A karanténkihívások pszichológiája

A téli hónapok több szempontból is megviselik szervezetünket: amellett, hogy a hideg, sötét időszak hatással lehet az immunrendszerünkre, fizikai egészségünkre, akár mentális, lelki problémákat is okozhatnak; emellett a korlátozó intézkedések köre, a "bezárkózás" szintén előnytelen befolyással lehet közérzetünkre. 

Szezonális jellegzetességek 

Huszár Tamás, a Persona Pszichológiai Tanácsadó Központ pszichológusa a DSTV-nek adott interjúban elmondta, a téli depresszió gyakran igényelhet orvosi beavatkozást: 
– Mivel ebben az esetben komoly hormonális problémák is szóba kerülhetnek, ennek kezelése általában gyógyszeres, illetve fényterápiás kezelés is sokat segíthet. A pszichoterápia általában kiegészítésként alkalmazható. Bár hazánkban nem jellemző az erős, hosszan tartó sötétség, mégis összefüggést figyeltek meg abban, hogy ahogyan távolodunk az Egyenlítőtől, annál gyakoribb a téli depresszió. 
Az Egyesült Államokban nagyjából a lakosság öt százalékát érinti, ez az arány fordulhat elő hazánkban is. A pszichológus érdeklődésünkre kiemelte: a depresszió önmagában is egy súlyos dolog, a téli formája szezonális jellegű, azonban a hétköznapi levertségnél sokkal súlyosabb tünetei lehetnek – ráadásul megterhelheti a munkahelyi és személyes kapcsolatokat is. Súlyos esetben az ebben szenvedő akár két hétig ki sem mozdul, és erős bűntudat, szorongás is kísérheti a tünetegyüttest.

Bezártság, karantén fáradtság

Huszár Tamás kiemelte: a karantén miatt olyanok, akik téli depresszióval küzdenek, tavasszal sem tudtak megszabadulni ettől, hiszen korlátozottan volt lehetőség a szabad levegőn tartózkodásra, így kihúzódott a levertség időszaka. A szakember a koronavírus és szorongás kapcsán is elárult érdekességeket: 
– Azok az emberek, akik alapvetően küzdenek valamilyen szorongással, tavasszal, a koronavírus előtérbe kerülésekor kifejezetten jól reagáltak, mivel azt látták, hogy mások is küzdenek egyfajta félelemmel, és az ő problémájuk nem egyedi, egyedülálló. Napjainkban azonban már egyre többször használják a "karanténfáradtság" kifejezést; a korlátozó intézkedések miatt szűkültek a szociális kapcsolataink, a szórakozási lehetőségek, így nehezen pótoljuk ezeket. 
A szakember hangsúlyozta: az online térben folytatott tevékenységek, kapcsolattartás nem helyettesíthetik a valós élményeket – a mindennapokban a jövés-menés a napi rutin része, jelenleg pedig egy helyben ülve próbáljuk megélni ezeket az élményeket. A koronavírus veszélyhelyzet miatti szorongás ráadásul különleges szituációt teremt: a szorongással küzdők valamilyen irreális dologtól félnek, azonban a jelenlegi valós fenyegetettség, amely minket is fenyeget, szeretteinket is érintheti:
– Az emiatt érzett aggódás jogos lehet, így más kezelést igényel; egyfelől előfordulhat, hogy vagy dühvel, vagy pedig tagadással reagálnak elhárító mechanizmusként. Túlreagálás is előfordulhat, amikor valaki attól remél biztonságot, hogy mindent "centire pontosan" betart.

(Fotó: Végh Zoltán)