A közelmúltban sorozatot kezdünk a felelős állattartás híveinek – egy roppant érzékeny témáról. Dr. Lorászkó Gábor állatorvos ezúttal az ivartalanítással kapcsolatos ellenérveket veszi sorra. Negyedik, befejező rész.
Akik szerint az ivartalanítás beavatkozás a természet rendjébe, azoknak érdemes végig nézni a fajták során, és elgondolkodni rajta, hogy a kutyák az ember teremtményei. Legfeljebb pár száz, de a kutya esetében sokkal kevesebb év alatt kialakított fajták – szemben a törzsfejlődés gyakran sokmillió éves fejlődési lépcsőivel.
A két ivarzást leszámítva – tehát az év 90 százalékában – a petefészek nyugalmi állapota miatt a szuka szervezete olyan állapotban van, mintha ivartalanítva lenne. Az ivarzás heteinek kellemetlenségei a különbségek. Az ivartalanítás optimális időpontja az első ivarzás előtti, tehát nem kell ellenie. A szakirodalom szerint ezáltal tizedére csökkenthető az emlődaganat kialakulásának esélye, és amennyiben az első után, de a második ivarzás előtt kerül sor a petefészkek eltávolítására, még úgy is fele a keletkezés valószínűsége, mintha később történne. Elvileg bármikor elvégezhető ezután is, de néhány szempontot érdemes figyelembe venni. Az ivarzás heteiben, röviddel előtte és utána erősebb vérzéssel kell számolni a műtétnél, és előfordulhat, hogy nem kívánt fedezés miatt félidős vemhessé válik, mire az ivartalanító műtétre sor kerül. Elméletileg bármilyen idős korban is elvégezhető a beavatkozás, de az altatási kockázat növekszik.
Előfordulhat vizeletcsepegés az ivartalanítás után, amely az egyetlen érdemi mellékhatás – de gyógyszerrel jól kezelhető,; összességében a várható előnyök messze meghaladják a kockázatot!
(Vége)
Dr. Lorászkó Gábor állatorvos
Kapcsolódó cikk:
Sorozatunk előző része (katt) >>
(A kép illusztráció)
