Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek
Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI) - olvasható az ELTE Természettudományi Karának (TTK) MTI-hez eljuttatott közleményében .
A beszámoló szerint az ELTE etológusainak kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.
Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.
A közlemény szerint a vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.
"Kutatócsoportunk korábban hallási vizsgálatok során már kimutatott fajtársérzékeny agyterületeket kutyáknál és embereknél is. Most az derült ki, hogy a fajtársérzékenység a vizuális
Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.
"Az agyi válaszmintázatok elemzése megerősítette azt, hogy kutyáknál a fajtárs-preferencia elsődleges az arcpreferenciával szemben, míg embereknél az általános arcpreferencia elsődleges a fajtárs-preferenciával szemben. Ez alapvető különbség, amely az agykérgi arcfeldolgozás tekintetében egy - emlősfajok közötti - lényeges eltérésre utal. Eredményeink azokat az fMRI tanulmányokat is más megvilágításba helyezik, amelyek kutyáknál arcérzékeny agyterületekről számoltak be: úgy gondoljuk, hogy a korábbi kísérletekben a kutyaarcokra mutatott érzékenység valójában nem az arcra, hanem a fajtársra vonatkozó agyi érzékenységet takar" - idézik a tanulmányban Bunford Nórát, a magyarországi fMRI adatgyűjtés koordinátorát.
A kutatók olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak. Ez akkor volt jellemző, amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott.
Agyi aktivitás
"Érdekes módon jobban hasonlított egymásra a két faj agyi aktivitása, amikor mindegyik a saját fajához tartozó egyed arcát nézte, mint amikor mindketten kutyaarcot néztek. Vagyis nem a képi ingerek fizikai hasonlósága váltott ki hasonló aktivitásokat a két fajból, hanem az, amit ezek a képek a nézőnek jelentettek. Azaz minden bizonnyal egy olyan agyi mechanizmust mutattunk itt ki, ami nem alacsony szintű vizuális jellemzők, hanem magasabb szintű szociális kategóriák reprezentálásáért felelős" - magyarázza Raúl Hernández-Pérez, a mexikói fMRI adatgyűjtés koordinátora.
"Részben hasonlóak, részben nagyon is különböznek azok az agyi rendszerező elvek, amelyek meghatározzák, hogy miként látják egymást az emberek és a kutyák. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a törzsfejlődés szempontjából távoli rokon emlős fajok képalkotó módszerekkel történő összehasonlítása jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabban megértsük a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését" - foglalja össze Andics Attila.
A kutatás, amely a Magyar Tudományos Akadémia, a Lendület Program, az Új Nemzeti Kiválóság Program, a mexikói Mexican National Council of Science and Technology, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az ELTE támogatásával készült, a The Journal of Neuroscience folyóiratban jelent meg hétfőn.
Forrás: mti.hu
Fotó: illusztráció
A rovat további hírei: Mozaik
A menstruációs nehézségek természetes enyhítése CBD-vel
2025. szep. 18.
Sok nő tapasztalja, hogy a menstruációval járó problémák milyen hatással lehetnek a mindennapjaikra. Ezek a kellemetlenségek, amelyek fizikai fájdalommal és lelki instabilitással járnak, gyakran megnehezítik életet. A menstruáció alatti görcsök, hangulatváltozások, valamint alvási gondok különösen terhesek lehetnek. (X)
Az ezüst ékszerek titka: miért varázsolják el az embereket?
2025. szep. 18.
Amikor ékszereken gondolkozol, az ezüst gyakran kiemelkedik a többi nemesfém közül. Bár általában olcsóbb, mint az arany vagy a platina, az ezüst ékszerek mégis olyan eleganciát sugároznak, amely vetekszik a drágább társaikéval. (X)
Férfi okosórák: így válassz, hogy az életmódodhoz passzoljon!
2025. szep. 17.
Az okosórák napjainkban nem csupán időmérők, hanem szerves részei a mindennapjainknak. Képzeld el, hogy edzés, munka vagy akár egy egyszerű bevásárlás során számtalan feladatot levesznek a válladról. (X)
A férfiak is egyre tudatosabban választanak hajápolókat
2025. szep. 16.
A férfiak megjelenésének egyik legmeghatározóbb része a frizura. Ez igaz a hétköznapi helyzetekben is, nem csak különleges alkalmakkor. A férfi hajápolási szokások az elmúlt években látványosan átalakultak, így ma már egyre többen fordítanak figyelmet a hajápolási rutinra. (X)
DSTV: kvízek és kertmozi a ligetben
2025. szep. 16.
A mozi szerelmeseihez szólt a közelmúltban rendezett kertmozi, derül ki a DSTV összegzéséből. A filmes kvízekkel tarkított eseménynek a Petőfi liget biztosított helyszínt, az érdeklődők nagy klasszikust láthattak a szabad ég és a csillagok alatt. Hangkép.
Ne dőlj be az ősz trükkjeinek, még visszatér a nyárias idő
2025. szep. 15.
A hét első felére kifejezetten őszies, változékony napokat ígér a DO időjárási szakértője, de utána ismét melegedés kezdődik, és a hét végére csökkenő felhőzettel, nyárias mutatókkal számolhatunk. Aki teheti, válasszon szabadtéri kikapcsolódást!
DSTV: vérholdnézők a Duna-parton
2025. szep. 15.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése közelmúlt rendkívüli égi jelenségéről: sokan voltak kíváncsiak a Duna-parton a holdfogyatkozásra. És bár a felhők miatt sokáig adós maradt a fantasztikus látvánnyal égi kísérőnk, a közösségi élmény így is fantasztikus volt. Hangkép.








