egészségünk vagy épp a megtakarításunk is múlhat azon, hogy mennyire követjük a világ és kiváltképp kis országunk történéseit. (X)

  • További hírek

Friss hírek

  1. Volt tartásuk, de ezért most nem járt pont

  2. DSTV: a Zsenikuckó kínálata

  3. Fájó búcsú az érmes álmoktól

  4. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  5. Bajnoki címek az erős mezőnyben

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a Zsenikuckó kínálata

DSTV: a Zsenikuckó kínálata

Embedded thumbnail for Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Embedded thumbnail for DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  3. "Ragyogj kékben, Dunaújváros!" – az elfogadás jegyében

  4. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  5. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 13. szám - 2026.04.02.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő