Pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatási hallgatók, fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, a pénzügyi tájékozottságuk szintje azonban nem változott, továbbra is kockázatkerülők, ezért az oktatásban nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazására - közölte az Állami Számvevőszék csütörtökön.
A közlemény szerint az ÁSZ 2020-ban készített kutatásának célja, hogy képet adjon a felsőoktatásban tanuló fiatalok (2557 válaszoló) pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában korábban végzett kutatást követő hét év alatt. A kutatók megvizsgálták a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáikat, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal összefüggő szokásaikat. Kiderült, hogy a hallgatók rövid, közép- és hosszú távú célokkal is rendelkeznek, jövedelmi forrásuk pedig a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj. Kiemelték, hogy a 2013-as és a friss kutatás adatainak összevetéséből kiderül, hogy nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, illetve a megtakarítások átlagértéke is emelkedett.
A kutatás eredményei ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), nem változott a 2013-as, illetve a tavaly elvégzett felmérés között. Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok akik huzamosabb ideig külföldön éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbséget tapasztaltak: a hallgatók mintegy fele ítélte meg reálisan a saját pénzügyi tudásszintjét, 38,6 százalékuk túlbecsülte, 10,4 százalékuk pedig alábecsülte a tudását. A 2020-as felmérésben a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest. A kutatásból az is kiderült, hogy a hallgatók a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a valós, illetve vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül jellemzően - mintegy 80 százalékban - kockázatkerülők, így vélhetően nem vállalnak fel olyan kockázatot, amely meghaladná az ítélőképességüket.
Az ÁSZ ugyanakkor úgy véli, hogy az indokolatlan kockázatkerülés negatív hatással is járhat, hiszen visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulhatna hozzá. Mindezek miatt az ÁSZ kiemelte, ahhoz, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatás-nevelésben nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására.
(MTI)
