Miközben az országos nyilvánosságban mostanában a szokottnál kevesebb szó esik ISD Dunaferr Zrt. helyzetéről, a városban továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogyan alakul a vállalatcsoport jövője. Az igazi áttörés még várat magára, de "kohóközel"” forrásaink szerint elképzelhető, hogy már nem sokáig.
Mielőtt a legfontosabb tényezőkre térünk, egy rövid helyzetjelentés erejéig mindenképpen át kell tekintetünk az ISD Dunaferr Zrt. (és az acélpiac) jelenlegi helyzetét – ennek híján egyszerűen értelmezhetetlen ugyanis a vasmű válságából vezető lehetséges kiút iránya.
Helyzet, jelentés
Az acélpiaci mozgásokra és a vaságyi üzemelésre rálátó forrásaink szerint még a múlt év végi állapothoz mérten is visszaesett a termelés, a maximális kapacitásnak csak mintegy 28-30 százalékán pörög a vasgyári gépezet. Ez még akkor is abszolút negatív rekordnak, mélyrepülésnek számít, ha tudjuk: konszolidálódott a piac, véget ért az elmúlt hónapokat jellemző acélpiaci robbanás, amely nagyon magas árakat – és nem utolsósorban a meglévő készletek teljes kisöprését – jellemezte.
Az árak még mindig jók, ugyanakkor az elmúlt hónapok láza nem múlt, nem is múlhatott el nyomtalanul, figyelmeztetett egy megkérdezett, de névtelenséget kérő szakértőnk. A mostani mozgások jelenleg éppen azoknak a szereplőknek kedveznek, akik hosszú távra rendezkednek be a piacon, vagy éppen – és ezen a ponton léphet be a történetbe a dunaújvárosi acélpiaci bázis jelenlegi válsága – a meglévő kapacitásaik növelésében gondolkodnak. A közelmúlt piaci robbanása ugyanis bármikor megismétlődhet, és ebben a hektikus helyzetben bizony extra hatalmasat szakíthat mindenki, aki gyorsan képes reagálni a változó piaci igényekre. Márpedig a dunaújvárosi vasmű egyik lehetséges erőssége éppen ez lehetne. Forrásunk egyértelműen biztatónak nevezte a piaci állapotokat – és egyértelműen bizakodott a Dunaferr helyzetét illetően is.
A kokszfronti csata
Mindeközben a jelenlegei válsághelyzet egyik félreérthetetlen jele, hogy – a szakszervezetekkel vívott, lapunk hasábjain rendre ismertetett – csatározások mellett belső feszültségek is terhelik a mindennapi működést. Amint arról a 24.hu internetes lap is beszámolt, az elmúlt időszak egyik fontos fejleménye volt a gyárkapun belül, hogy vállalatcsoport vezetése a közelmúltban menesztette az ISD Kokszoló Kft. ügyvezetőjét. Orova István megbízatása a cégiratok szerint május 31-ig szólt volna. Több vasgyári forrásunk azt is közölte, hogy a Kokszoló Kft. teljes vezetését leváltották: távozott Pász Péter műszaki vezető és Szabolcs Márta gazdasági igazgató is. A vezércserére forrásaink szerint azonnali hatállyal került sor.
A rapid döntést több forrásunk is azzal indokolta, hogy bár az ISD Kokszoló Kokszoló 100 százalékban az ISD Dunaferr Zrt. tulajdona, a korábbi vezetés nem megfelelően képviselte a tulajdonos érdekeit. A vasmű napi szintű működéséhez szükség van az alapanyagra – a „belvillongás” hátterében több informátorunk egybehangzó állítása szerint a gyáregység területén lévő nagy mennyiségű koksz száll.
A kacskaringós történetben egyetlen biztos tényező van: a kft. ügyvezetője Evgeny Tankhilevich legfőbb-, általános vezérigazgató helyettes lett.
A végén csak egy marad(?)
Végül, de közel sem utolsósorban essen szó a stratégiai partner várt-remélt belépéséről. Sajnos a hivatalos megerősítés várat magára, ám több megbízható forrásunk biztató fejleményekről számolt be. Bár a korábban lehetséges partnerként emlegetett angol-indiai Liberty Steel kiszállt a történetből, informátoraink szerint a nyilvánosság kizárásával ugyan, de továbbra is napi szintű egyeztetések folynak egy jelentős érdeklődővel – a meg nem nevezett kazah cégcsoport forrásaink szerint jelenleg is ígéretes tárgyalásokat folytat a menedzsmenttel, de úgy tudjuk, kormányzati szinten is zajlanak az egyeztetések. A tárgyalások sorát – a kazah kormányzat hathatós támogatásával – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezdte meg, jelenleg az ügyet a Palkovics László irányításával működő Innovációs és Technológiai Minisztérium kezeli a Magyar Export-Import Bank Zrt., vagyis az Eximbank, valamint más acélpiaci szakértők bevonásával. Forrásaink szerint a kazah fél kezdeményezte, hogy az ISD Dunaferr Zrt. kerüljön a kormány stratégiai partnereinek körébe – ez a jelek szerint akár a belépés egyik fontos előfeltétele lehet –, és érdekes adalék, hogy erre a kormány oldaláról határozott ígéretet kaptak.
A gesztus értékű lépések mellett a gyakorlati működés terén is történt előrelépés: információink szerint a leendő partner – és itt tér vissza a történetbe a keretes anyagunkban emlegetett kokszolói vonal – már több egyeztetést kezdeményezett a Dunaferr hitelezőinél a vállalatcsoport helyzetének konszolidálása érdekében. Forrásaink szerint ezek az egyeztetések rendre a működés biztosítását és a kapacitás növelését célozták.
A partnert több forrásunk komoly kazah kormányzati támogatással is bíró vállalatcsoportként írja le – egy informátorunk Kazahsztán meghatározó banki befektető csoportjaként aposztrofálta. A „kazah szál” viszonylag új vonal a Dunaferr partnerkereső történetében, de ha arra gondolunk, hogy a Kazah Köztársaság a közép-ázsiai térség egyik meghatározó középhatalma, ráadásul a Világbank befektetési szempontból a világ húsz legvonzóbb állama közé sorolta, akkor életszerűnek tűnik a terv; a kazah gazdaság egyik meghatározó szereplőjének porfoliójába remekül illeszkedik a szerepvállalás egy, az EU-n belüli nehézipari vállalatcsoport működtetésében.
Az esetleges belépésről, a tárgyalásokról és a partner kilétéről természetesen érdeklődtünk a Dunaferr menedzsmentjénél is, ott azonban üzleti titokra hivatkozva sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták az értesüléseinket. Az mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy hozzáfűzték: amennyiben érdemi fejlemény történik a stratégiai partner belépése terén, azonnal tájékoztatják a nyilvánosságot.
Valódi megoldás, igazi áttörés lenne – nagyon várjuk!
(Fotó: Németh Zsolt)
