Több mint 4400 faj léte van veszélyben
A tüzesetek gyakoriságának és intenzitásának változása több mint 4400 faj létét fenyegeti világszerte - állapította meg egy nemzetközi kutatás.
Kép: MTI/EPA/Jason O'Brien
"Ezen fajokba tartozik a madarak 19 százaléka, az emlősök 16 százaléka, a lepkék 17 százaléka, melyek súlyosan veszélyeztetettek, veszélyeztetettek vagy sebezhetőek" - mondta a világ 25 intézményének 27 szakértőjéből álló nemzetközi kutatócsoportot vezető Luke Kelly, a Melbourne-i Egyetem tudósa. A Fire and biodiversity in the Anthropocene (Tűz és biodiverzitás az antropocén idején) című kutatást a Science tudományos lapban publikálták. A tüzek intenzitásának és gyakoriságának növekedésével olyan fajok váltak fenyegetetté, mint az orángután Indonéziában vagy a ligeti sertefarkú (Stipiturus mallee) Ausztráliában - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. "Az utóbbi időben olyan ökoszisztémákban égtek tüzek Queensland, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika trópusi erdeitől az északi-sarkvidéki tundráig, ahol ez történelmi távlatokat tekintve ritka volt, vagy egyáltalán nem volt" - mondta Kelly.
Nagyon nagy kiterjedésű és súlyos tüzeket figyeltek meg olyan területeken, amelyekre jellemzőek a visszatérő tüzek. Ez összefüggésben van a meghosszabbodott tűzszezonnal kapcsolatos megfigyelésekkel és az erdőtüzek gyakoribbá válásáról szóló becslésekkel Ausztrália, Dél-Európa és az Egyesült Államok nyugati részének erdeiben és bokros területein. Az Ausztráliát sújtó bozóttüzek 2019 augusztusa és 2020 márciusa között 12,6 millió hektárt érintettek, ami példa nélküli kiterjedés. Ugyanakkor bizonyos fajok és ökoszisztémák akkor lennének veszélyben, ha nem lennének tüzek. Az időszakos leégés például fontos része az afrikai szavannák ökoszisztémáinak, ezek hiányában ugyanis túlságosan elterjedhetnek a cserjés területek, ami miatt kiszorulhatnak a területekről a nyílt vidéket kedvelő növényevők, például a gnúk.
Kép: MTI/EPA
A szakértők a tüzek intenzitását és gyakoriságát megváltoztató és a biodiverzitásra hatással lévő emberi tényezőket három csoportra - a globális klímaváltozásra, a földhasználatra és a biotikus behatásokra - osztva azonosították. Szerintük ezek alapján a Földön élő embereknek és a kormányoknak cselekedniük kell és szembe kell nézniük a környezetben zajló különböző változásokkal. "Itt az ideje az új, merészebb környezetvédelmi intézkedéseknek" - emelte ki Kelly. Szükség van a szakértő szerint például a nagy kiterjedésű élőhelyek helyreállítására, kisebb mértékben gyúlékony zöldfelületek kialakítására és a bozóttüzek ellenőrzött, megfelelő körülmények között zajló égetésére is.
(MTI)
A rovat további hírei: Közélet
Jól kivitelezett diétával a testünkért
2025. feb. 22.
Glutén, tejszármazék vagy éppen tojás – manapság már nem meglepő, ha valaki kerüli ezeket az ételcsoportokat. A megsokasodott intoleranciák és allergiák okait érdemes keresni, de mi most egy dietetikus kérdeztünk arról, hogy mi a különbség az említett tünet együttesek között és arról, hogy mire kell figyelni diéta esetén.
Nekünk milliárdokba kerül a szolidaritás kérdése
2025. feb. 20.
Február 11-én vált hivatalossá, hogy Dunaújvárosnak a 2025-ös esztendőben 1,72 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie. Ez az összeg azt is jelenti, hogy minden dunaújvárosinak 41 ezer forintot kell fizetnie, fejenként.
Szépül a Szalki-sziget környéke is
2025. feb. 20.
A Duna vizének természeti adottságai páratlan lehetőségeket rejtenek. Dunaújváros igazán szerencsés helyzetben van, hiszen biztosított egy olyan ingyenes vízparti terület, ahol egy kicsit ki lehet szabadulni a város zajából. Mezei Zsolt általános hatáskörű alpolgármester számolt be a Szalki-sziget közeljövőben megvalósuló csinosításairól.
"Ragyogj, Képem!" – az elfogadás pályázata
2025. feb. 20.
Az autisták világnapja alkalmából hirdetett nyílt rajzpályázatot diákoknak a Jószolgálati Otthon Közalapítvány. A téma az elfogadás, az alábbiakban a kiírás mellett a pályázat koncepciójáról, hátteréről is olvashatnak. Felhívás.
A szakszerű segítség életeket menthet
2025. feb. 19.
Tudni kell jól segíteni a rászorulóknak. Sajnos Dunaújváros utcáin és közterületein is sok fedél nélküli ember él – ez a helyzet senkinek sem ideális. Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester szerint a szituációt több oldalról kell megközelíteni, a megoldás pedig szociális szakemberek segítségével születhet.
El a kezekkel a kompetenciaméréstől!
2025. feb. 19.
Súlyos kritikával illeti, összességében elhibázottnak tartja a Belügyminisztérium új javaslatát a kompetenciamérés felvételibe történő beszámításáról a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Az ötödik ciklus a közgyűlésben, negyven év az MMK-ban – végig a köz javára
2025. feb. 18.
Szántó Péter népművelőként kezdte a pályafutását, ráadásul a történelmileg ikonikus Vasmű Klubban, majd negyven esztendőt töltött az MMK-ban, és személye évtizedekig meghatározó volt a város kulturális életében. Kulturális feladatai mellett a közéletben a mai napig jelen van, tavaly októberben az ötödik képviselői ciklusát kezdte.