ICA-D: kirakatkiállítás – Kiss Ervin Gábor emlékére

Öcaline - 2021. március 1. 16:23

A tavasz első hetében egy szomorú esemény apropóján, rendhagyó módon folytatja a kirakatkiállítások sorozatát a Kortárs Művészeti Intézet. Elhunyt Kiss Ervin Gábor Pro Cultura Intercisae-díjas képzőművész – rá emlékeznek a bemutatón.

A dunaújvárosi képzőművészeti élet szeretett és megbecsült alakjának fájó hirtelenséggel bekövetkezett múlt szombati halála a Kortárs Művészeti Intézet és a dunaújvárosi művészközösség számára is megrendítő veszteség – ezért az Uitz Terem kirakatában ezúttal nem a gyűjtemény újabb darabját mutatják be, hanem Kiss Ervin Gábor Madár című festményével tisztelegnek a művész emléke előtt.

Az elveszett éden

Kiss Ervin Gábor a nyolcvanas évektől folyamatosan szerepelt a dunaújvárosi és a megyei képzőművészeti színtér seregszemléin. A Kortárs Művészeti Intézet két alkalommal adott otthont Kiss Ervin Gábor egyéni kiállításának: 2008-ban Zólyom Franciska művészettörténész rendezett retrospektív tárlatot a festőművésznek, 2014-ben Zsinka Gabriella kurátor állított össze egy tematikus válogatást az életműből. Alapító tagja volt az Újpart Képző-és Iparművészek Egyesületének, rendszeresen részt vett az egyesület alkotótelepein, kiállításain. Fontos köztéri munkája a dunaújvárosi Római Katolikus Templom secco-jának újrafestése.
"Örök érvényű dolgok foglalkoztatnak, mint a napfelkelte, naplemente. Nincs állandóság, képlékenyen kezelem a témát. Gyakran változtatok rajta munka közben, mire kész lesz." – fogalmazta meg 2004-ben a művész azt az ellentmondást, ami a művei tartalmát, illetve a témát inspiráló jelenségeket, valamint azok feldolgozását jellemzi. Később így folytatja: "Képeimet nem zárom le, nyitva hagyom az emberek felé, hogy ők vigyék tovább a saját képzeletük szerint..."
"Kiss Gábor az elveszett édent teremti újra, művei így nem csupán esztétikai minőségükben vizsgálhatók, (…) de a képek poétikai funkciója is elvitathatatlan: az alkotó mesél. Nem az ökobúvárok természetimádatával közelít, nem harcos panteizmussal operál – Kiss Gábor emberközpontú világot ábrázol, ahol azonban az emberi minőséget át- és áthatja a természettel való egyesülés elementáris vágya. És néhol ennek a vágynak a kiélhetetlensége, kudarcra ítéltetettsége. (…) A tovatűnt éden kaotikus, organikus rendje helyett a riasztó összevisszaság – pontos látlelet, kor- és kórkép..."

Fájdalmasan rövid pálya

Kiss Ervin Gábor az akkor még Sztálinvárosnak nevezett Dunaújvárosban született 1952-ben. Noha rövid ideig a közeli Kisapostagon élt, valójában soha nem szakadt el a várostól. Ő is azon alkotók közé tartozott, akik a hetvenes évektől részt vettek a Koffán Károly alapította Koffán-kör, majd a Birkás István vezette Amatőr Műhely tevékenységében.
1979 és 1983 között rendszeresen látogatta a Magyar Képzőművészeti Főiskola kurzusait: itt Vecsey Csaba útmutatásai voltak számára a legfontosabbak. Hivatásos művésszé 1999-ben vált, amikor elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagságát.

Kiss Ervin Gábor művészi pályája elismeréseként 2014-ben a Pro Cultura Intercisae-díjat vehette át. Tragikusan korán búcsúzott – legyen neki könnyű a föld!

(Címlap és belső oldali kép: dunaujvaros.hu; nyitókép: ICA-D)